Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

Kémek hídja

2018. június 14. - Péntek Tünde

Steven Spielberg és Tom Hanks legendás párosa újra összeállt a Ryan közlegény megmentése, a Kapj el, ha tudsz és megannyi sikeres együttműködés után. A legújabb közös filmjük megtörtént esetet dolgoz fel, a hidegháború legsötétebb napjaiba kalauzolja a nézőt.

A Kémek hídja története szerint a hidegháború kellős közepén egy amerikai, biztosítási ügyvédet bíznak meg, hogy megvédje a kémtevékenységgel vádolt, szovjet Rudolf Abelt. Az egész ország az ellenség fejét követeli, de James Donovan védelmének köszönhetően a kivégzés elmarad. Amikor 1960-ban, a Szovjetunióban elfognak egy lelőtt U-2-es kémrepülő pilótáját kapóra jön az amerikai börtönben senyvedő kém. Donovan a CIA megbízására Berlinbe utazik, hogy tárgyalásokat kezdjen az ellenséggel és lebonyolítsa a kémcserét – de a helyzet egyre kilátástalanabbá válik.

a7.png

Steven Spielberg pályája során gyakran használt fel valós történelmi eseményeket filmjeihez. A rendező rajongása a történelem iránt gyermekkoráig nyúlik vissza, amikor is, a hidegháború idején apja sok történetet mesélt neki arról a mélyen gyökeredző gyűlöletről és bizalmatlanságról, amelyet az Egyesült Államok és Szovjetunió táplált egymás iránt. „Közvetlenül azután, hogy Francis Gary Powers gépét lelőtték, édesapámnak a Szovjetunióba kellett utaznia, Moszkvában hosszú sor kígyózott a kiállítás előtt, ahol közszemlére tették Powers egyenruháját, sisakját és a U-2-es maradványait, hogy mindenki lássa, mit művelt Amerika, mekkorát hazudott, amikor azt állította, hogy nem küld kémrepülőket a Szovjetunió területére. Ahogy apám és három General Electric-beli mérnöktársa álldogált a hosszú sorban, melléjük lépett két szovjet katona, és igazoltatta őket. Amikor látták az útlevelükben, hogy amerikaiak, előrevitték őket a sor elejére. De nem ám azért, hogy ne kelljen tovább várakozniuk, hanem azért, hogy nyilvánosan becsméreljék őket. A két katona felváltva mutogatott a gép roncsaira, majd apámékra, és azt üvöltözte: – Nézzétek, mit művel velünk az országotok! – Még sokáig szitkozódtak, mielőtt visszaadták volna nekik az útlevelüket. Ez az eset nagyon megmaradt bennem, ezért világéletemben foglalkoztatott Francis Gary Powers története” – meséli Steve Spielberg.

a8.jpg

Azonban a rendező nem ismerte gyermekkorában Donovan nevét és mit sem tudott még akkor a fogoly cseréről. A Londonban élő Matt Charman, aki színdarabokat és televíziós forgatókönyveket ír, John F. Kennedy életrajzában ráakadt egy lábjegyzetre, mely szerint az elnök egyszer Kubába küldött egy amerikai ügyvédet, hogy tárgyaljon 1113 fogoly kiadatásáról. Az eset olvastán az író fantáziája rögtön szárnyra kapott, és utánanézett a történteknek. Kiderült, hogy az ügyvédet James Donovannek hívták, és biztosítási ügyek szakértőjeként jól menő praxisa volt Brooklynban. Amikor Charman megtudta, hogy ugyanez az ügyvéd főszerepet kapott a hidegháborús korszak egyik legjelentősebb eseményében, a történelem egyik legkockázatosabb kimenetelű túszcseréjében, akkor már biztosan tudta, hogy forgatókönyvet kell írnia a férfiról. „Amikor előadta Donovan történetét – emlékszik vissza Kristie Macosko, producer –, majd leestem a székről. Nem ismertem a sztorit, de máris úgy hangzott, mintha egy Spielberg-film volna.”

a9.jpg

A Kémek hídjának lelkét James Donovan jelenti, és a szerepre az alkotók kezdettől fogva Tom Hankset szemelték ki, aki nagy örömmel fogadta el a felkérést – habár korábban ő sem hallott a jogászról. A szovjet kém összetett és finoman árnyalt karakterének eljátszásához pedig olyasvalakire volt szükség, aki el tudja hitetni a nézőkkel, hogy tiszteletet ébreszt ellenfeleiben állhatatos és emberséges magatartásával, mélyen szántó gondolataival. Spielberg választása egy brit színházi színészre, Mark Rylance-re esett (aki alakításáért Oscar-díjat nyert). Rudolf Abel valódi neve Vilyam Fisher volt, 1971-ben bekövetkezett haláláig csak nagyon kevés interjú készült vele, és fotók is alig maradtak fenn róla. „Azon kívül, hogy üzeneteket fogadott és küldött New Yorkból a keleti blokkba – mondja Rylance –, szinte semmit sem tudunk. Az üzenetek egy szétnyitható, üreges pénzérmében voltak, vékony papírkán, miniatűr írással. Abel afféle alvó ügynök volt, aki beépülve várt feladatára. Már hét éve az Egyesült Államokban élt, amikor egyáltalán nekikezdett titkos tevékenységének. Nem valamely hálózat tagjaként működött, hanem magányos farkasként. Amikor nyakon csípték, az Államok kormánya nagyobb feneket kerített az ügynek, mint amekkora jelentősége valójában volt.”

a10.jpg

Az alkotók igyekeztek nagyrészt ott forgatni, ahol a történet játszódik: New Yorkban, Berlinben és Wrocławban. Az Amerikában játszódó rész egyik jelenete a manhattani Broad Street metróállomáson zajlik, amikor az FBI követi Rudolf Abelt a földalatti területén. A szerelvényekben zajló események felvételein a New York-i Közlekedési múzeum 1960-as évekből származó metrókocsijait láthatjuk. Berlinben a keleti és a nyugati szektor határvonala a Friedrichstraßén húzódott, viszont ma a megálló környéke egészen másként fest, mint az ötvenes években. A stábnak olyan helyszínt kellett találnia, ami kevésbé modern, jobban megőrizte egykori kinézetét, így akadtak rá az S-Bahn-állomásra. A filmben fontos események zajlanak a Berlin Fal mentén is. Ezeket nem a német fővárosban, hanem a lengyelországi Wrocławban vették fel, mert az ottani épületek közül sokhoz hozzá sem nyúltak a háború óta, így kitűnő díszletül szolgáltak a hidegháború korabeli Berlin megjelenítéséhez. Wrocław a világháborúk idején a Német Birodalomhoz tartozott, és csak a potsdami konferencia után került Lengyelországhoz, így a német korszak jól látszik a város építészetén. Amikor Donovan Berlinbe utazott, még javában zajlott a fal felhúzása, és Spielberg ki nem hagyta volna a lehetőséget, hogy ezt a megrázó folyamatot bemutassa. A stáb összesen 280 méternyi, különféle építési szakaszban lévő falat emelt az eredetivel megegyező anyagból, azzal azonos méretben.

„Nem telt el nap anélkül, hogy ne éreztük volna át, milyen nagy dolog, amiben részt veszünk – mondja Tom Hanks. –Ez egy hiteles, háromdimenziós, holografikus ábrázolása valaminek, ami a valóságban is megtörtént.” A berlini forgatás egybeesett a fal lebontásának 25. évfordulójával. 2014. november 9-én emberek ezrei özönlöttek a Potsdamer Platzra, hogy megemlékezzenek arról a napról, amikor a kelet-német szocialista kormány eltörölte a két szektor közötti átjárásra vonatkozó tilalmat. A színészek és az alkotók ekkor meggyőződhettek róla, milyen traumát jelentett a németeknek a fal megépítése, és milyen euforikus örömöt hozott életükbe 1989, amikor megnyíltak a határok, és Berlin hosszú idő után végre visszanyerte szabadságát.

 

Kémek hídja (Bridge of Spies)

amerikai dráma, 135 perc, 2015 (12)

Főszereplők: Tom Hanks, Mark Rylance

Rendező: Steven Spielberg

Forgalmazó: InterCom

A cikk eredeti megjelenése: 2016. 03. 24. www.nembulvar.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr6814043916

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.