Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

KultúrSokk


A rejtélyes Petőfi

2018. június 13. - Péntek Tünde

Petőfi Sándor a magyar irodalom egyik legnagyobb költője. Akárcsak verseit, ugyanúgy életrajzát is ismeri mindenki. Petőfi életében mindössze két momentum vita tárgya a mai napig: hogyan történt amikor először kinyitotta és amikor utoljára lehunyta szemét. Az irodalomkönyvekben, lexikonokban és…

Tovább

Szendrey Júlia élete

142 éve ezen a napon halt meg Szendrey Júlia, aki Petőfi Sándor feleségeként vált halhatatlanná. Szendrey Ignác gazdatiszt leánya 1828. december 29-én született Keszthelyen. A Festetics-birtokról a Károlyi család erdődi uradalmába költözött a Szendrey família. Júlia itt élt 1838-ig, amikor a…

Tovább

Csinszka szerelmei

Boncza Berta Ady Endre feleségeként vált halhatatlanná, ám azt már kevesebben tudják, hogy Csinszka életében korának más jelképes alakjai is fontos szerepet játszottak. Boncza Miklós országgyűlési képviselő, erdélyi földbirtokos, ügyvéd közel 50 éves korában vette feleségül saját nővérének leányát,…

Tovább

Ady Endréről dióhéjban

„… ha a Lehetetlent nem tudtuk lebírni, volt egy szent szándékunk: gyönyörűket írni.” Kilencvenkét éve halt meg e sorok szerzője, a magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja, Ady Endre. 1877. november 22-én született Ady Endre Érmindszenten. Nemesi család sarja volt, a költő latin-magyar szakos…

Tovább

Kosztolányi lenyűgöző művészete

„Ilyen az ember. Egyedüli példány” – írta Halotti beszéd című művében. Ő egy személyben volt író, költő, műfordító, kritikus, esszéista és újságíró, bőséges életműve nemcsak hazánk irodalmi kincsét gyarapította. Hetvenhárom éve ezen a napon hunyt el Kosztolányi Dezső. Az iskolában mindenki…

Tovább

A fiatalabbik Grimm

Grimm-testvérekként szokták egy kalap alá venni Jacobot és öccsét, Wilhelmet, ám annak ellenére, hogy életművük szorosan kötődik egymáshoz, mégis két különböző egyéniségről beszélhetünk. Wilhelm Karl Grimm 1786. február 24-én Hanau am Main-ban látta meg a napvilágot. Kilencen voltak testvérek,…

Tovább

Pázmány Péter, a magyar próza atyja

1637-ben ezen a napon halt meg Pázmány Péter esztergomi érsek, akit gyakorta az ellenreformációval egy lapon emleget az utókor. Pedig a magyar nyelv és ezáltal a nemzet műveléséért is sokat tett. 1570. október 4-én egy református nemesi család fiaként látta meg a napvilágot Pázmány Péter Váradon.…

Tovább

Vörösmarty Mihály emlékezete

„Mi dolgunk a világon? Küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért.” 156 éve halt meg e sorok szerzője, Vörösmarty Mihály. A magyar irodalom egyik klasszikus alakjának olyan műveket köszönhetünk, mint a Szózat, a Csongor és Tünde vagy A vén cigány. Vörösmarty Mihály 1800. december 1-jén született…

Tovább

Garay János, a sokoldalú publicista

A köztudatban Garay János Az obsitos költőjeként, Háry János alakjának megteremtőjeként maradt halhatatlan, de valójában sokkal több kinccsel gyarapította a magyar kultúrát, és nemcsak az irodalomtörténetet. Kevesen tudják, hogy a „bikavér” elnevezést előbb használták a szekszárdi borokra, és csak…

Tovább

Kölcsey, a magyar himnusz atyja

„Hazámat, nemzetemet mindig lángolva szerettem; magyar lenni büszkeségem volt, lesz örökre” – vallotta Kölcsey Ferenc, kinek jelentősége legalább annyira beletartozik a kor politikatörténetébe, mint az irodaloméba. Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án született Sződemeteren. Nemesi család sarja…

Tovább

A lírikus Babits

1941. augusztus 4-én halt meg Babits Mihály a budapesti Siesta-szanatóriumban. Életműve gazdag örökségünk, mivel egy személyben volt költő, író, műfordító, tanár, a Nyugat főszerkesztője és kuratóriumi elnök. „Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem” – összegezte alliterálva Karinthy az Így…

Tovább

A nyelvújító Kazinczy

„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted, szánts és vess; s hagyjad másnak az áldozatot”- írta Kazinczy Ferenc, aki egész életében igyekezett jobbá tenni a magyar nyelvet. 1759. október 27-én Érsemjénen született Kazinczy Ferenc. Régi nemesi családból származott, édesapja táblabíró…

Tovább

A nagyszerű Thomas Mann

„Írók tucatjai bizonygatták, senki nem érdektelenebb számukra, mint A varázshegy szerzője. De haragtól és talán irigységtől is remegő hangon mondták ezt.” – írta Marcel Reich-Ranicki az ötvennégy éve elhunyt Thomas Mannról. Thomas Mann 1875. június 6-án született Lübeckben. Édesapja a régi családi…

Tovább

Mészöly Miklós születésnapján

"Az volna gyönyörű, ha írás közben szótól szóig, mondattól mondatig - mint a zseblámpafény - világíthatnánk magunknak, és így érhetnénk tetten, ami éppen a tettenérésünktől lesz azzá, ami."  Vallotta Mészöly Miklós, író, költő, drámaíró és publicista. Molnár Miklós néven 1921. január 19-én…

Tovább

Henry Fielding, az angol regény atyja

Háromszázkét éve ezen a napon született Henry Fielding, angol író. Szatírikus írásaival szerzett hírnevet korában, de a Tom Jones-szal ő vált az első igazi angol regényíróvá. Henry Fielding Sharpham Parkban, Glastonbury közelében látta meg a napvilágot 1707. április 22-én. Vagyontalan főnemesi…

Tovább
süti beállítások módosítása