Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

A Vezúv fenyegetése

2018. május 14. - Péntek Tünde

79. augusztus 24-én pusztult el Pompeii, Herculaneum és több kisebb település a Vezúv kitörése végett. A vulkán még napjainkban is aktív, a tudósok számolnak egy nemsokára bekövetkező újabb katasztrófával.

A Vezúv Olaszországban található, Nápolytól kilenc kilométerre. Ez az európai kontinens egyetlen ma is működő vulkánja, mivel a többi szigeteken helyezkedik el. Napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mert közvetlen közelében több mint három millióan laknak. Legismertebb kitörése is igen emlékezetes maradt.

Kr. u. 62-ben egy földrengés már jelezte a tizenkét évvel későbbi tragédiát, de ez nem volt ritka jelenség, így a lakosság nem esett pánikba. Újra felhúzták a leomlott falakat és élték tovább mindennapi életüket. Tudták ugyan, hogy a Vezúv tűzhányó, de nem hozták összefüggésbe a föld mozgással, mivel a vulkán már évszázadok óta nem működött.

p1.jpg

Ám 79. augusztus 24-én a Vezúv hirtelen életre kelt és bekövetkezett a történelem egyik legemlékezetesebb kitörése, amely két napig tartott. A láva, a vulkanikus iszap és a hamu teljesen betemette a környéket. Plinius, (a császár magasrangú tisztviselőjének unokaöccse) levelezésében részletesen beszámolt a katasztrófáról. Ezek a levelek igen fontos források. ”...A hegy fölött furcsa nagy felhőt lehetett látni, amely nőttön-nőtt. Több ezer méter magas füstoszloppá magasodott majd, szétterült. Olyan volt, mint egy nagy lombos fa. Éjszakára már a Vezúvius hegyéből több helyen széles lángnyelvek és magas tűzoszlopok csaptak fel. A gyakori földrengéstől a házak meginogtak. A szabad ég alatt pedig a tajtékkövek hullásától kellett tartani. Másnap sötétebb és sűrűbb volt az éj, mint bármikor. A hamu egyre sűrűbben hullott, beborított mindent. Ez az eleven lázálom így tartott órák hosszat. Végül füstté, köddé finomulva eloszlott...” Pilnius írásaiból tudjuk, hogy a vulkánkitörést követő földrengések miatt a tengervíz előbb visszahúzódott, majd erős hullámzással visszatért. Ezt a jelenséget ma cunaminak hívjuk.

p2.jpg

A Vezúv kitörése óriási változásokat eredményezett. Pompeii városa teljesen eltűnt a három méternél vastagabb kőlepel alatt, a lakosság nagy része elpusztult. Pompeii és Herculaneum polgárainak számáról csak becslések vannak, így nem ismert pontosan a kitörésben életüket vesztett emberek száma. A pompeii lakosok 38 százaléka vulkáni hamu lerakódása következtében halt meg: a hamu súlya alatt a tetők beszakadtak, maguk alá temetve a lakásokban menedéket keresőket. A lakosság nagy része a hömpölygő lávától pusztult el, valamint a mérgező gázfelhőben és vulkáni anyag záporában.

Pompeii maradványaira egy vízvezeték ásásakor bukkantak rá 1595-ben. Az ásatások során különleges üregeket találtak, melyeket híg gipszpéppel kiöntve döbbenetes formákat kaptak. Testet öltöttek a katasztrófa áldozatai. A Vezúv kitöréskor a sűrűn hulló hamu gyorsan betemette az áldozatokat. A kitörést követő eső hatására a kissé megduzzadt hamu kemény masszaként vonta be a testeket, mintegy természetes öntőformát készített róluk. Pompeiiben 1150 holttestre (pontosabban azok a hamu által megőrzött nyomaira) bukkantak, Herculaneumban 350 emberi csontvázat hoztak a felszínre. Ezen számok azonban nem tükrözik a teljes létszámot, az egész vidéken jóval többen estek áldozatául a kitörésnek.

p4.jpg

Olasz szakértők szerint 2100-ig újabb kitörés várható, melynek hevessége a 79-eshez lesz fogható. A Vezúv körüli hét kilométeres sugarú körben csaknem hatszázezren élnek. Nagyerejű kitörés esetén az itt élők kimenekítésére kevesebb mint 24 óra áll majd rendelkezésre, így a lakók jelentős hányadának megmentésére kicsi az esély. A Vezúv azonban ennél távolabbról is szedi majd áldozatait: mintegy kétszázezer embernek kell a vulkáni por és hamu káros hatásával számolnia. Elemzések szerint nagyerejű kitörés esetén még a vulkántól 12 kilométer távolságra is 200-600 Celsius fokos hőmérséklet lehet. Az olasz hatóságok sokat tesznek a veszélyzónában élők számának csökkentése illetve a veszélyhelyzetre való felkészülés érdekében: minden város rendelkezik evakuálási tervvel, a veszélyzónába nem adnak építési engedélyeket, büntetik az itt építőket, valamint anyagilag támogatnak mindenkit, aki hajlandó a zónán kívülre, biztonságosabb helyre költözni. Eddig néhány ezer család döntött a költözés mellett.

A cikk eredeti megjelenése: 2009. 08. 23. www.nembulvar.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr9013944250

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.