Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

A rózsák háborúja

2018. május 21. - Péntek Tünde

A százéves háború befejezése után a vesztes Angliában belső háborúskodás kezdődött el. A két család (York és Lancaster) trónviszálya harminc évig tartott. 1471. május 21-én jelentős fordulat történt, ami eldönteni látszott a több évtizedes csatározást.

A rózsák háborúja elnevezés eredete igen egyszerű: A York család címerén fehér, a Lancaster-ház jelvényén piros rózsa ékeskedett. A két család viszálya 1455-ben Saint Albans-nál kezdődött el csata formájában. A York-ház a városokra és a kisnemességre támaszkodva próbálta megszerezni a koronát, míg Lancasterék támogatói a főnemesek voltak.

1455-ben a trónon hivatalosan az elmebeteg VI. Henrik ült lancasteri színekben, ám a kormányzó a York-ház képviseletében Richard herceg volt. 1460-ban Richard herceg magának igényelte a koronát, ám mielőtt megkaphatta volna, egy csatában meghalt. De öccsének 1461-ben sikerült királlyá koronáztatnia magát, mint IV. Edward és a bomlott elméjű Henriket börtönbe vetette. De lancasteri fondorlattal az agyalágyult Henriket visszaültették a trónra 1470-ben, bár pár hónap múlva újra York IV. Edward lett az angol király.

r1.jpg

1471. május 21-én úgy tűnt, hogy eldőlt kié Anglia trónja. Ugyanis IV. Edward a londoni Towerban meggyilkoltatta a gyengeelméjű Henriket, Lancasterék pártfogoltját. Így a fehér rózsás családnak sikerült felülkerekedni piros ellenfeleiken, akik kénytelenek voltak száműzetésbe vonulni. Egy időre mindenki beletörődött a sorsába.

Ám 1483-ban meghalt IV. Edward. A koronát tizenkét éves fiára, Edward hercegre hagyta, a kormányzást pedig Richard nevű öccsére. Viszont Richard elégedetlen és telhetetlen volt, a koronát is magának szerette volna. Máig tisztázatlan, hogy kinek a parancsára, de a fiatal Edwardot valaki megölette. Így Richard megkapta a hőn áhított koronát és királlyá kiáltatta magát. Ő lett a harmadik az angol Richard nevű királyok sorában. A koronát megtartania már nem volt ilyen egyszerű, mivel családon belül is több ellensége volt. Sőt, Lancasterék is újra hadba szálltak Tudor Henrik vezetésével.

r3.jpg

1485-ben a száműzött Tudor Henrik partra szállt és Bosworthnál legyőzte a királyi hadat. Maga III. Richard is elesett a csatában, így Tudor Henrik lett az új király VII. Henrik néven. A York-ház végleges megtöréséhez még egy csatára volt szükség, amire 1487-ben került sor Stoke mellett. Majd VII. Henrik házasságot kötött az egykori IV. Edward lányával, Erzsébettel és így sikerült mindörökre kibékíteni a két dinasztiát. A Tudor-ház pedig 116 évig uralkodott ezután Angliában.

A rózsák háborúja kifejezést meghallva, a köztudatba az vésődött bele (a témájában nem éppen ide tartozó, azonos című filmen kívül), hogy nagyon megviselte az angol társadalmat és hatalmas vérveszteséggel járt. Nos, ezt a képzetet egy William Shakespeare nevű tollforgatónak köszönhetjük, aki előszeretettel írt erről a korról. III. Richard című drámájában az uralkodót púpos, kegyetlen, gátlástalan, visszataszító figuraként ábrázolta. Nyilván ebben is, mint a vérfürdők leírásában is túlzott egy kicsit, bár III. Richard a fennmaradt dokumentumok szerint tényleg kifejezetten veszélyes volt trónkövetelő rokonai életére.

r2.jpg

A valóságban a háború térben és időben kis kiterjedésű volt. A csatákat zsoldosok vívták, így azok az angol köznépet alig fenyegették. A saját hazájában mindenki próbált minél kevesebb pusztítást végezni. A rózsák háborúja leginkább az angol nemesi családokat érintette érzékenyen: hatvannégy főúri házból huszonhat kihalt.

A cikk eredeti megjelenése: 2009. 05. 19. www.nembulvar.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr9513964948

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.