Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

Freud, a pszichológia atyja

2018. május 17. - Péntek Tünde

„Egyáltalán nem vagyok a tudomány embere, nem vagyok sem megfigyelő, sem kísérletező, és nem is vagyok gondolkodó. Alkatom szerint nem vagyok más, mint egy konkvisztádor, vagy, ha le akarja fordítani a szót, kalandor, az ilyen embernek minden kíváncsiságával, merészségével, makacs kitartásával” – állította Freud, aki 154 éve született.

A Csehországban (az akkori Osztrák Birodalom területén), Freiburgban látta meg a napvilágot Sigmund Freud. Édesapja Jakob Freud textilkereskedéssel foglalkozott. Első házasságából már két felnőtt fia volt, és második házasságából Sigmundon kívül hat további gyermek született. Sigmund anyja, Amalia férjénél húsz évvel fiatalabb. Sigmund három éves volt, mikor a Freud család Lipcsébe költözött, majd egyéves lipcsei tartózkodás után tovább vándorolt, és Bécsben, az akkori Európa egyik legjelentősebb tudományos és kulturális centrumában talált magának végleges lakóhelyet. Az egyre szűkösebb anyagi körülmények közé kerülő szülők mindent elkövettek, hogy Sigmund megfelelő iskolába járhasson és az őt érdeklő könyvekhez hozzájuthasson, ugyanis Freud ragyogó intellektusa és szerteágazó érdeklődése már ekkor megmutatkozott.

s0.jpg

Freud a Bécsi Egyetem orvosi karára nyert felvételt. Orvostanhallgatóként kezdett érdeklődni a fiziológia iránt, elmekórtannal azonban csak 1885-ös, párizsi tanulmányútja nyomán kezdett foglalkozni. Ekkor találkozott az ország két híres pszichiáterével, Jean-Martin Charcot-val és Hippolyte Bernheimmel. Ők hipnózissal gyógyítottak hisztériás betegeket Messmer német orvos módszerét használva. (Nevét az angol „mesmerize”, azaz „megigéz” szó is őrzi). Messmer (akárcsak francia követői) úgy gondolta, hogy a hipnózis során valamilyen láthatatlan energia árad ki a hipnotizőrből, ami segít a szenvedő betegen. A hipnózis, mint módszer felkeltette Freud figyelmét és új utakat kezdett keresni, mert elégedetlen volt a módszerrel. Úgy vélte, nem mindenki hipnotizálható, és hogy a hipnózissal nehéz tartós eredményt elérni.

Bécsbe visszatérve feleségül vette a jómódú családból származó Martha Bernayst, majd orvosi praxist hozott létre. Barátjával, Josef Breuerral kidolgozta az általuk katarzisnak nevezett eljárást, amely lehetővé tette hipnotikus állapotban lévő pácienseinek, hogy a lelki sérüléseiket okozó eseményekre visszaemlékezzenek és felszínre hozzák azokat az érzéseiket, amelyeket a sokk idején elfojtottak, ennek eredményeként ébredéskor, a katarzis nyomán zavaró tüneteik megszűntek. Freud és Breuer Tanulmányok a hisztériáról című munkájukban publikálták eredményeiket 1895-ben.

s1_1.jpg

Később felhagyott a hipnózissal és kialakította a szabad asszociációs terápiát, amely technika a pszichoanalízis alapja lett. 1935-ben Álomfejtés című művében részletesen elemezte saját maga, illetve páciensei álmait. Ebben arra következtetett, hogy a felnőttkori neurotikus zavarok a korai gyermekkorban keletkeztek, rekonstruálta a gyermekkori szexualitás fejlődését, illetve elemezte a halálösztön fogalmát. Továbbá kifejtette nézeteit arról, hogy az álomképek tudattalan tartalmakat szimbolizálnak, és ezek értelmezése révén feltárhatóvá válik a személyiséget mozgató tudattalan dinamika. A tudattalan lelki folyamatok az ember magatartásában is döntő szerepet játszanak. A pszichés determinizmus szerint minden megnyilatkozásunkat, még véletlen melléfogásainkat, nyelvbotlásainkat, álmainkat is meghatározza, befolyásolja a tudattalan. Ezek a tudattalanban lezajló konfliktusok eredményeképpen jönnek létre, amikor az ’én’ számára elfogadhatatlan impulzusok elfojtása nem sikerül teljesen - így a feszültség felszínre tör. A szabad asszociáció módszere, az álomelemzés és a tévcselekmények elemzése viszont alkalmas a tudattalan folyamatok feltárására és a tudatba emelésére.

Freud nyolc évtizeden át élt Bécsben. 1938-ban, Ausztria német megszállása után külföldi barátainak sikerült elérniük, hogy a náci hatóságok az idős és súlyos beteg Freudot és szűkebb családját kiengedjék Bécsből és Londonba emigráljanak. Freud ekkor már húsz éve szenvedett állkapocsrákban, számtalan műtéten és rendkívül sok szenvedésen és fájdalmon volt túl. Egy évre rá, 1939. szeptember 2-án Londonban halt meg.

s2.jpg

 Freudot 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodójának tekinthetjük: Vannak, akik Kopernikuszhoz és Darwinhoz hasonlítják jelentőségét, olyan zseninek tartják, aki alapjaiban változtatott meg egy tudományágat, és azt, ahogyan az emberiség az elméről gondolkodik. Tudománytörténeti hatásán túlmenően, meghatározó jelentőségű a huszadik századi nyugati ember önmagáról alkotott képének megalkotásában is. Mindennapjainkból hozzá köthető a tudatalatti jelentőségének, illetve a kora gyermekkori nevelés befolyásának felismerése. Sokáig csak szűk rajongói rétege volt, de az I. világháború után népszerűvé vált. miután a hétköznapi életbe is beépültek a gondolatai, az '50-es-'60-as években pedig már tömegfilmek alapja is lett, mint Alfred Hitchcock Psycho című filmjéből is kitűnik.

A cikk eredeti megjelenése: 2010. 05. 06. www.nembulvar.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr5513965836

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.