Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

Jeanne d’Arc, az orléans-i szűz szent élete

2018. május 08. - Péntek Tünde

1429. május 8-án a százéves háborúban Szent Johanna vezetésével a franciák visszaverték Orleans ostromlóit, aki Franciaország nemzeti hősévé vált.

„Híres emberek egyéniségét csak akkor ítéljük meg helyesen, ha saját koruk mértékével mérjük őket és nem a magunkéval. Aligha találunk a négy vagy öt századdal korábbi időkből akár csak egy olyan kitűnő embert is, akinek egyénisége minden tekintetben kiállaná a próbát. Jeanne d’Arc azonban egészen más. Bármilyen mércét alkalmazunk, bármely kor mértékével mérünk - őt ma is hibátlannak és példaszerűen tökéletesnek találjuk.” – Mark Twain.

Jeanne d’Arc a franciaországi Domrémyben született 1413. január 6-án, Vízkereszt napján. Szülei parasztok voltak, de nem legszegényebbek közül, mivel édesapja községi elöljáróként dolgozott. Johannáék öten voltak testvérek, ő volt a negyedik a sorban. Teljesen hétköznapi falusi életet élt, élénk természete volt, szeretett táncolni. Különös módon vonzotta a kivert, elárvult állatokat, amelyekről apja haragja ellenére mindig gondoskodott.

jeanne-d-arc-1.jpg

Jeanne d’Arc nagyjából tizenkét évesen részesült először olyan látomásban, amely egész életét meghatározta a későbbiekben. Nemcsak egyszerű jövővíziók voltak ezek, hanem tanácsokkal látták el és buzdították külső és belső harcaiban is. Angyalok szóltak hozzá, többek között Szent Mihály, Szent Katalin, Szent Margit, néha Gábriel arkangyal is és átvették az irányítást élete felett. Ezután már nem volt átlagos parasztlány, hanem istenfélővé vált és reggeltől estig a templomban imádkozott. Az angyalok egy küldetést fogalmaztak meg: tegye a trónörököst felszentelt királlyá és tisztítsa meg az országot az angoloktól. Így nem volt mit tenni, bár sokan bolondnak tartották környezetében, ő mégis férfiruhát öltött és útnak indult.

Szent Johanna a százéves háború legsötétebb idején tűnt fel a francia köztudatban. Akkortájt az angolok sorra győzelmeket arattak és a franciák lelkesedése megtörni látszott. Jeanne d’Arc a látomására hivatkozva felkereste Károly trónörököst és e szavakat intézte hozzá: „nemes trónörökös uram, az egek királya általam üzeni, hogy Reimsben majd királlyá kenik és megkoronázzák.”

Károly először kételkedett, majd heteken át tartó vizsgálatoknak vetette alá Jeanne d’Arcot. Végül megbizonyosodott a lány tisztaságáról és tanácsára Orléans felmentésére sietett. Az ekkor tizenhét éves Jeanne d’Arcot a francia seregek fővezérévé nevezte ki. A diadal után Jeanne d’Arc Reimsbe vezette Károlyt, ahol a jóslatnak megfelelően királlyá koronázták 1429. július 27-én. Fordulni látszott a kocka a háborúban, mivel a franciák kerültek fölénybe az angolokkal szemben.

art_xl_02-1000x800.jpg

Ám franciák között sokan nem nézték jó szemmel Szent Johanna népfelszabadító tevékenységét. A burgundiak elfogták, majd eladták az angoloknak, akik diadalmenetben vitték Rouen városába és boszorkányság vádjával az egyház kezére játszották. Kilenc hónapon keresztül vallatta a főinkvizítor. Arra kérdésre, hogy miért van szükség katonákra, ha Isten akarja felszabadítani az országot, így felelt: „Franciaország fiai vívják az ütközeteket, de Isten adja a győzelmet.” Mondata szállóigévé vált.

Végül a törvényszék visszamenő eretnekség miatt máglya általi halálra ítélte, amelyet 1431. május 30-án hajtottak végre a roueni piactéren. Kivégzésekor kopaszra nyírták fejét, amelyre papírsüveget húztak az alábbi felirattal: „eretnek, szakadár, visszaeső bűnös, hitehagyó, bálványimádó.” Jeanne d’Arc a máglyára fellépve egy keresztet kért és két faágat kapott, amelyet maga előtt tartott megkötözéséig. Haláláig Jézus nevét ismételgette, még a harcedzett angol katonákat is megrendítette a látvány, sokan sírva fakadtak közülük. Jeanne d’Arc hamvait a Szajnába szórták.

fran_ois_chifflart_jeanne_d_arc.jpg

Huszonöt év múlva VII. Károly, akit egykor Jeanne d’Arc segített a trónra, jóvátételi eljárást indított a Szentszéknél, amelyben kimondták az orléans-i szűz ártatlanságát és semmissé nyilvánították az ítéletet. 1920-ban XV. Benedek pápa avatta szentté, ezzel elismerte, hogy jogtalanul ítélték el és mártírhalált halt. 1944-ben pedig XII. Pius pápa Franciaország második patrónájává nyilvánította.

Jeanne d’Arc tragikus sorsa máig meghatározó része a nyugati kultúrának. Politikusok is szívesen hivatkoznak rá, de a filmvilágba is megtalálta útját. G. B. Shaw és Schiller drámát, Mark Twain regényt, Verdi és Csajkovszkij operát írt róla, szerepet kapott Shakespeare drámai világában, Voltaire életét tréfás epikus költeménnyé dolgozta fel. Honegger Jeanne d’Arcról komponált oratóriumának utolsó sorai ekképp hangzanak: „Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, aki életét adta a felebarátaiért.”

A cikk eredeti megjelenése: 2011. 05. 22. www.nembulvar.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr6513899202

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.