Clint Eastwood legújabb filmje, amely a legeredményesebb amerikai mesterlövész portréját rajzolja meg, komoly nézettségi rekordokat döntöget, viszont sokak véleménye megoszlik a megítélésével kapcsolatban. Hogyan is lehet hősként tekinteni egy olyan emberre, akinek 150 ember halála szárad a lelkén?
Hosszú éveken, évtizedeken keresztül, Clint Eastwood neve hallatán western vagy nyomozós filmekre asszociáltunk és egyből megjelent előttünk marcona arca és szúrós tekintete is. Eastwood azonban a kilencvenes évektől a kamera túloldalára állt és 2008 óta már nem is vállal színészi szerepeket, csak rendezőként alkot. Filmjeivel minden létező szakmai sikert elért, összesen négy Oscar-díjat kapott. Művei általában életrajzi vagy könyves adaptációk, amelyekre jellemző a történet kristálytiszta elbeszélése minden más manipulációs tényező (mint impozáns látványvilág, pszichológiai nyomás, moralizálás stb.) minimalizálásával - vagy anélkül. Rendezési stílusa félreismerhetetlen, kortársai között nincs még egy ilyen, aki ennyire ért a feszültségteremtés klasszikus eszközeihez és minden művét képes beleégetni egyszeri nézés után is az emlékezetünkbe.
Az Amerikai mesterlövész nagyszerűen illeszkedik Eastwood életművébe, ugyanis a nagyformátumú történelmi személyiségek életét bemutató filmekre szakosodott az utóbbi években. Az Invictus - A legyőzhetetlen és a J. Edgar is olyan legendákat (Nelson Mandela és J. Edgar Hoover) mutat be, akik mindenüket feláldozzák hazájukért, hogy egy szebb jövőt biztosíthassanak az utókor számára. Mostani alkotásának főhőse, Chris Kyle, akit már életében igazi hősként tiszteltek Amerikában, mivel az iraki háborúban 150 terroristával számolt le mesterlövészként. Ráadásul ez csak a Pentagon által elismert adat, a valóságban 255-re tehető az áldozatok száma. Kyle azonos című önéletrajzi könyve alapján készült el az Amerikai mesterlövész és a lehető legreálisabb módon elevenedik meg a vásznon a története - abban a tipikus Eastwood-féle stílusban.
Azonban már látatlanul is sok támadás érte a produkciót, mivel a Kyle által bizonyított hősiesség, csak az érem egyik oldala: ez a katona több mint száz ember életét kioltotta (és ahogy a film legelején kiderül), köztük nőket és gyermekeket is gyilkolt. A rendező célja egyértelműen nem az volt, hogy az amerikai háborús tetteket magasztalja, hanem Kyle életét meséli el, az ő szemszögéből látjuk az eseményeket - a néző pedig eldöntheti, hogy mindezzel képes-e szimpatizálni. Tehát Eastwood mozija nem a háborút helyezi fókuszpontba, hanem az embert, aki történetesen a legjobb mesterlövésze volt az amerikaiaknak. Ezenfelül, rendkívüli érzékenységgel ábrázolja a katona lelkivilágát, hogyan jut el a kezdeti lelkesedéstől a teljes kiábrándultságig - és mindez nem működött volna Bradley Cooper zseniális alakítása nélkül.
A legenda életre keltésének folyamatába mégis belecsúszott némi valóságtalanság. Igaz, hogy a filmben látottak illeszkednek az önéletrajzi könyvben taglaltakhoz, viszont néhány olyan vonatkozás kimaradt, ami kedvezőtlen színben tüntette volna fel Kyle-t. Így például csak az olvasók tudhatják, hogy "a legenda" egy zsoldoshadsereg színeiben a Katrina hurrikán idején fosztogatókra lövöldözött, illetve megölt két embert a texasi országúton, mert el akarták lopni az autóját, de megúszta a dicsőséges katonai múltjának köszönhetően.
Az Amerikai mesterlövész szépsége abban rejlik, hogy milyen érzékenységgel jeleníti meg az embert. Nemcsak a főhőst, hanem a többi katonát is. Ez egy igazi realista háborús film, amelyben nem tucat-áldozatokat látunk, hanem magukat az érző emberi lényeket. A harcok borzalmai itt is minden katona életét megváltoztatják, viszont ennek bemutatása nem szánalomkeltő vagy sokkoló módon történik, hanem csak úgy egyszerűen, minden körítés nélkül. Eastwood filmjei éppen ettől emlékezetesek, hogy úgy adnak valami rendkívüli érzést, hogy a lehető legegyszerűbb tálalással kapjuk őket, körítés nélkül. Illetve az utolsó jelenet mindig tartogat egy váratlan fordulatot, amit nehéz kiverni a fejünkből egy darabig. A 85 éves Clint Eastwood még mindig tudja, mitől döglik a légy.
Amerikai mesterlövész (American Sniper)
amerikai háborús filmdráma, 134 perc, 2014 (16)
Rendező: Clint Eastwood
Főszereplő: Bradley Cooper, Sienna Miller
Kulisszatitkok
Különleges film egy különleges emberről. Clint Eastwood új, izgalmas és realista háborús drámája, az Amerikai mesterlövész az Oscar-díj közelébe juttatta abszolút főszereplőjét, Bradley Cooper-t, de már a készítése is olyan érdekes, hogy az forgatókönyvbe kívánkozna.
Az amerikai hadtörténet legeredményesebb (legtöbb ellenséges fegyverest megölő) mesterlövésze, Chris Kyle iraki kalandjait összefoglaló önéletrajz megfilmesítése még tartott, amikor a könyv írója, a film főszereplője meghalt: annyi veszélyes bevetés után, hazai földön lőtte le egy másik veterán. Bradley Cooper nemcsak meghökkentően megizmosodott a szerep kedvéért, teljesen át is alakult. De míg színésztársai a túlélőkkel való találkozásokkal, A Sólyom végveszélyben nézésével és katonai kiképzőtáborokban készültek fel a forgatási bevetésre, a színész más utat választott: „Nagyon bíztam Eastwoodban. Ez volt a módszerem.” A filmkészítők célja az volt, hogy ne csak egy katonát mutassanak a nézőknek, hanem egy bonyolult, ellentmondásokkal küzdő embert: a halála után pedig mindenképpen feladatuknak látták, hogy méltó emléket állítsanak neki. Hiszen, ahogy Cooper nyilatkozta: „Chris Kyle-nak kisgyerekei vannak. Az egyik most 4, a másik 6 éves. Ők ebből a filmből fogják megismerni az apjukat. Nem hibázhattunk.”
Clint Eastwood elárult néhány érdekességet is a Metropol újságíróinak az Amerikai mesterlövész megalkotásával kapcsolatban. „Amikor megkerestek az ötlettel, éppen egy másik filmet forgattam, de az Amerikai mesterlövészt olvastam, csak úgy szórakozásképp. Érdekelt a történet és a főhőse is, ezért azt mondtam a hívónak, hogy várjon, míg elolvasom a következő 30 oldalt, utána visszahívom. Találkoztam a többiekkel, Bradley Cooper pedig azt mondta, engem akarnak megnyerni rendezőnek. Ennyi történt.” Eastwood arról is beszélt, hogy nem egyszerű háborús filmet szeretett volna készíteni, hanem a katona lelki vívódásaira is nagy hangsúlyt kívánt fektetni és ehhez saját tapasztalatait felhasználta: „Felerészt foglalkoztunk a háborúval, felerészt pedig a magánéletével, a családjával. Chris úgy tért haza, hogy nem szólt a feleségének. Próbálta felfogni, mi történik vele. Én is így éreztem, amikor teljesítettem a katonai szolgálatomat, pedig sosem harcoltam. Olyan ezt megélni, mintha az embert egy forgalmas autópálya közepén pottyantanák le.” A megfilmesítési jogok tulajdonosa, a film producere, egyben a film főszereplője is Bradley Cooper. Eastwood mesélt kettejük kapcsolatáról: „Csodáltam az eddigi munkáit, szavaztam arra, hogy Oscar-jelölt legyen. Generációja egyik legjobb színészének tartom, aki vígjátékokból indult, és ott is jó volt, de akadnak olyan emberek, akik nemcsak a komédiák, hanem a drámák terén is nagyszerű alakítást tudnak nyújtani. Ő ilyen. Eddig még nem dolgoztam vele, most azonban eljött az alkalom. Nagyon odafigyel a feladatára, nagyszerű a munkaetikája, de közben jól is érzi magát. Éjfélkor is hívhatod, és nem azt fogja mondani, hogy majd reggel visszahív. Ezt ő mondta nekem, ám én természetesen sosem hívtam éjfélkor, nem vagyok az a típus.”
Talán még Clint Eastwood sem számított arra, hogy új az Amerikai mesterlövész milyen elképesztő nyitóhétvégét produkál. A film ugyanis rekordbevételt produkált: már az első hétvégén majdnem 90 millió dollárt hozott, mostanra pedig bőven elérte a 200 milliós határt, és a küszöbén áll annak, hogy minden idők legsikeresebb háborús alkotásává váljon. Napok kérdése, hogy megelőzze Steven Spielberg klasszikusát, a Ryan közlegény megmentését, amely az eddigi rekordot tartotta a maga 217 milliójával. Eastwood már most lekörözte Michael Bay Pearl Harborját, az eddig második helyezettet, ami 198 és fél milliót termelt 2001-ben. Az Amerikai mesterlövész azonban annyiban is különleges, mint ez a két háborús film, hogy a második iraki háború alatt játszódik, vagyis mai konfliktust ábrázol, és ezek a mindig megosztó történetek hagyományosan nem teljesítenek jól a mozipénztáraknál.
Ironikus módon talán pont a film megosztó hangvétele a siker titka – bár a sokak által már most legendának tekintett, Chris Kyle hírneve is sokat számít. Ugyanis valahányszor a legkisebb kritika éri a filmet, óriási felindulás a válasz a konzervatív, a háborút még mindig támogató és természetesen a fegyvertartás korlátozása mellett kardoskodó amerikai hazafiak részéről is. Viszont a kritikusok szeretik a filmet, és külön dicsérik Bradley Cooper teljesítményét. És az a hat Oscar-jelölés is biztos játszik némi szerepet a nagy sikerben.
