Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

Az utolsó szamuráj

2018. november 18. - Péntek Tünde

A szamurájok élete mind az amerikai, mind az európai nézők számára egzotikusnak tűnik, éppen ezért rendkívül érdekes filmalapanyag. A Tom Cruise főszereplésével készült produkcióhoz sikerült összeboronálni a Gladiátor forgatókönyvíróját, zeneszerzőjét, A rettenthetetlen operatőrét, és A Gyűrűk ura-trilógia jelmeztervezőjét. A nagy elődökhöz pedig méltó lett a végeredmény.

9_36.jpg

Hiába dönti el az ember fia/lánya, hogy nem nagyon néz több véres háborús filmet, ám néha képtelenség kivonni magunkat, ha a műfaj legprofibb képviselői előrukkolnak valami nagyszabásúval – mint például a Steven Spielberg a Ryan közlegény megmentésével, vagy Ridley Scott a Gladiátorral. A helyzet pedig ugyanez Az utolsó szamurájjal is. A rendező, Edward Zwick tulajdonképpen átdolgozta Kevin Costner Farkasokkal táncoló című filmjét, és az indián törzset egy szamuráj klánnal helyettesítette - számos analógiát és metaforát találtak ki a szamuráj klánok és az indián törzsek hasonlóságáról.

1_65.jpg

A történet szerint az amerikai indiánháborúkban való részvétele miatt lelkileg megtört Nathan Algren századost felkeresi egykori bajtársa azzal a kéréssel, hogy segítsen a japán császári hadsereg kiképzésében és modernizálásában. Ezt az teszi szükségessé, hogy megfékezhessék a nyugatiasodás ellen ágáló szamuráj felkelőket. Algren elfogadja az elutasíthatatlan ajánlatot és a felkelő nap országába utazik. Ám a felettesei a tanácsára fittyet hányva túl korán vetik be az újonnan kiképzett erőket, akik emiatt már az első csatájukban vereséget szenvednek. Nathan pedig a lázadók fogságába esik, ahol kezdi felfedezni, hogy a japán hagyományok és értékrend sokkalta közelebb áll hozzá, mint azt elsőre hitte.

7_40.jpg

Az utolsó szamuráj nem konkrét történelmi eseményekkel és valaha élt személyekkel dolgozik, viszont valós forrásokból merít és történelmileg hiteles.  Kiindulópontként szolgáltak például császári reformok, a Satsuma lázadás és a Bosin-háború. És az sem kitaláció, hogy külföldi segítséget kértek a japán hadsereg felkészítéséhez, ám a tapasztalt kiképzők nem az Egyesült Államokból, hanem Poroszországból érkeztek. Amikor az amerikai álomgyár filmet forgat egy nemzet és a sajátjuk közti kultúrák összeütközéséről, mindig erősen fenyeget annak veszélye, hogy hazájukról patetikusan, míg a másik országról pedig sablonosan beszélnek. Ezt a csapdát Edward Zwick rendező sem tudta teljesen kikerülni, ám Az utolsó szamuráj ennek ellenére, vagy éppen ezzel együtt nagyon is működik. Habár sokan azt róják fel neki, hogy a szamurájok életének bemutatása rendkívül egysíkú és eszményített, és az alkotók valóban szívesen el is feledkeztek a nyers brutalitásuk és szinte elviselhetetlenül szegény, nélkülöző életmódjuk bemutatásáról.

6_45.jpg

Viszont ami igazán magával ragadja a nézőt, azok a frappáns forgatókönyvi megoldások, a közvetített erények, és a remek módon megírt párbeszédek. Habár a történet a kelleténél lassabban indul be, de mégis szép ívet ír le a film első negyven percétől a végkifejletig. A lélegzetelállító látvánnyal alátámasztott rendezést helyenként beárnyékolja egy-két klisészerű jelenet, illetve néhány olyan momentum, amelyeket mintha láttuk volna már valahol. Az utolsó szamuráj mindent összevetve az a történelmi film, ami nem újít a már bevált recepten, de annak minden összetevőjét nagyszerűen alkalmazza. Realisztikusan ábrázolja az alapanyagul vett történelmi korszakot és eseményeket. A forgatókönyv és a diskurzusok zsenialitása Algren százados és Kacumoto beszélgetéseikor vitathatatlan, ekkor domborodik ki a legjobban, hogy minden szónak súlya van. A látványos harcjeleneteket a szamurájok vezetőjének bölcs és megfontolt gondolatai egyensúlyozzák ki, illetve a kosztümök, kellékek, valamint a zenei aláfestés is gondoskodik róla, hogy a nézőt végül elégedettséggel töltse el az összesen négy Oscar-díjra jelölt, két és fél órás kalandfilm.

5_47.jpg

Természetesen a színészek is nagy szerepet játszanak a sikerben. Az alakításáért Oscar-jelölést kapott Ken Watanabe egyenesen felejthetetlen Kacumotoként. Csak a szakma legnagyobbjainak adatik meg az képesség, hogy a szemükkel tudják eljátszani a jelenetet. Márpedig Watanabe szinte ugyanazzal az arckifejezéssel játssza végig a filmet, úgy, hogy minden érzelme, gondolata a szemében tükröződik. Amikor szemben a kamerával készül a harcra, és farkasszemet néz az ellenséggel, még a nézők is veszélyben érezhetik magukat.

8_43.jpg

Tom Cruise pedig nemcsak a film főszereplője, de egyben producere is – és személyes küldetésének tekintette, hogy a mű minél magasabb színvonalon elkészülhessen. A költségek lefaragása érdekében még azt is bevállalta, hogy minimális fizetést vett fel munkáiért cserébe, csakhogy minél jobban sikerüljön a végeredmény. A film nagyrészét Új-Zélandon vették fel, azokban időkben, amikor A Gyűrűk urát is forgatták. Tulajdonképpen ezen művek hatására lendült fel igazán az ország turizmusa, hiszen közismertté váltak a szigetek monumentális természeti adottságai. Így tehát az idilli környezet megfelelőnek bizonyult a szamuráj falu rekonstruálásához. További érdekesség a forgatással kapcsolatban, hogy ezen a gyönyörű helyen Tom Cruise majdnem halálát is lelte. A színészről köztudott, hogy nem használ kaszkadőrt, így egy éven keresztül tanult japán harcművészetet – és nem mellesleg a nyelvet is elsajátította. Viszont azzal nem számolt, hogy akár kollégái is okozhatják a vesztét: az egyik jelenetben egy elvétett kardsuhintással majdnem sikerült lefejezni őt.

2_61.jpg

Igaz, hogy Az utolsó szamuráj néhol giccses, viszont nem fájóan, mivel bárhogyan is vesszük, a filmnek mély tartalma és üzenete van. Mi több, ha valaki még fogékony is egy kicsit a japán történelemre, netán kifejezetten a szamuráj-kor végére, vagy arra is, hogy miként született a mai Japán, annak mindenképpen kötelező alapműnek számít. Nem mellesleg a címet is sokan félreértelmezik: az utolsó szamuráj nem Algren századosra vagy Kacumotora utal, hanem a szamuráj szót eredeti szándék szerint a klánra utaló értelemében használják – tehát az összes hős harcos halála előtt rója le tiszteletét ez a nem mindennapi alkotás.

4_55.jpg

Persze Az utolsó szamuráj sem úszta meg a sajtó kritikáit, miszerint a film banális és elcsépelt módon mutatja be a japán kultúrát, és a történet lényegében arról szól, hogy a „fejlett fehér ember” tart leckét politikai korrektségből a fejlődés alatt levő japánoknak, és mutatja meg nekik, hogyan tiszteljék a múltjukat. Azonban a nézők nem voltak ennyire kritikusak, a legmeglepőbb pedig, hogy Japánban sokkal többen váltottak rá jegyet, mint az Egyesült Államokban.

3_56.jpg

Az utolsó szamuráj (The Last Samurai)

amerikai kalandfilm, 154 perc, 2003

Rendező: Edward Zwick

Főszereplők: Tom Cruise, Ken Watanabe

00_5.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr2314279469

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A nép fia 2018.11.20. 10:46:18

Régen láttam már, talán 2006 környékén. Szerintem előveszem újra, kedvet kaptam. Köszi az írást. :)

Zizi6785 2018.11.20. 11:43:08

Dögunalom, Cruise legrosszabb filmje

lenörd hofstadter 2018.11.20. 19:22:25

Adegy. Azon nagyon nem kéne kiborulni, hogy az amik egy filmnél magukat dicsőítik, másokat lehúznak. Ha jól emlékszem elég sok filmgyár van kis bolygónkon, minden nemzetnek adott a gyártás lehetősége, érdekes lenne, ha a franciák vagy a muszkák a forgatókönyvet az amik dicsőítésére hegyeznék ki. Minden szentnek maga felé.... ugye?

Adkettő. A fejlevágás jópofa városi legenda, de azért az nem olyan egyszerű, hogy félrecsap, oszt repül a buksi. Forgatásokon nem használnak olyan kardot amivel ezt meg lehetne tenni, alapvetően könnyű alu pengéket használnak ilyenkor amivel sérülést lehet okozni de fejlevágást nehezen. A valóságban is macerás az emberi test átvágása, ajánlanám figyelmedbe a jutyúkot, garantáltan lehet találni rajta nádvágást, amivel a nyeretlen kétévesek próbálkoznak és a megfelelő technika ismeretének hiányában (statiszta miért is ismerné) be is ragad az a fránya penge amelyik azért pöttyet élesebb mint a filmes verzió.

HARP3R 2018.11.20. 21:42:14

Jó film, de egyben kihagyott lehetőség is szerintem. Valahogy az ember érzése az, hogy sokkal többet is lehetett volna belőle hozni. Kicsit jobban be lehetett volna például mutatni a japán szamuráj életfelfogást, a busidót. De a jelentek ütősek és alapjaiban színvonalas az egész.

Amit hiányoltam az elemzésből: nálatok hányas érdemel, mondjuk egy ötös, vagy tízes skálán?

Péntek Tünde 2018.11.20. 22:46:45

@HARP3R: Nem szoktam skálán értékelni, de ha van igény rá, oda tudom biggyeszteni. :) Ez a film véleményem szerint 80%-os.