Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

Agatha Christie, a krimik koronázatlan királynője

2018. május 18. - Péntek Tünde

Negyvenöt éve ezen a napon hunyt el Hercule Poirot és Miss Marple megálmodója. A világ minden idők legtöbb eladott könyvét elérő írónő egyik színpadi darabja (The Mousetrap), tartja az első előadást követően leghosszabb időn át játszott előadás rekordját, 1952. óta máig repertoáron van.

Agatha Mary Clarissa Miller 1890. szeptember 15-én született a délnyugat-angliai Torquay-ban, Devonshire grófság egy tengerparti városkájában, amerikai édesapa és angol édesanya harmadik gyermekeként. Mivel nagy korkülönbség volt testvérei és közte, akik bentlakásos iskolában tanultak, Agatha szinte egykeként nőtt fel, a kor szokásainak megfelelően otthon nevelkedett. A tanulás mellett rengeteget olvasott, korai irodalmi élményei közé tartoztak Lewis Carroll, Daniel Defoe, Charles Dickens, Jules Verne és mindkét Alexandre Dumas művei. Édesapja halála után öt évvel, 1906-ban Párizsba utaztak, ahol egy ottani intézetben Agatha az irodalom és a filozófia alapjait tanulmányozta mélyebben. Eközben zongorázni és énekelni tanult. Arra vágyott, hogy operaénekesnő, mégpedig Wagner-énekesnő legyen, ám hangja nem volt elég erős, ráadásul félénksége miatt iszonyodott a nyilvános szerepléstől.

a0.jpg

Archibald Christie hadnaggyal Angliában ismerkedett meg. Nem sokkal később eljegyezték egymást, és 1914 karácsonyán összeházasodtak. Az első világháborúban Archibald vadászrepülőként szolgált, Agatha pedig kórházi ápolónőként dolgozott. Később áthelyezték a gyógyszertári részlegbe, ahol alapos és pontos ismereteket szerzett a különféle gyógyszerekről és mérgekről. Ekkoriban kezdte írni első regényét (A titokzatos styles-i eset), amelyet csak 1920-ban adtak ki. Ez volt az a történet, amelyben a nagyközönség megismerhette a kissé excentrikus belga detektívet, Hercule Poirot-t. A nyomozó az agymunka híve, a logika, de még inkább a pszichológia mestere. Vagy a bűncselekmény motivációja érdekli, vagy a bűnöző, illetve az áldozat lélektana. Mivel az emberéletet szentnek tartja, szenvedélyesen kutatja fel, és leplezi le a gyilkost. Szentül hisz saját zsenialitásában. Mániákusan imádja a rendet, a szimmetriát, a tiszta áttekinthető dolgokat.

a2_1.jpg

A háború után a fiatal pár Londonba költözött. Archibald egy banknál helyezkedett el, Agatha pedig otthon maradt. 1919-ben megszületett a család egyetlen gyermeke, Rosalind. 1926-ban meghalt imádott édesanyja, és ettől Agatha teljesen összeomlott. Sajnos férje nem tudta megérteni a feleségében bekövetkezett változást: először más karjaiban keresett vigaszt, majd Rosalind hetedik születésnapján bejelentette, hogy válni akar. Ez már sok volt az egyébként is meggyengült idegrendszerű Agatha-nak, aki 1926. december 3-án eltűnt a világ szeme elől, és egészen 13-ig semmiféle életjelet nem adott magáról. Valójában az észak-yorkshire-i Harrogate termálszállodájában élt. Mrs. Neele-nek hitte magát, és nem tudta, hol van. Amikor a hosszan tartó pszichiátriai kezelés után ismét talpra állt, belevetette magát a munkába. Agatha és Archibald Christie 1928-ban hivatalosan is elváltak.

a1_1.jpg

Az egyedülállóvá vált nő még ebben az évben elindult keletre, hogy pihenjen, és új élményeket szerezzen. Utazásának első állomása Bagdad volt, ahonnan továbbutazott az ősi Urba. Itt ismerkedett meg a 14 évvel fiatalabb régészasszisztenssel, Max Mallowan-nel, akivel 1930 szeptemberében összeházasodtak. Az írónő nappal általában a férje munkájában segédkezett, éjszaka azonban újabb és újabb gyilkosságokat agyalt ki. Ugyanebben az évben jelent meg az első Miss Marple-regény, a Gyilkosság a paplakban. Miss Marple igazi vénkisasszony. Minden bűncselekményt analógia, hasonlóság, párhuzamok segítségével old meg. Szerinte az emberi természet nem változik, csak a körülmények. Miss Marple, ha kiruccan kis falucskájából, akkor is egy nagyvárossá növelt St. Mary Meadet lát maga körül. Szerinte egy öreg kisasszony a világ bármely pontján talál egy fotelt, amiben kötögethet.

a3.png

1956-ban Agatha megkapta a Brit Birodalmi Rend parancsnoki fokozatát (Max hat évvel később kapta meg ugyanezt), majd 1971-ben Mrs. Mallowant lovaggá ütötték (férjét három évvel korábban érte ugyanez a megtiszteltetés). Ekkoriban helyezték el az írónő fényképét a Nemzeti Portégalériában; az osztrák Oscar Kokoscka portrét festett róla, és viaszmása bekerült Madame Tussaud londoni panoptikumába.

Agatha 1976. január 12-én békében és csendben távozott az élők sorából. Bűnügyi könyvei a XX. század első harmadába repítenek vissza bennünket. Olyan életszerűen írja le az akkori angol életformát, hogy az olvasó teljesen megfeledkezik a XXI. század világáról, amelyben tombol az erőszak, fröcsög a vér, és a jelenti a sikert, ha egy krimiben a lehető legfélelmetesebb vagy különlegesen brutális dolgok történnek. Műveivel nem csupán az olvasókat, hanem a mozifilmek és színházi előadások szerelmeseit is meghódította. Sőt, a Christie-regények filmváltozatait is valóságos sztárparádé jellemzi.

A cikk eredeti megjelenése: 2011. 01. 12. www.nembulvar.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr8713976728

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.