1558. november 17-én lépett trónra Anglia talán legnagyobb uralkodója, I. Erzsébet királynő. Életének minden momentumát már számtalan formában feldolgozták, hol több, hol kevesebb figyelmet fordítva a történelmi valóság visszaadására.
VIII. Henrik és Boleyn Anna házasságából született Erzsébet 1533. szeptember 7-én Greenwich-ben. Mint ismeretes, VIII. Henrik elvált és létrehozta az anglikán egyházat, hogy Boleyn Anna hivatalosan is a hitvese legyen. Ám miután nem született fiú trónörökös, a király számára érdektelenné vált a kapcsolat és koholt vádakkal bíróság elé állítatta, majd lefejeztette feleségét. Erzsébetet pedig fattyúnak nyilvánították és kizárták a trónutódlásból, akárcsak a király első gyermekét, Máriát, kinek édesanyja Aragóniai Katalin volt.
VIII. Henrik harmadik házasságából született Jane Seymourtól Edward nevű fia, aki követte apját a trónon. Edward mindent megtett, hogy féltestvéreit távol tartsa az uralkodástól, ám cselszövés révén mégis Mária vette át bátyja halála után nem sokkal a trónt. Mária ezután folyamatosan azon fáradozott, hogy lealacsonyítsa húga szerepét. Nem sokkal később egy felkelés is kitört, hogy az uralkodót elmozdítsák, ám nem jártak sikerrel és Erzsébetet a Tower börtönébe vetették (ahol anyja is raboskodott lefejezése előtt), pedig neki fogalma sem volt az egészről. 1558-ban halálos ágyán Mária megenyhült és Erzsébetre hagyta a trónt, aki 1588. november 17-től lett Anglia királynője huszonöt esztendősen.
Mire trónra lépett, már sok politikai tapasztalattal rendelkezett, több uralkodó hol sikeres, hol kevésbé megnyerő regnálását látta, így mondhatni kiforrott és átgondolt programmal kezdte meg országa irányítását. Nem volt könnyű dolga, mivel külpolitikailag, belpolitikailag és vallásilag is mélyponton volt az ország. Minisztere és tanácsadója, William Cecil segítségével vezető birodalommá tette Angliát.
Első lépésként a vallási megosztottságot figyelembe véve kijelentette, hogy „csak Jézus Krisztus a fontos, a többi jelentéktelen vita.” Igaz, hogy megszüntette a nyilvános katolikus miséket, de az otthoni vallásgyakorlást nem korlátozta semmivel. A hivatalosan elfogadott vallás az amglikán volt, amelyet VIII. Henrik alapított.
Erzsébet, mint „szűz királynő” vonult be a történelembe. Nem volt hajlandó férjhez menni, bár sok kérővel akadt dolga élete folyamán. A házasság gondolatát azonban mindig ügyesen meglebegtette nem utolsó sorban külpolitikai céljai elérésében. Szeretőiről számtalan legenda kering, közéjük sorolják Thomas Seymourt, Robert Dudley-t (akinek állítólag titokban gyereket is szült) és Robert Devereux-t, a királynő unokaöccsét, ám az igazság talán már sosem derül. Az viszont bizonyos, hogy az Észak-Amerikai angol gyarmatok Virginia nevét (amely az angol szűz szóból ered) I. Erzsébetről nevezték el.
A királynő uralkodása során az egyetlen sötét folt Stuart Mária skót királynő kivégzése. Ugyanis Skóciában bebörtönözték a katolikus királynőt, aki Erzsébethez menekült oltalomért. Ő szintén börtönbe záratta tizenkilenc évre, majd bizonyos hamis levelekkel csőbe húzta és végül lefejeztette 1587-ben. Ezután indult a rettegett spanyol armada az angolok ellen, akik meglepő módon legyőzték az elpusztíthatatlannak vélt katolikus hadat. Így vált Anglia újra a világ vezető hatalmává, sok év után, egy nőnek köszönhetően.
Valószínűsíthető, hogy Erzsébet nem önszántából, hanem politikai tanácsra végzett Stuart Máriával. Ennek egyik bizonyítéka, hogy Stuart Mária gyermekét, Jakabot jelölte meg utódjának, hiszen őmaga nem szült saját trónörököst Angliának. Így 1603. március 24-én Erzsébet halálával ért véget a Tudor-dinasztia uralkodása.
A cikk eredeti megjelenése: 2009. 11. 17. www.nembulvar.hu
