Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

A megtörhetetlen Kennedy-átok

2018. május 07. - Péntek Tünde

1963. november 22-én dördültek el azok a végzetes lövések Dallasban, amelyek a minden idők eddigi legfiatalabb amerikai elnökének, John F. Kennedy-nek életét követelték.  Ám nemcsak emiatt érdemeli meg JFK, hogy nevét minden történelemkönyvben megemlítsék.

John Fitzgerald Kennedy 1917. május 29-én, a Massachusetts állambeli Brookline-ban egy újgazdag ír család második fiúgyermekeként látta meg a napvilágot, s szinte élete első pillanatától Jacknek szólították. Szülei kilenc gyermeket neveltek. Édesapja Joseph P. Kennedy követ volt, aki fiait magas politikai pozícióban szerette volna látni, ezért elitképzést biztosított számukra a legkiválóbb egyetemeken: John a Harvard Egyetem diákja volt, diplomáját 1940-ben szerezte.

kennedys.jpg

Kennedy 1941-től századosként szolgált a tengerészet csendes-óceáni haderejénél, ahol különleges bátorságáért kitüntették. 1943. augusztus 2-án egy japán támadás során súlyosan megsebesült és hátgerincén három operációt is végre kellett hajtani. Testvére, a legidősebb Kennedy fiú a háború áldozata lett. Leszerelése után 1945-ben rövid ideig a Hearst-lapoknak dolgozott újságíróként. Majd 1947-től 1963-ig demokrata párti képviselő volt a szövetségi törvényhozásban.

1953 szeptemberében feleségül vette a nála tizenkét évvel fiatalabb újságíró Jacqueline Lee Bouvier-t francia származású újságírót. Házasságukból három gyermek született: Caroline, John és Patrick, aki csak pár napot élt. Kennedy későbbi elnöksége során nála jobban csak feleségéért rajongtak az emberek. Párizsi látogatásuk alkalmával például így nyilatkozott JFK: "Tudják, én vagyok az a férfi, aki elkísérte Jackie Kennedyt Párizsba". A házaspár élete azonban nem volt mindig felhőtlen: a szoknyavadász Kennedy-ről számos olyan pletyka keringett, hogy megcsalja feleségét (többek közt Marilyn Monroe-val is).

kennedy.jpg

1955-ben egy hátoperációjából lábadozva megírt „Profiles in Courage” könyvéért Kennedy Pulitzer-díjat kapott. Kennedy 1960-ban indult az elnökválasztáson. Úgy tűnt, hogy ő volt az új-korszak első nagy formátumú politikusa, hiszen a hírközlést, a televíziózást és a közvélemény-kutatást céljainak szolgálatába állítva igyekezett megnyerni honfitársai bizalmát. A választáson mindössze 0,2 százalékkal, de legyőzte a republikánus jelölt Richard Nixont.

„Ne azt kérdezd, hogy az állam mit tehet érted, hanem, hogy te mit tehetsz az államért.” – hangzott JFK jelmondata. Kennedy belső reformokat vezetett be: megpróbált leszámolni a maffiákkal, az idősekre kiterjesztette az egészségügyi ellátást, kormánya pedig növelte az oktatásra szánt állami támogatás összegét. Törvényeket hoztak az iskolákban, a munkahelyeken és középületekben érvényben lévő faji megkülönböztetés eltörlésére. Kennedy csapatokat küldött Alabama és Missisippi államokba a feketeellenes zavargások elfojtására és a feketék jogainak biztosítására. Elnöksége idejére esett a berlini fal felépítése, a Disznó-öbölbeli partraszállás, a kubai válság, a vietnami háború megindítása illetve az Apollo-űrprogram megkezdése.

Kennedy 1963. november 22-én Dallasba repült, hogy részt vegyen egy közszereplésen. Az elnöki küldöttség dél körül érkezett Dallas repülőterére, s a gépkocsi konvoj innen indult a városba. Fél egykor a lépésben haladó az Elm Streetre fordultak. Ekkor találta el Kennedy-t a gyilkos lövés, amely hátulról érkezett és az elnök fejét találta el. Kennedy a kórházba érkezése előtt elvérzett. Az ugyancsak megsebesülő John Conally texasi kormányzó életét sikerült megmenteni.

xme_blog_20171025_1_jfk_jpg_pagespeed_ic_1q9aonwwnh.jpg

Már 99 perccel Kennedy halála után Lyndon B. Johnson alelnök Washingtonban, mint az Egyesült Államok 36. elnöke letette esküjét. A nemzetközi közvélemény gyászolva és felháborodva fogadja a Kennedy elleni merénylet hírét. Mint feltételezett gyilkost a rendőrség még aznap elfogja Lee Harvey Oswald volt tengerészt, miután szökés közben lelőtt egy rendőrt. Indítékait illetően teljes a bizonytalanság. Két nappal Kennedy meggyilkolása után Jack Leon Rubinstein, étterem- és sztriptízbár-tulajdonos megölte Oswaldot, amikor a rendőrségről egy börtönbe szállítják át. Indítékul azt hozta fel, hogy meg akarta kímélni Kennedy özvegyét egy Oswald elleni pertől.

Tulajdonképpen mind a mai napig titkok és kétségek övezik az elnök meggyilkolásának körülményeit: már az ellene irányuló golyók száma sem tisztázott (egyesek 3 golyóra esküsznek, de van aki 9-ről beszél). Lee Harvey Oswaldot egyesek magányos merénylőnek, mások csak egy utasítást végrehajtó bűnbaknak tartják. Van aki elfogadja a hivatalos jelentés eredményeit, mások elutasítják azokat a felületes vizsgálatra és nyilvánvaló tényekre hivatkozva. Amerika lakosságának nagy része még ma is hisz egy lehetséges összeesküvésben. A gyanú Castro-t, a kubai emigránsokat, a maffiát, a KGB-t, a CIA-t, valamint Lyndon B. Johnsont is érinti. Más vélemények szerint a háttérhatalmak útjában állt, illetve le is kívánta leplezni azt.

„Ha velem történik valami, ott lesz Bobby. Ha Bobbyval is történne valami, akkor ott lesz Ted” - mondta egyszer a JFK. A Kennedy-átok azonban nem szakadt meg: az elnökségért induló Robert Kennedyt 1968-ban szintén megölték, s az 1962 óta szenátorként tevékenykedő Ted Kennedyt sem kerülték el a szerencsétlenségek, JFK fia, ifjabb John pedig repülőgép-szerencsétlenségben hunyt el 1999-ben. John F. Kennedy alig három esztendeig volt "a világ leghatalmasabb embere", negyvenhat évesen gyilkolták meg.

 xme_blog_20171025_1_jfk_jpg_pagespeed_ic_1q9aonwwnhe.jpg

A cikk eredeti megjelenése: 2011. 11. 15. www.nembulvar.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr6413898486

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.