Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

New York bandái

2018. augusztus 29. - Péntek Tünde

Martin Scorsese méltatlanul keveset emlegetett műve egy kosztümös gengszterfilm, amely nemcsak az elfeledett történelmi korszak ábrázolása miatt egyedi, hanem mert igazi sztárparádét láthatunk benne, kiváló alakításokkal.

9_30.jpg

Martin Scorsese mestere a New York-i alvilág bemutatásának, olyan emlékezetes filmekkel mesélte már el a nagyvárosban élő szicíliai közösség maffiózóinak történetét, mint a Casino vagy a Nagymenők – de a bűnözőket büntető, kissé zakkant Taxisofőr is kapcsolódik a témához. A rendező 2002-es alkotásával a kezdetekhez tért vissza, a XIX. századi New York zűrzavaros világába, amikor ugyan a maffiabirodalom még nem létezett, de a szegénységből és létbizonytalanságból született társadalmi rendszer megteremtette annak alapjait.

5_37.jpg

Szinte hihetetlen, hogy Manhattan, a nyugati civilizáció fővárosa 150 évvel ezelőtt a nyomor és erőszak fellegvára volt, a mocskos utcákon disznók szaladgáltak, és vélhetően abban az időben itt követték el a világon a legtöbb gyilkosságot négyzetméterekre vetítve. Véres harcok folytak a helyiek és a bevándorlók között: a magukat amerikaiaknak valló csoportok nem nézték jó szemmel az egyre szaporodó idegeneket, különösképpen a nagy éhínség elől menekülő íreket vagy a felszabadított rabszolgákat. A rendkívül kreatív nevekre keresztelt törzsek (mint a Döglött Nyulak, Útonállók, Mocsári Angyalok vagy Negyven Rabló), bandákba tömörülve, puszta kézzel vagy szúró-vágó eszközökkel aprították egymást és osztották az igazságot az öntörvénykezés jegyében. A hírnévért füleket és orrokat gyűjtöttek trófeaként, amelyekkel bordélyokban vagy a találóan Pokol Konyhájának, vagy Sátán Cirkuszának nevezett kocsmákban dicsekedtek.

15_19.jpg

A New York bandái című film fő cselekménye ebben a miliőben játszódik 1863-ban, az amerikai polgárháború közepén. Alapvetően egy bosszútörténetet mesél el, ahol egy fiú apja halálát akarja megtorolni a helyi kiskirály meggyilkolásával. Herbert Ashbury azonos című, 1928-ban megjelent szociográfiai könyve alapján készítették el a forgatókönyvet, és igyekeztek minél hitelesebben ábrázolni a korszakot. A filmben említett bandák nagy része a valóságban is létezett, és tényleg élt egy Hentes néven emlegetett Bill Poole nevű figura, akinek akkora presztízse volt, mint a moziban is látható karakternek. Habár a valódi Hentes Bill több évvel a zavargások előtt eltávozott az élők sorából, ugyanazzal a mondattal búcsúzott az élettől, mint amit Scorsese remekművében is hallhatunk tőle: „Igaz amerikaiként halok meg.”

3_45.jpg

További adalékként a filmhez, érdemes megemlíteni a fontos szerepet játszó Döglött Nyulak (Dead Rabbits) banda nevének eredetét. Ugyanis a „Rabbit” a kelta „Ráibéad” melléknévből származik, amit olyan emberekre szokták használni, akiktől félnek. A „Dead” pedig a „nagyon” szleng megfelelője, így a tulajdonképpen a Döglött Nyulak csoport egyúttal rendkívül rettegett férfiakat is jelent. Emellett egy másik érdekes kiegészítés a New York bandáihoz kapcsolódóan, hogy a filmben többször is említik P.T. Barnum cirkuszát, mi több, a zendülés kitörésekor a leégését is láthatjuk, illetve egy menekülő elefánt is megjelenik az éppen összecsapni készülő bandák mellett. A legnagyobb showman című 2017-es musical Barnum életéről szól, habár kicsit könnyedebb stílusban mutatja be ezt a zavaros időszakot New Yorkban.

18_15.jpg

Martin Scorsese Az ártatlanság kora után másodszor vágott bele kosztümös film forgatásába, ám ezúttal rendkívül epikusra vette a figurát, 25 évig dolgozott a koncepción, és rendkívül magas költségvetéssel valósította meg álmait. Szépen felépített, hosszú snittekkel nyűgözi le a nézőt a részletgazdag díszletek és látványos jelmezvilág bemutatása által. A római Cinecitta Stúdióban egy mérföldnyi hosszúságú utcaképet építettek fel, amely magában foglalta Manhattan elitebb részeit, a Broadway 30 épületét, a bandaháborúk központjául szolgáló Öt Pontot, templomot, kaszinót, szalont, színházat és két életnagyságú hajót a kikötőben.

17_15.jpg

Az itt megelevenedő, véráztatta történelmi tabló nem más, mint izgalom és kaland, barátság és szerelem, gyűlölet és vérbosszú, hazafiság és hősiesség tanmeséje. Gyakorlatilag Scorsese mindent összeszedett és beleolvasztott filmjébe, amit csak tudott. Egy olyan kiváló korrajzot adó gengszterfilmet alkotott, ami a polgárháború kontextusában igyekszik erőteljes emberiségkritikát megfogalmazni. A fokozatosan benépesedő New York városát bemutatva beszél a fajgyűlöletről, értelmetlen agresszióról, a bűnözés egy meglehetősen egyedi értelmezésmódjáról, ami az 1800-as éveket jellemezte – és igen keveset tudunk róla.

2_51.jpg

A főszereplők válogatásánál is biztosra ment a direktor, az előző kosztümös filmjében is remekelő Daniel Day-Lewis-nak adta Hentes Bill szerepét – aki BAFTA-díjat nyert lenyűgöző alakításáért és egy hajszállal csúszott le az Oscarról. A keresztapák ősének is tekinthető brutális Hentes szerepében az írek ellenségét formálja meg, aki a frissen érkezett bevándorlókat kövekkel dobálja – vagy a „négerbarát” Lincoln plakátjába hajítja kését. Ezzel szemben érdemes azt tudni a színészről, hogy egyrészt a valóságban Írországban élő, angol-ír kettős állampolgár, másrészt éppen 10 évvel a New York bandái után azzal írt filmtörténelmet, hogy Abraham Lincoln megformálásáért átvette harmadik Oscar-díját a Legjobb férfi főszereplő kategóriában, amit azóta sem tudott megismételni senki sem Hollywoodban.

16_1.png

A szinte mindig tökéletes alakítást nyújtó Day-Lewis módszereiről legendák szólnak – amiről bővebben már született is bejegyzés a blogban „Zseni vagy őrült?” címmel. A New York bandái forgatásával kapcsolatban a következő érdekességek láttak napvilágot:

7_33.jpg

„Hentes Bill karakterének kedvéért sokat foglalkozott késekkel: több hétre hentes gyakornoknak állt, illetve wicklow-i otthonába költöztett két hivatásos késdobáló cirkuszi alkalmazottat, hogy elsajátíthassa a trükkeiket. Hentes Bill üvegszeme sem számítógépes trükk: Day-Lewis egy üvegprotézist kapott, és a forgatásra megtanulta, hogy pislogás nélkül hogyan tudja megkocogtatni egy kés hegyével a műszemet (azonban ahol ezt láthatjuk a filmben, improvizáció volt – akárcsak a Whoopsy Daisy jelenet, miközben késeket hajigál Cameron Diaz felé). A stábtagok egyébként előszeretettel emlékeznek vissza rá úgy, hogy a forgatás szüneteiben egy sarokban ücsörgött magányosan, a késeit élezve.

20_13.jpg

Saját elmondása alapján minden reggelét azzal indította, hogy meghallgatta Eminem The way I am című dalát, amivel kellő indulatba hozta magát – és szívesen provokált akár vadidegeneket is a forgatás szünetében, hogy vitatkozzanak vele. A felvételek alatt tüdőgyulladást kapott, azonban visszautasította a melegebb kabát viselését, mivel az nem illett a filmben ábrázolt korhoz. Végül az orvosi kezelésről sikerült meggyőzni. Emellett még akkor is orvosi segítségre szorult, amikor egy eldurvult harcjelenetben Leonardo DiCaprio véletlenül eltörte az orrát – egyébként a baleset ellenére végigjátszotta a jelenetet.

6_36.jpg

És természetesen a korhű akcentust is elsajátította, csak így volt hajlandó beszélni a stábtagokkal, illetve bárkivel: Martin Scorsese visszaemlékezése szerint egyik este elhívta vacsorázni DiCaprio-t és Day-Lewist, aki persze nem lépett ki a karakteréből, és a pincérnőt annyira halálra rémisztette a megjelenése, hogy félt a közelébe menni. Egyébként amint véget ért a forgatás, Day-Lewis szinte azonnal kopaszra vágatta a haját, annyira gyűlölte a Hentes Bill-féle, zsíros frizurát.”

11_29.jpg

Tulajdonképpen Day-Lewis karakteres játékát még a szintén nagyszerű formában lévő Leonardo DiCaprio sem tudta túlszárnyalni, habár a bosszúszomjas ifjú fiktív karaktere nem is nagyon adott lehetőséget igazi parádézásra. DiCaprio-t a rendező egyik szinte állandó színésze, Robert De Niro ajánlotta a szerepre, annyira lenyűgözte, amikor együtt játszott vele az „Ez a fiúk sorsa” című drámában. Végül DiCaprio annyira bevált, hogy Scorsese újdonsült kedvence lett, később neki adta a főszerepet az Aviátorban, A téglában, a Viharszigetben, A Wall Street farkasában – és egy 2016-os rövidfilmben, a The Audition-ben Robert De Niro oldalán. De visszakanyarodva a New York bandáira, a forgatáson az is megesett, hogy Scorsese az egész stáb előtt letolta a színészt, hogy vegye komolyan a munkáját, amikor egy alapos éjszakai dorbézolást követően átaludta a délelőtti felvételek időszakát.

13_21.jpg

A film női főszerepét Cameron Diaz alakítja, aki a finoman szólva sem túl minőségi életpályájának legnagyobb lehetőségét kapta meg a zsebtolvaj Jenny karakterével és nem is vallott kudarcot vele. A felkészüléshez a rendező szerződtette számára a „The Magician” nevű olasz bűvészt, aki egyébként 30 éven keresztül zsebesként is működött, hogy tanítsa meg a színésznőt a zsebtolvajlás művészetére. A New York bandáiban feltűnik még Liam Neeson is, akinek eredetileg a senki oldalán nem álló, rövid ideig seriffként regnáló Monk McGinn szerepét ajánlották fel. Azonban Neeson ragaszkodott hozzá, hogy Vallon papot játssza, kinek meggyilkolása szolgáltatja a film alapvetését.

12_25.jpg

A New York bandái castingjával kapcsolatban azt is érdemes megjegyezni, hogy az összes jelentősebb karaktert megformáló színész előbb vagy utóbb együtt dolgozott Steven Spielberggel is. Szinte egy héten belül mutatták be Scorsese filmje mellett a Kapj el, ha tudsz-ot szintén Leonardo DiCaprio főszereplésével. Daniel Day-Lewis játszott a korábban már említett Lincoln-ban, Cameron Diaz a Különvéleményben, Liam Neeson a Schindler listájában, Brendan Gleeson az A. I. Meseterséges értelemben, Jim Broadbent az Indiana Jones és a kristálykoponya királyságában, Henry Thomas pedig az E.T. A földönkívüliben.

4_46.jpg

Martin Scorsese rendezői Golden Globe díjat nyert a New York bandáival, viszont a 10 Oscar-jelölésből egy darabot sem sikerült szoborra váltani. Mi több, a mai napig rendkívül megosztja a nézőket is: egyesek szerint kiváló filmélmény, mások szerint párját ritkítóan vontatott. Talán külön hangulat kell hozzá, hogy ráérezzünk az ízére. Annyi viszont biztos, hogy az amerikai történelem általunk nem igazán ismert időszakát eleveníti meg rendkívüli részletességgel.

19_14.jpg

Mindig is tudtuk, hogy Amerika a legkülönbözőbb népek olvasztótégelye, de arról vajmi keveset hallhattunk, hogy a civilizáció fellegvára is vérben és szenvedésben született. A New York bandái annak a történelmi pillanatnak állít emléket, amikor az erőszakos besorozások miatt Manhattanben lázadás tör ki, és a leverésre odavezényelt katonák sortüze meghiúsítja a nagy összecsapást a polgárháborúra egyébként fittyet hányó írek és bennszülöttek bandái között. Ez a megvilágosodás pillanata, amikor egyértelművé válik, hogy a hangsúly nem is a vérbosszún van, hanem magán a városon. Az utolsó képsorokban lepereg előttünk, hogyan épült és emelkedett fel New York metropolisza. Végül, ahogy a kamera elidőzik a World Trade Center ikertornyain, az is eszünkbe juthat, hogy egy újabb történelmi fordulóponthoz jutottunk el – ami már egy másik film története lesz.
10_26.jpg

New York bandái (Gangs of New York)

amerikai történelmi film, 166 perc, 2002

Főszereplők: Leonardo DiCaprio, Daniel Day-Lewis, Cameron Diaz

Rendező: Martin Scorsese

8_35.jpg

Ha tetszett a cikk, a következő bejegyzéseket érdemes még elolvasni:

Daniel Day-Lewis életrajza és művészete: Zseni vagy őrült? - A Daniel Day-Lewis életmű

Elképesztő színészi alakítások: A method acting megszállotjai

P.T. Barnum és cirkusza: A legnagyobb showman

0_3.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr4214208853

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dread Naughty 2018.08.30. 10:10:20

Ez a film már 2002-ben nagyon tetszett nekem, pedig szinte gyerkként láttam.
Nem az a szokványos mozi volt és nem is valami szokványos háttérben játszódott.
A két főszereplőhöz azonban nem tudom felnőni Diaz és volt egy olyan érzésem a 166perces filmmel kapcsolatban, hogy legalább a harmadát így is kivágták belőle.
Még megemlíteném a végefőcím U2-számát, mert az is nagyon szép lett.
Jó film, ami tényleg méltatlanul el van feledve.

j.a.r.v.i.s 2018.08.30. 15:29:08

"Szinte hihetetlen, hogy Manhattan, a nyugati civilizáció fővárosa"

Ezt mikor találtad ki?

Intimitás Gourmet · http://intimitasgourmet.blog.hu/ 2018.08.30. 15:49:23

Nagyon szeretem ezt a filmet. Jó a film is, a színészek játéka csúcs, de történelmi tablóként is érdekes.

Nekem a kezdő képsorok ahogy sétálva áll össze a csapat és az fütyülős dallam megy, az egyik kedvenc filmkezdésem.