Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

A Panama-csatorna születése

2018. május 15. - Péntek Tünde

Az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal összekapcsoló csatorna megépítése az emberiség történetének legnagyobb és legembertelenebb vállalkozásai közé tartozik.

Az első európai utazó, Vasco Núñez de Balboa 1514-ben pillantotta meg a Csendes-óceánt. Szétbontatta a földszoros atlanti partjain horgonyzó hajóját és egy általa épített 50 kilométer hosszú úton alkatrészeit a Csendes-óceán partjára szállította. A földszoros fontos szerepet kapott a gyarmatosító Spanyol Birodalom életében is. Rajta keresztül szállították az Amerika nyugati partjain zsákmányolt aranyat, hogy az atlanti kikötőkből Európába szállítsák. V. Károly spanyol király 1529-ben felvetette, hogy ha átvágnák a panamai földszorost, lerövidülne az út. Az ötlet kiváló volt, csak a technikai háttér nem állt rendelkezésre.

p1_1.jpg

Az első áttörést a Panama-vasút megépítése jelentette. Az USA-ban alapított Panama Railroad Company 1850-ben kezdte meg a 85 km hosszú vasútvonal építését a Karib-tengernél fekvő Colóntól Panamavárosig. Amikor 1855-ben elindult az első szerelvény, az átkelés ideje három órára csökkent. A vállalkozás nyereségesnek bizonyult; a Panama-Vasút részvényei hamarosan a New York-i tőzsde legmagasabban jegyzett értékpapírjai lettek.

1876-ban Ferdinand de Lessepsnek, a szuezi csa­torna tervezőjének vezetésével francia bizottság alakult a csatornaépítés lehetőségeinek feltárására. Az 1879-es párizsi csatorna-kongresszus Nicara­gua vagy Panama mellett állt ki. Noha itt a legkeskenyebb a két óceán közötti szárazföld (kb. 80 km), az építkezés ellen szóltak a térség geológiai sajátságai, a trópusi esőerdők, a mocsarak, a nagy esőzések és a mindezzel járó betegsé­gek. Ám az építés 1880. január 1-jén mégis elkezdődött. Hamarosan kiderült, hogy képtelenség a csatornát a világóceán szintjére mélyíteni, ezért felhagytak ezzel és a csatorna két végét zsilipekkel zárták le. Ekkorra a kiadások - a korrupciónak és a spekulánsoknak, valamint a túlfizetett francia mérnököknek köszönhetően - már 235 millióra rúgtak, s a társaság csődöt jelentett. (Innen ered a panamázás fogalom is.)

p4_1.jpg

Az Egyesült Államokban Grant elnök kezdte szorgalmazni a csatorna építését. Utóda, McKinley előbb Nicaraguában látott alkalmas terepet a csatornaépítésre, de a 19–20. század fordulóján végül Panama felé fordult a figyelem. A franciáknak két választása maradt: veszni hagyják addigi munkájukat és eladják a beruházást, vagy felépítik és jó sokára látják újra a pénzüket. A társaság az eladás mellett döntött. A zsilipkamrákkal működő csatorna 1904 és 1914 között, rendkívüli ne­hézségek s veszteségek árán épült meg. 1920-ban nyitották meg hivatalosan és forgalma azóta is igazolja terve­zőinek látomását: a kb. 80 km-es vízi utat évi 13–14 000 hajó használja, itt bonyolódik a világkereskedelem 5%-a. Becslések szerint építése során 27 500 ember vesztette életét. A munkát járványok és földcsuszamlások nehezítették. A csatornának köszönhetően azonban a hajózási útvonalak jelentősen lerövidültek, a New York–San Francisco út például kevesebb mint a felére (22 500 km-ről 9500 km-re).

p3_1.jpg

A Panama-csatorna a világ leghatalmasabb gépezet-együttesei közé tartozik. Gigantikus zsilipek, a világ legnagyobb kotrógépe és egy soha nem látott méretű emelődaru biztosítja, hogy a járművek átjussanak a csatorna legkritikusabb, kilenc emeletnyi magasságkülönbséget magába foglaló szakaszán. Bár a mesterséges vízi úton való végighaladás lassú és körülményes (8-9 óra), a forgalom évről évre növekszik, így már készülnek az új, nagyobb áteresztő képességű csatorna tervei.

A 82 kilométeres útnak a Csendes-óceánhoz közeli részét a világtengerek szintjénél 26 méterrel magasabbra duzzasztott felszínű, mintegy 40 kilométer hosszú Gatun-tó alkotja. A tóban a hajózóút mélysége 13,7 méter. Az Atlanti-óceán felől a hajókat Panama városánál három, zsilipes vízlépcsőn emelik fel a tó magasságába, a túloldalon pedig, Colon városánál két másikon. Forgalma jó részét a turista-szállodahajók adják, mert rengeteg a látnivaló a csatorna mindennapjaiban. Az érkező hajókat a zsilipeken például a parti síneken haladó kis mozdonyok vontatják át.

p2_1.jpg

Miután Panama visszakapta az építkezés körüli botrányokról elhíresült csatornát 2000-ben az Egyesült Államoktól, nemzeti fontosságú turisztikai övezetnek minősítette. A gazdasági fellendülésnél fontosabb a panamaiak számára az az érzés, hogy a csatornaövezet ismét az övék. Ezt talán Balladares exelnök a nemzethez intézett üzenete fejezi ki a legjobban: "A Panama-csatorna csak az anyaországhoz való 1999. december 31-ei visszatérésével válik a nemzeti identitás teljes értékű szimbólumává.”

A cikk eredeti megjelenése: 2008. 05. 15. www.nembulvar.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr5213944854

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.