Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

Éjszakai ragadozók

2018. május 17. - Péntek Tünde

Nem titok, hogy mindig az év utolsó harmadában jönnek a legjobb filmek. Krimi/thiller műfajban a szezont az agyonreklámozott, ám kevésbé jól sikerült A lány a vonaton nyitotta, ezután jött a már sokkal izgalmasabb és fordulatosabb Jack Reacher – Nincs visszaút Tom Cruise főszereplésével, majd megérkezett a Ben Affleck nevével fémjelzett A könyvelő is, amely szintén nem okozott csalódást. Ám tökéletes időzítéssel november közepén bekúszott a mozikba az Éjszakai ragadozók is – minden babért learatva.

1_9.jpg

Az Éjszakai ragadozók rendezője (és egyben forgatókönyvírója, producere) Tom Ford, aki a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Zsűri Nagydíját is elvitte legújabb alkotásával. Vele kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy ez csupán a második filmje, viszont már az elsővel (Egy egyedülálló férfi) is zajos sikereket aratott a kritikusok körében 7 évvel ezelőtt. Tulajdonképpen Ford a divatszakmából érkezett Hollywoodba, ami oly módon érződik mozgóképein, hogy rendkívül gondos a felépítésük, precízen megalkotott jelentésrétegeket lehet lehámozni róluk és nyilván a külsőségekben is nagyon dizájnos minden. Mostani filmje Austin Wright 1993-ban kiadott, Tony and Susan című regényét dolgozza fel. Már alapjában véve is érdekes a felépítése: Susan egy csomagot kap volt férjétől, Tony-tól, aki elküldi neki első könyvének kéziratát, amit történetesen ex-feleségének ajánl. Ezáltal egyrészt megelevenedik előttünk Susan és Tony kapcsolata, illetve az olvasás révén egy teljesen más cselekményszál is életre kel – a néző feladata pedig összeilleszteni őket. És ezen a ponton meg is jegyezném, hogy nem olyan egyszerű a dolog, mint elsőre tűnik – viszont  elképsztően megdöbbentő  érzés lesz, ha végre összeállnak azok a darabkák...

nocturnal-animals-3.png

Tom Ford úgy nyilatkozott az Éjszakai ragadozókkal kapcsolatban, hogy „tanulságos mese arról, miként fogadhatjuk el és dolgozhatjuk fel a döntéseket, amelyeket életünk során meghozunk, és milyen következményei lehetnek e döntéseknek. Egy olyan kultúrában, ahol egyre inkább minden eldobhatóvá válik, beleértve a kapcsolatokat is, ez a történet a lojalitásról, az odaadásról és a szerelemről szól.” Meg persze a bosszúról is: megelevenedik előttünk a klasszikus, kegyetlen, véres, erőszakos vendetta – emellett pedig a lélek szintjén zajló brutalitásnak is szemtanúi lehetünk. Gyakorlatilag egy jegy áráért két filmet is megnézhetünk: egy kiüresedett emberekről szóló, meghökkentő drámát, illetve egy rendkívül feszült, ám igen durva thrillert. Habár látszólag a két történetsík nagyon távol áll egymástól, viszont érzelmi szinten több közös pont van bennük, egymásba rétegződik a valóság és a művészi fikció, hogy egy szemet gyönyörködtető, de iszonyatosan nyomasztó élményben részesítse a nézőt annak érdekében, hogy még jó sokáig agyaljon rajta, majd rendesen földhöz vágja a megoldás.

2_8.jpg

Az Éjszakai ragadozók igazán stílusos és egyedi produkció lett. Műfajilag nehéz besorolni és maga a rendező kézjegye sem túl mainstream, nem szájbarágós, semmihez sem hasonlítható. Esetleg Dennis Villeneuve korábbi filmje, a Fogságban juthat eszünkbe: annak is rettenetesen nyomasztó, zsigerekig hatoló az atmoszférája, és a film végén ott sem részesül senki a hőn áhított feloldázásban – a nézők sem... Ráadásul közös pont bennük Jake Gyllenhaal, aki mindegyikben hiteles, energikus és emlékezetes alakítást nyújt, minden további nélkül betölti a vásznat szuggesztív játékával – nem túlzás kijelenteni, hogy ilyen szerepekre született.  Másrészt a Ford-Villeneuve párhuzamban további érdekes momentum, hogy szinte egyszerre jöttek ki a direktorok legújabb filmjei, ráadásul az Érkezésben is Amy Adams játssza a főszerepet. A színésznő egyértelműen az Oscarra hajt, mindkét szerepben erős és felejthetetlen alakítást látunk tőle – és sokszínűségét mi sem mutatja jobban, hogy míg az egyikben egy teljesen átlagos külsejű tudóst alakít, a másikban pedig egy “a bőre alatt is pénz van” típusú, felszínes nőt játszik – elképesztő profizmussal. Minden arcrezdülése külön jelentést kölcsönöz szerepeinek, tökéletes érzékkel árnyalja a karaktereket, még több pluszt adva így az amúgy sem átlagos filmekhez.

nocturnal-animals.jpg

Az Éjszakai ragadozók kapcsán nyilvánvaló, hogy nem egy hollywoodi futószalagon gyártott tömegtermékről van szó, hanem talán az idei év legegyedibb felfogású alkotásáról. Ford önmagát nem meghazudtolva áldoz a művészfilmek oltárán is egy sort, ha az operatőri munkát és a képi megvalósítást nézzük. Illetve nem mehetünk el szó nélkül a főcím alatti képsorok mellett sem, amelyeknek a polgárpukkasztáson kívül további lényegét nem találni: “Nyomokban pom-pom lánynak öltözött, de inkább meztelen és jócskán túlsúlyos, idősödő hölgyek rázzák mindenüket a film nyitó képsorain, majd lassan kiderül, nem Donald Trump házibuliján vagyunk, hanem egy elegáns Los Angeles-i „eseményén” – írja a Port.hu. Viszont amint túléltük a bevezetést, ez a nagyszerű film  zseniálisan beszippant és segít elfeledni a kezdeti borzalmakat – hogy más szinteken is emlékezetesen meghökkentőt adhasson nekünk.

 4_6.jpg

Éjszakai ragadozók (Nocturnal Animals)

amerikai thriller, 117 perc, 2016 (16)

Főszereplők: Amy Adams, Jake Gyllenhaal, Michael Shannon, Aaron Taylor-Johnson

Rendező: Tom Ford

Forgalmazó: UIP-Duna Film

3f.jpg

A cikk eredeti megjelenése: 2016. 11. 25. www.nembulvar.hu

A bejegyzés trackback címe:

http://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr3113965918

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.