Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

KultúrSokk

Martin Luther King álma

2018. június 14. - Péntek Tünde

„Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: „Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve.”

„Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgák fiai és a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni a testvériség asztala mellé. Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a szabadság és a jog oázisává fog változni…Van egy álmom, hogy négy kicsi gyermekem egy napon olyan nemzet tagja lesz, ahol nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg őket.”

46.jpg

Martin Luther King, Jr. 1929. január 15-én született a Georgia állambeli Atlantában, az Egyesült Államokban. Szüleinek, az idősebb Martin Luther King tiszteletesnek és Alberta Williams Kingnek, két másik gyermeke is született: Willie Christine és Albert Daniel. Eredetileg édesapját és születésekor őt magát is Michael Kingnek hívták, de egy 1934-es németországi látogatást követően Luther Márton lelkésznek, a protestáns reformáció szellemi atyjának tiszteletére nevet változtatott.

1939-ben King a templomi kórussal énekelt együtt az Elfújta a szél atlantai filmbemutatóján. Tizenöt évesen a Morehouse College magánfőiskolára kezdett járni, átugorva a kilencedik és tizenkettedik tanévet és a hivatalos vizsgát. 1948-ban diplomát szerzett szociológiából, majd tanulmányait vallási iskolában folytatta. Itt 1951-ben szerzett diplomát és még ezen év szeptemberében a Boston University-n folytatta doktori tanulmányokkal, szisztematikus teológia szakon.  1953. június 18-án feleségül vette Coretta Scottot. Négy gyermekük született: Yolanda, Martin Luther, Dexter Scott és Bernice.

45.jpg

King 1954-ben az alabamai Montgomeryben található Dexter Avenue Baptist Church gyülekezet vezetője lett. Az amerikai Dél akkoriban a szigorú faji elkülönítés helyszíne volt. Bár a rabszolgákat formálisan majdnem száz éve, a polgárháború idején felszabadították, a gyakorlatban a feketék másodrendű állampolgároknak minősültek, akiket minden nyilvános helyen távol tartottak a fehérektől.  A King életét és a modern Amerika képét egyaránt megváltoztató incidens 1955. december 1-jén történt, amikor Montgomeryben egy Rosa Parks nevű néger varrónő egy autóbuszon nem volt hajlandó átadni helyét egy fehér utasnak. A nőt a város szegregációs törvényének megsértése miatt letartóztatták. Vele rokonszenvező fekete aktivisták bojkottot szerveztek a helyi tömegközlekedés ellen, a mozgalom vezetőjévé a fiatal, tanult Kinget választották meg.  A bojkott váratlanul sikeresnek bizonyult: a feketék inkább gyalogoltak, mintsem buszra szálljanak. Kinget megpróbálták megfélemlíteni, előbb gyorshajtás miatt vették őrizetbe, majd a helyi Ku Klux Klan dobott dinamitot házára, végül illegálisnak minősítették a bojkottot és elítélték. King fellebbezett, és a szövetségi bíróság kimondta: az alabamai buszokon alkalmazott elkülönítés alkotmányellenes és eltörölte azt.

King célja, a fehérek és feketék között fennálló jogi egyenlőtlenség és a feketékkel szembeni faji megkülönböztetés megszüntetése volt. Példaképe, Mahátma Gandhi szellemében beszédeiben, nyilatkozataiban és tetteiben mindig az erőszakmentességet hirdette, céljai eléréséért a polgári engedetlenség módszerét is alkalmazta. 1957-ben megalapította és elnöke lett a Déli Keresztény Vezetők Konferenciája nevű, több mint száz egyházi és polgári szervezetet tömörítő erőszakmentes ellenállási mozgalomnak. Az elkövetkező egy évben több mint 200 szónoklatot tartott. 1958-ban a New York-i Harlemben zajló könyvdedikálása során egy elmeháborodott fekete nő, boríték nyitó késsel megsebesítette. 1963. augusztus 28-án a Washingtoni Menetelés során megtartott Van egy álmom… kezdetű beszéde óriási nyilvánosságot hozott a polgárjogi mozgalomnak, Kinget pedig a történelem egyik legnagyobb szónokává emelte. 1964-ben ő lett a legfiatalabb férfi, aki elnyerte a Nobel-békedíjat.

47.jpg

King 1968. április 4-én Memphisben 39 évesen egy fehér fanatikus merényletének esett áldozatul. A Lorraine Motelben szállt meg, este 18:01-kor érte fejlövés, miközben a motel erkélyén állt és egy zsoltárról beszélgetett. Halálát egy órával később a kórházban mondták ki az orvosok. A hír országszerte zavargásokat okozott. Johnson elnök április 7-ét gyásznappá nyilvánította. King temetésén Hubert Humphrey alelnök képviselte az elnököt. Gyilkosát, James Earl Rayt a londoni Heathrow Repülőtéren fogták el, ahol hamis kanadai útlevéllel próbált megszökni. 99 év börtönbüntetésre ítélték. A „magányos gyilkos” teóriáját sokan megkérdőjelezik, s úgy vélik, King összeesküvés áldozata lett. Szerintük erre bizonyság, hogy Ray már elítélése napján megváltoztatta vallomását, és halála napjáig kitartott ártatlansága mellett.

1977-ben Jimmy Carter elnök posztumusz kitüntette Kinget a Szabadság Elnöki Érdeméremmel. 1986-ban minden év januárjának harmadik hétfőjét Martin Luther King Nap néven ünnepnapnak nyilvánították az Egyesült Államokban. 2004-ben az amerikai Kongresszus posztumusz kitüntette a Kongresszusi Aranymedállal.

A cikk eredeti megjelenése: 2010. 04. 04. www.nembulvar.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr9414034344

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása