Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

Apró mesék

A Don-kanyartól a Gemenci erdőig

2019. április 14. - Péntek Tünde

A második világháború végét követő és a kommunista hatalomátvételt megelőző történelmi időszakban játszódik az utóbbi évek egyik legjobb magyar filmje, amely műfaját tekintve igazi kuriózum a hazai filmgyártás történetében.

4_78.jpg

Budapest romokban hever, az utcákon mindennapos a nyilasok lincselése, a szovjet hadsereg pedig kérdés nélkül munkaszolgálatra küld mindenkit, aki papírok hiányában nem tudja igazolni személyazonosságát. A film címe azokra az apróhirdetésekre utal, amelyekben a háború végeztével a hozzátartozók keresték az eltűnt vagy elhurcolt szeretteiket. Az Apró mesék főszereplője egy olyan szélhámos férfi, aki abból húz hasznot, hogy hamis hírekkel, a Don-kanyarról szóló történeteivel felkeresi a hirdetéseket feladókat, akik köszönetképpen pénzzel, ruhával vagy ennivalóval hálálják meg neki a reménykedésre okot adó információkat. Ám Hankó Balázst is utoléri végzete, olyan hirdetésre jelentkezik, ahol igen hamar lebukik hazugságaival és menekülnie kell, mielőtt megölnék. Más kiút híján felugrik az első vonatra, ami útjába kerül. Így jut el a Gemenci-erdővidék rengetegébe, Bárányfok közelébe, ahol a vadon közepén álló vadászházban kér menedéket az ott élő asszonytól és gyermekétől. A dörzsölt férfi egész jól beügyeskedi magát a házba, és igen gyorsan szerelemre lobban a nő iránt, akinek a férje még nem tért haza a háborúból, de agresszív természete miatt ez inkább áldás a családnak, mintsem tragédia. Az igazi bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor mégis csak megérkezik a férj az otthonába és ahelyett, hogy elzavarná Balázst a háztól, a barátjaként üdvözli őt.

2_84.jpg

Ez pedig egy annyira hátborzongató pillanat lett, ami az elmúlt évek egyik legjobb mozgóképes momentumának nevezhető a magyar filmgyártásban - de nemzetközi szinten nézve is teljesen megállja a helyét. Ettől a jelenettől kezdve teljesen új lendületet kap az Apró mesék, és habár abszolút egyértelmű, hogy ebben a felállásban valakinek meg kell halnia, mégis igazán feszült, nyomasztó és fordulatos eseményeknek lehetünk tanúi, mire elérkezünk a végkifejlethez. Az Apró mesék rendkívül egyedi és újszerű alkotás a hazai palettát tekintve, leginkább brit és amerikai stílusjegyeket fedezhetünk fel benne, a magyar filmművészeti hagyományokat csak nyomokban tartalmazza. A műfaját nehéz lenne meghatározni, thriller, film noir és western is keveredik benne, a történelmi háttér előtt pedig egy fiktív romantikus történet bontakozik ki. A műfaji sokszínűség nem árt a filmnek, mivel annyira jól felépítették a forgatókönyvet és olyan erős hangulatot teremtettek hozzá, hogy szinte azonnal beszippantja a nézőt. Ráadásként ehhez hozzájönnek még a remek színészi alakítások.

6_64.jpg

Köbli Norbert forgatókönyvíró Szabó Kimmel Tamásra írta a szerelmes szélhámos Hankó Balázs szerepét, aki rendkívül szuggesztív játékával hálálja meg a belé vetett bizalmat. A hazai mozikban eddig elsősorban zenés filmekből ismerhetjük (például ő alakította Fenyő Miklóst a Made in Hungáriában, de a Pappa Pia! főhőseként is dalra fakadt), viszont a színházba járó közönség tudhatja, hogy korosztályának talán legtehetségesebb magyar színészéről van szó, akinek erőssége a drámai szerepekben rejlik. Filmbéli párját Kerekes Vica alakítja, akinek a karaktere ugyan háttérbe szorul a férfiakhoz képest, viszont remekül gazdálkodik a kapott lehetősséggel. A két főszereplő közötti érzelmi szál és a szenvedély rendkívül erőteljesen és hitelesen jelenik meg a vásznon, magával ragadó, hogy mennyire jól működik a két színész között a kémia. Amikor a Saul fiából megismert Molnár Levente a sorozatgyilkosokat megszégyenítő módon rideg tekintetével hazatér a vadászlakba, nincs olyan néző, akinek a hátán ne futkosna tőle a hideg. Ő is telitalálat a szerepre, ráadásul egy igazi átváltozóművészről van szó, aki civilben teljesen másképp néz ki, de rendelkezik azon ritka képességgel, hogy bármilyen figurát tökéletes pontossággal életre tud kelteni. A karakter nemcsak a feszültségkeltés szempontjából fontos eleme a filmnek, és nemcsak az Apró mesék nyomasztó hangulatát mélyíti, hanem korrajz szempontjából is különleges. Ugyanis a férfi nem frontkatonaként vett részt a világháborúban, hanem munkaszolgálatos foglyokat őrzött egy rézbányában Szerbiában. Habár a filmben konkrét utalás nem történik rá, de eszünkbe juthat Radnóti Miklós sorsa is az Apró mesékben elmondott háborús visszaemlékezések alapján.

1_87.jpg

Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró együttműködéséből eddig olyan nagy sikerű, történelmi időkben játszódó tévéfilmek születtek, mint A berni követ, a Félvilág és az Örök tél. Ezek a művek a mozikban is megállták volna a helyüket, mivel úgy idézték meg Magyarország egy-egy ellentmondásos korszakát, hogy közben végig feszült, fordulatos, szórakoztató és emlékezetes filmek lettek. Így nagy várakozások előzték meg a szerzőpáros első mozifilmjét. Ahogy a korábbiakból is kiderült, alapjában véve nagyszerűen sikerült az Apró mesék, az olyan lényeges dolgok, mint a rendezés, a forgatókönyv, az operatőri munka és a színészi játék teljesen rendben vannak - viszont néhány szemet szúró baki is belecsúszott a történetbe. Például, hogy ha Hankó Balázsra akár ötnél több katona is lő egyszerre, véletlenül sem találja el senki sem. Vagy pedig az, hogy a második világháború utáni vidéki Magyarországon, az ártéri erdőben élő vadászfeleség harisnyatartót és selyemkombinét hord, makulátlanul tiszta, vasalt blúzban indul a kúthoz vizet hozni vagy ugyanezekben a ruhákban dolgozza fel az elejtett vadakat.

5_66.jpg

Mégis, ezekkel a bakikkal együtt is abszolút működő film az Apró mesék. Van egy semmihez sem hasonlítható stílusa, hangulata, és eleganciája. Sokkal inkább megtestesíti a film noir műfaját, mint a nemrégiben készült Budapest Noir címre hallgató bűnügyi történet. Habár az Apró mesék is jól ismert sablonok alapján készült és helyenként kiszámítható, mégsem érezzük unalmasnak egyetlen percre sem. Valahogy már az elején sejtjük, hogy mi lesz a vége, de azt nem tudjuk, hogyan jutunk el odáig, sőt, helyenként el is bizonytalanodhatunk, hogy mégsem arra megy ki a játék, amire először gondoltunk. Másképp mondva, már az első pillanattól kezdve abszolút érdekes a történet, és az utolsó percig az is marad. Nyugodt szívvel kijelenthető, hogy az Apró mesék az utóbbi évek legizgalmasabb magyar filmje és azt sem túlzás állítani, hogy még sosem született a hazai filmiparban ennyire hollywoodi jellegű és minőségű thriller.

3_3.png

Apró mesék

magyar thriller, 112 perc, 2019

Főszereplők: Szabó Kimmel Tamás, Kerekes Vica, Molnár Levente

Rendező: Szász Attila

0.jpeg

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr3314762608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kék pléd 2019.04.15. 09:04:37

Ettől a jelenettől kezdve teljesen új lendületet kap az Apró mesék, és habár abszolút egyértelmű, hogy ebben a felállásban valakinek meg kell halnia....

Köszönöm :-( Nem árt ugye "felkészülten" érkezni a filmről a moziba....

joni firpo 2019.04.15. 09:50:53

"----az utcákon mindennapos a nyilasok lincselése" - pont ezek azok a jelenetek (vagy az, hogy a Szabó Kimmelt leleplező nyomozó autóval érkezik, holott 45-ben Bpesten jó ha a rendőrfőkapitánynak jutott autó, a rendőrök villamoson, biciklivel és gyalog próbálták utolérni a bűnözést) , melyektől a film teljesen hiteltelenné válik. Egyetlen nyilvános akasztás volt Budapesten, még februárban, azután nem kísérleteztek ilyesmivel, mert "nem jött be". Volt elég horror és erőszak 1945-ben Magyarországon, fölösleges a forgatókönyvírónak nemlétező dolgokat kitalálni, mert ettől csak bóvli lesz a film. Mint ahogy bóvli-jellegűek az unatkozva csellengő "félelmetes" szovjet katonák is, meg az olyan hollywoodi stílusú jelenetek, amikor a főhős sokáig lapul a víz alatt, majd hirtelen kiugrik és elkapja a főgonoszt. Az egyetlen jó szereplő a filmben éppen a "főgonosz", de az ő jellemét sem sikerül igazán kibontani, túlságosan ellaposodik a "megjavulok - ja, mégsem, jól elverem a családot és megölöm a zsidót" történet. Sajnálatos, hogy a magyar történelmi film az utóbbi évek próbálkozásai ellenére nem képes magára találni és az ember hiába megy el a moziba azzal a szándékkal, hogy "na akkor most támogassuk a magyar filmeket" a végén csalódva jön ki a nézőtérről....

KARAK TERi 2019.04.15. 12:26:20

Lehet fanyalogni, de elég jó film. Annyira nem mint az 1945. A Saul fiánál azért jobb. De ízlések és pofonok.