Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

Ilyenek voltunk

2018. november 11. - Péntek Tünde

„Bizonyos értelemben olyan volt, mint az ország, amelyben élt. Túl könnyen jutott mindenhez, de ennek legalább tudatában volt…”

2_52.jpg

A fenti sorokkal kezdi Az amerikai mosoly című könyvét Hubbell Gardiner, a film férfi főhőse, aki a Yale Egyetem egyik közismert aranyifja és kiemelkedő sportolója. Mindezzel szemben, a szegény családból származó, nagyszájú zsidólány, Katie Morosky élete harcok sorozatából áll, politikai aktivistaként és kommunistaszimpatizánsként a világ megváltásán fáradozik rendíthetetlenül. A lázadó természetű Katie (Barbra Streisand) és a végtelenül nyugodt Hubbell (Robert Redford) szinte semmiben sem hasonlítanak egymásra, de mindez nem áll annak útjában, hogy egymásba szeressenek. Az Ilyenek voltunk az 1930-as évektől kezdődően egészen a McCarthy-éra Amerika-ellenes tevékenységet folytató vizsgáló bizottság boszorkányüldözéseinek korszakáig kíséri nyomon a két teljesen különböző politikai nézetet valló és teljesen más társadalmi osztályból származó ember sorsát.

1_2.png

Az Ilyenek voltunk tulajdonképpen a tolerancia kérdéskörét feszegeti: Hubbell és Katie viszonya a tiszteleten alapul, egymás elfogadása, támogatása és segítése a kapcsolatuk alappillére. Habár az első pillanattól kezdve kölcsönös vonzalom alakul ki köztük, hosszú időnek kell eltelnie, míg a megfelelő helyen és időben végül egymásra találnak. Mindkettejüknek imponál a másik különbözősége, és már a kezdetektől érzékelhető mindkét fél részéről bizonyos fokú önfeladás és kompromisszum a közös jövő megalapozásához. Ám a férfi a lelke mélyén jól tudja, hogy valójában nem illenek össze, és a nő csak egy álomképet szeret benne. A film halhatatlanságát és időtlenségét a zárójelenet adja, amely annyira kultikussá vált, hogy például a Szex és New York egyik epizódjában is rekonstruálták, a romantikus műfaj egyik meghatározó momentuma lett.

8b.jpg

8_36.jpg

Az 1973-ban bemutatott Ilyenek voltunk az egyik első hollywoodi produkció, amely a McCarthy-korszak feketelistáiról tesz említést, ami az 1940-1950-es években nagyon felzúdulást keltett a filmek fővárosában. Szintén erről a témáról szól egészen egyedi felfogásban a George Clooney által rendezett 2005-ös alkotás, a Good Night and Good Luck is. Eredendően az Ilyenek voltunk is egy alapvetően politikai tartalmú műnek készült, Dalton Trumbo készített is hozzá egy ilyen jellegű forgatókönyvet. Azonban a rendező, Sydney Pollack alapvetően egy szerelmi történetet szeretett volna a vászonra vinni, így Arthur Laurents írt számára egy teljesen új forgatókönyvet – ami szintén számtalan vita forrása lett.

16_15.jpg

Pollack mindenáron szerette volna régi barátját, Robert Redfordot megnyerni a film főszerepére, akivel eddig már kétszer dolgozott együtt (Ez a ház bontásra vár, 1966; Jeremiah Johnson, 1972), illetve a későbbiekben is együttműködtek (A keselyű három napja, 1975; A Las Vegas-i lovas, 1979; Távol Afrikától, 1985; Havanna, 1990). Ám a színész a forgatókönyv láttán kapásból visszadobta lehetőséget. Számára túlságosan egyoldalú figurának tűnt az eredeti verzió szerinti Hubbell, ráadásul épp azt a skatulyát testesítte meg, ami ellen egész pályafutása során küzdött.

4_47.jpg

Egy későbbi interjú során elmondta, hogy mindig is zavarta a ráaggatott szépfiú imidzs, ráadásul Hubbell gazdag, művelt, előkelő családból származott, amivel valamiért mindig is azonosították Redfordot, pedig a valóságban mérhetetlenül távol áll tőle ez a világ. (Robert Redford életéről már született már egy bejegyzés a blogban „Robert Redford, akinek semmi sem jött könnyen” címmel.) Pollack utasítására a forgatókönyv újabb változtatásokon esett át, hogy mindkét főszereplő egyforma mélységű karaktert játszhasson el – így végül Redford is beadta derekát.

6_37.jpg

Természetesen Laurents nem értett egyet a módosításokkal, szerinte a végső változat vérszegényebb lett, mivel Pollack jobban ráment a politikai vonalra, és kevesebb érzékkel rendelkezett egy ilyen komplikált szerelmi viszony lényegének megragadásához. A rendező álláspontja szerint a film politikai üzenetének kidomborítása a legjobb választásnak bizonyult egy drámai szándékkal készülő műhöz, ennek megfelelően még a forgatás közben is módosításokat kért a szövegen. Ettől Laurents még idegesebb lett, és folyamatos harcban állt a direktorral, mi több, Barbra Streisandot is meggyőzte, hogy álljon mellé. A forgatókönyv körüli mizéria csattanóját pedig azt adta, hogy Redfordnak sem tetszett a dolog, neki még így is túl szerelmesre sikerült a történet, de úgy összegezte a dolgot, hogy „bíztam Sydney megérzéseiben és igaza lett.” Legalább is a film közönségsikere szempontjából biztosan, de magát a végeredményt sosem óhajtotta megnézni a színész.

3_46.jpg

Az Ilyenek voltunk forgatása nem lehetett egy fáklyásmenet, mivel a színészekkel is akadt probléma. Redford és Streisand olyan voltak, mint Hubbell és Katie: teljesen más stílusban dolgoztak. A férfi a spontaneitás híve volt, míg a nő szeretett mindent alaposan kielemezni és begyakorolni. Pollack a következő anekdotával emlékezett vissza megpróbáltatásaira: „Barbra minden áldott este felhívott 9 óra után és 1-2 órán keresztül beszélgettünk a következő napról, hogy mit hogyan csináljon majd. Másnap a helyszínen ismét kérte, hogy vegyünk át mindent – Bob pedig ezt ki nem állhatta. Úgy vélte,hogy minél többet beszélünk róla, annál rosszabb lesz. Minél több próbát kért Barbra, annál idegesebb lett Bob. Fordított esetben Barbra vált nyűgössé. Én meg a békéltető testületnek éreztem magam, és próbáltam kitalálni, melyik az a pillanat, ami minden fél számára megfelelő.”

10_27.jpg

Különböző stílusuk ellenére, Streisand és Redford mélyen tisztelik egymást és barátokká váltak. Streisand adta át például Redfordnak az életművéért járó Oscar-díjat 2002-ben, a színész pedig életében először ellátogatott Oprah Winfrey talkshow-jába, hogy meglepetésvendégként felköszöntse kolléganőjét 2010-ben. Ez volt az első  és (eddig egyben az) utolsó interjú, amit az Ilyenek voltunk-kal kapcsolatban adtak.  A műsorvezető asszony rákérdezett, hogy ennek mi is az oka, Redford pedig a következő humoros megjegyzéssel válaszolt „Nem hittem, hogy szóhoz jutnék mellette” – utalva az énekesnő rendkívül fecsegős természetére.

13_22.jpg

A műsorban azt is elmesélte, hogy Barbra nagyszerű alany volt ahhoz, hogy különböző módon ugrassa. Pollack korábbi anekdotáját is megerősítette, amikor elmesélte első találkozásuk történetét. A báli, táncos jelenet forgatásán látták egymást először: „Sydney szólt, hogy Barbra nagyon izgul, és megkért, hogy váltsak vele pár szót a felvételek előtt. Visszautasítottam a kérést, mire Sydney is kezdett ideges lenni. ’Redford, ne tedd ezt velem’ – mondta. Én pedig elmagyaráztam neki, hogy az a legjobb, ha izgul, annál élethűbb lesz a jelenet is.”

14_23.jpg

Valószínűleg csak a film előnyére vált, hogy a valóságban is ugyanúgy működött a kémia, egyszerre kedvelték és ki nem állhatták egymást a főszereplők. Az Ilyenek voltunk-ba is átszűrődik ez a kettősség, ami igazán egyedivé varázsolja a film hangulatát. Az a különlegessége, hogy bármennyire is távol álljon tőlünk ez a korszak, vagy bármennyire is hihetetlennek tűnjön a jóképű aranyifjú és a makrancos nő románca, mégis azt érezhetjük, hogy megindít bennük valamit, mivel életszerű az érzelmi világa. Talán azért tűnik kicsit hétköznapinak, ám de gyönyörűnek az Ilyenek voltunk, mert mi is tapasztaltuk már, hogy irreális szituációkból is születhetnek meglepő fordulatok.

12_26.jpg

Ilyenek voltunk (The Way We Were)

amerikai dráma, 118 perc, 1973

Főszereplők: Barbra Streisand, Robert Redford

Rendező: Sydney Pollack

 11_30.jpg

 

Ha tetszett a cikk, a következők is érdekesek lehetnek:

 

Robert Redford életrajza: Robert Redford, akinek semmi sem jött könnyen

Sydney Pollack és Robert Redford másik közös filmje:Távol Afrikától

Robert Redford egy másik emlékezetes alakítása: A Pentagon emberei

1_56.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr6914215965

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

orient 2018.11.11. 20:27:50

Fantasztikus film, klasszikus. Kösz az infokat

Edit exnolbloggerina 2018.11.11. 23:14:09

Felejthetetlen és megunhatatlan. A főszereplőkért egyébként is oda vagyok. :)
Jól esett ez a kis találkozó lefekvés előtt, köszönet érte.