Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

A Glenn Close – Meryl Streep képlet

2019. március 03. - Péntek Tünde

Az történt, hogy ugyanazon a napon kezdtem el olvasni Barabási Albert-László: A képlet című könyvét, amikor belefutottam egy olyan cikkbe, ami Meryl Streep sikereit és Glenn Close kudarcait állította szembe egymással. Elsőre egymástól teljesen függetlennek tűnt a két dolog. Viszont, ahogy haladtam előre a könyvben, akarva-akaratlanul beugrott Glenn Close esete, mivel, mint kiderült, tökéletesen végigvezethető rajta Barabási elmélete.

3_75.jpg

Pontosan mi is ez a bestseller, ami lassan féléve ott sárgállik minden könyvesbolt kirakatában és azóta is az eladási listák élén áll? A képlet a szerző tudományos kutatásaiból kiindulva vizsgálja meg azt, hogy a sikernek milyen összetevői vannak. Barabási Albert-László a komplex hálózatok kapcsán végzett kutatásaira építkezik, saját adatokkal, elemzésekkel és tudományos hivatkozásokkal alkotta meg elméletét. A könyvben a mindennapi életből vett példákon keresztül mutatja be azt az öt törvényt, amelyek véleménye szerint a siker kulcsai.

1_82.jpg

Elsőre akár azt is gondolhatnánk, hogy oké, megint itt egy „nesze semmi, fogd meg jól” típusú tanácsadó könyv, amikből már Dunát lehetne rekeszteni. Barabási műve viszont több szempontból is hitelesnek tűnik. Kezdjük a legszembetűnőbbel: nemcsak írt a sikerről, hanem el is érte azt a könyvével. Másrészt, ha jobban utánanézünk a szerző életrajzának, kiderül, hogy egy 1000 főt sem számláló erdélyi településről, Karcfalváról származik, jelenleg pedig Bostonban él, ahol megalapította a modern hálózattudományt és az egyik leghivatkozottabb magyar tudóssá vált a világon. Barabási viszont leginkább attól tartja kiemelkedőnek írását a sok száz siker témát körbejáró könyv közül, hogy azok a sikeres emberek tapasztalatait vizsgálják, ellenben A képletben hétköznapi példák szerepelnek, amelyek ugyanannyira szólnak a kudarcokról is.

0_18.jpg

Szóval, mi is a siker öt törvénye? Avagy, hol hibázik Glenn Close vagy mit csinál jól Meryl Streep? Mielőtt belemennénk a részletekbe, szögezzük le, hogy a példa szempontjából az Oscar-díj elnyerése értendő a sikernek – nem a színészi teljesítmény. Mint látni fogjuk, a siker meghatározása nem egyszerű feladat, művészek esetében meg pláne nem. Nyilván lehet attól még sikeres egy színész, hogy nincsen Oscar-díja. Viszont az sem képezi vita tárgyát, hogy a filmvilág legrangosabb szakmai elismerése még mindig az Oscar-díj – bármi is legyen a személyes véleményünk róla... Akinek köze van Hollywoodhoz, valószínűleg eljátszott már a gondolattal, milyen is lehet átvenni az aranyszobrocskát. Továbblépve, ha adott egy színésznő, aki már hétszer volt ennyire közel a tűzhöz, ám sosem szerepelt a neve a bűvös borítékban, nem feltétlenül tekintendő egy gonosz összeesküvés áldozatának.

12_41.jpg

I. törvény: A teljesítmény vonzza a sikert. De ha a teljesítmény nem mérhető, a sikert a hálózatok hozzák meg.

Barabási szerint a siker legkevésbé sem arról az egyénről szól, aki azt eléri, hanem mindenki másról, aki azt értékeli. Nem elég elérni valamit, az is szükséges, hogy észrevegyék. Különösen igaz ez azokra a területekre, ahol nehéz kézzel foghatóan megállapítani, hogy pontosan mi számít sikeresnek. A művészetben rendkívül fontos a kapcsolati háló, de a szakértők és átlagemberek véleménye is meghatározó tényező.

14_33.jpg

Hetedszer is megszívatják ezt a csodás színésznőt?” címmel jelent meg egy cikk Glenn Close-ról az Indexen még az idei Oscar-gála előtt. A választ azóta már tudjuk: igen. Ezzel ő lett a legtöbbször jelölt, de sohasem díjazott színésznő a földkerekségen, az Oscar-díjak történetének egyik legnagyobb vesztese. „Gyakran összekevernek Meryl Streeppel, leszámítva az Oscar-estet” – idézte a hivatkozott cikk Glenn Close-t legnagyobb vetélytársával kapcsolatban. Ha Glenn Close az Oscar negatív, akkor Mery Streep a pozitív rekorder, hiszen 21 Oscar-jelöléséből háromszor nyert, amivel toronymagasan minden idők legtöbbször nominált színésznője. Egyébként két hasonló korú és tehetségű művészről van szó, akik többször játszottak közös filmben és a valóságban jó barátságot ápolnak egymással.

6_61.jpg

Visszakanyarodva Barabási I. törvényéhez, Glenn Close-ról elmondható, hogy a teljesítményével nincsen probléma, mivel számtalan alkalommal bizonyította kimagasló és rendkívül sokszínű színészi képességét. A szükséges kapcsolati háló is megadatott neki, mivel a legjobbak között tartják számon. Idén az átlagnéző és a média is mellette állt, hiszen mindenki megsajnálta és drukkolt a 72 éves színésznőnek, hogy végre összejöjjön az az Oscar. Viszont az Akadémia valamiért mégsem vette pártfogásába. Talán nem volt elég erős a szakmai kampánya, mi több, valószínűleg már ő maga is elengedte egy kicsit a dolgot, mivel azt nyilatkozta, hogy nem foglalkoztatja, hogy nyerni fog-e. Egyébként, kritikus szemmel nézve, számomra emlékezetesebb alakítást nyújtott a díjat elnyert Olivia Colman, mint Glenn Close – viszont láttunk már olyan csodát, hogy nem a legjobb teljesítmény aratta le a babérokat. Szóval az idei évet még meg lehet magyarázni, de mi a helyzet az előző 6 alkalommal?

9_48.jpg

II. törvény: A teljesítmény korlátos, a siker korlátlan.

Amikor nem mérhető számszerűen a teljesítmény, a legapróbb különbségek is befolyásolhatják a megítélést. Az Oscar-gála példájánál maradva: mindig kiderül, hogy az adott évben ki a legjobb – de vajon ki a második? A teljesítmény korlátos: a legjobb színészt nem a kiugró tehetsége különbözteti meg a többi jelölttől, hanem a sikere – aminek határa a csillagos ég.

13_33.jpg

Glenn Close-t 1987-ben a Végzetes vonzerőért jelölték Oscar-díjra, 1988-ban pedig a Veszedelmes viszonyokért. Mindkét filmben rendkívül ellenszenves karaktereket játszott, amikkel képtelenség elnyerni a közönség szimpátiáját. Ez persze nem jelenti azt, hogy szakmailag ne lehetne sikereket aratni antagonista szerepekkel – sőt, általában azok a legemlékezetesebb figurák. 1987-ben Jodie Foster nyert Oscar-díjat A vádlottakért: egy megerőszakolt nőt játszott, aki ügyvédjével az igazság nyomába eredt. 1988-ben Cher vehette át az aranyszobrot egy brooklyni özvegyasszony keserédes történetével a Holdkórosokban. Mivel a legjobb színésznő kategóriába bekerült öt művész teljesítménye között jelentős különbség nincsen, elképzelhető, hogy az emberi tényező döntött – tehát ezekben az években azok tudtak nyerni, akik szimpatikusabb figurákat keltettek életre. Hiszen mindketten egy olyan fájdalmas élethelyzetből keresték a kiutat, amely akár bárki mással is megeshet, megindító történetek voltak ezek. Ezzel szemben Glenn Close a vásznon pszichopatát és egy rosszindulatú manipulátort formált meg. Bármennyire is emlékezetes alakítást nyújtott, siker nem koronázta munkáját egyik esetben sem.

10_45.jpg

III. törvény: Alkalmasság × korábbi siker = jövőbeni siker

Barabási nem mondott sok újdonságot azzal, hogy a siker sikert szül – ami persze nem jelenti azt, hogy ne lenne igaz ez a közhely. A siker egyik kulcsfontosságú tényezője a preferenciális kapcsolódás, azaz nyert ügyünk van, ha korábban voltunk már sikeresek és olyanok vesznek körül minket, akik szintén azok.

5_2.png

Ezt a törvényt Glenn Close is ismeri. Ha végignézzük eddigi munkásságát, láthatjuk, hogy nagyszerű érzékkel választotta szerepeit. Mindig jó csapatban játszott, színvonalas filmeket vállalt el, ahol minőségi volt a rendezés és a színészgárda is. Ugyanez elmondható Meryl Streepről is, csak az előző törvénynél is taglalt „legapróbb különbségek” egyszer régen az ő malmára hajtották a vizet. Ugyanis ő már 1980-ban megkapta első Oscar-díját a Kramer kontra Kramerért. Igaz, hogy előző évben jelölték A szarvasvadászért is, de még csak pár éve bukkant fel Hollywoodban, új tehetségnek számított. A villámgyorsan érkezett siker generálta számára azt a hihetetlen elismerésekkel tarkított pályafutást, hiszen, ahogy ismerjük a mondást, a siker sikert szül. Meryl Streep az első sikere után is hozta a további elismerésekhez szükséges, átlagon felüli teljesítményt, kapcsolati hálójának köszönhetően pedig a mintapéldája lett annak, hogy a siker valóban korlátlan. Ezenfelül még az átlagemberek szimpátiáját is elnyerte, mivel kiegyensúlyozott, hétköznapi családi háttérrel rendelkezik, a médiában pedig mindig visszafogott, intelligens és kedves nő benyomását kelti nyilatkozatai alapján. Sikerreceptje annyi, hogy egy olyan embert, akit mindenki szeret és hozzá még tehetséges is, egyszerűen öröm díjazni.

8_56.jpg

IV. törvény: Míg a csapat sikere a sokféleségében és az egyensúlyában rejlik, a babérokat mindig egyvalaki aratja le

Az evolúció során úgy alakult, hogy az egyéni teljesítményt szeretjük díjazni, nem a csapatmunkát. Teljesen életszerű az az eset, amikor a csapatban nem az kapja az elismerést, aki a legtöbbet tett érte, hanem aki már eleve sikeres volt. A képlet ezen részében Barabási konkrétan a sztárokra is kitér, de elmélete persze más területeken is megállja a helyét. Véleménye szerint megfontolandó, hogy egyáltalán együtt dolgozzunk-e sztárokkal – ha igen, akkor érdemes elgondolkodni rajta, hogy meddig van ennek értelme. Amint váltunk és az egyéni teljesítményünkre fókuszálunk, akkor van esélyünk sztárrá válni.

7_52.jpg

Ahogy arról korábban már szó volt, előbb vagy utóbb mindig felmerül Glenn Close kapcsán Meryl Streep neve is. A két színésznő együtt játszott 1993-ban a Kísértetházban, illetve 2007-ben a Koltai Lajos rendezte Estében. Nem meglepő módon az Oscar-díjak szempontjából egyik film sem lett sikeres. A képlet alapján a létező legrosszabb döntés volt a két színésznőt összeereszteni. De ha egy kicsit távolabbról nézzük a dolgokat, nagyon ritkán sül ki abból bármi jó, amikor sok nagy sztárt csődítenek össze egyetlen filmbe. Glenn Close-ra pedig mindig rávetül Meryl Streep árnyéka. 2012-ben mindkettőjüket jelölték Oscar-díjra. Glenn Close az Albert Nobbs-szal volt esélyes, amiben aztán minden benne volt, amit értékelni szokott az Akadémia: a történet a XIX. századi Írországban játszódik, ahol a nőnek született Nobbs eleinte csak gazdasági kényszerből adja ki magát férfinak, hogy jobban fizető munkát kapjon, később viszont rájön, hogy csak férfiként tud igazán önmaga lenni. Vele szemben ott volt Meryl Streep a Vaslady-vel, az igen szenvedélyes Margaret Thatcher alakításával. Mindkét színésznőről elmondhatjuk, hogy nemcsak az év, hanem pályafutásuk legjobbját hozták, a teljesítményükben nem lehetett különbséget tenni. Ám, mint tudjuk, a siker sikert szül, Meryl Streep vitte haza szám szerint a harmadik Oscar-díját azon az estén.

4_74.jpg

V. törvény: Ha kitartunk, a siker bármikor beüthet

Barabási utolsó megállapítása arról szól, hogy a kor előrehaladtával az egyén kreativitása nem csökken, legfeljebb a produktivitása. Ám ha kitartóak vagyunk, a siker bármikor bekopogtathat az ajtón.

Mi is ugyanezt kívánjuk Glenn Close-nak, várjuk a folytatást. Ám mielőtt újabb projektbe fogna, szíves figyelmébe ajánlanánk Barabási Albert-László könyvét, ami The Formula címen angol nyelven is elérhető.

2_5.png

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr6614658041

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

laci_52 2019.03.07. 18:38:10

Ami kimaradt a cikkből, de fedi a lényeget: Meryl Streep klasszissal jobb színésznő, mint Glenn Close...