Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

KultúrSokk

Vikingek – fikció vagy valóság?

2023. január 28. - Péntek Tünde

Újra divatba jöttek a vikingek: egymást érik a különböző sorozatok és filmek, melyek a harcos északi népség véresebbnél véresebb tetteit, legnagyobb alakjait és különleges életvitelét mutatják be. Azonban nem árt tudni, hogy a vikingek történetét jellemzően nem saját írásbeli feljegyzéseikből, hanem sagákból és más kortárs kultúrák elmondásai alapján ismerjük – így sok-sok fikciós elemmel szembesülhetünk még a leghitelesebbnek tűnő alkotás esetében is.

782447.jpg

Kétség sem fér hozzá, hogy a History Channel sorozata hozta vissza a köztudatba a viking kultúrát és egyúttal lavinát indított el a filmiparban, hiszen óriási kereslet mutatkozik a téma iránt azóta is. Maga az alapszéria is szép kort élt meg, 6 évad és 89 epizód során igencsak hosszú utat járt be. Megismerjük a családjával egyszerű farmer életet élő, ám igen ambiciózus álmokat dédelgető Ragnar Lothbrokot, aki elsőként hajózik el Angliába és később nem csupán az ő felemelkedését és hőstetteit élhetjük át, hanem fiaiét is.

796728.jpg

A sorozat kiindulópontját is az adja, hogy Ragnar a többi vikinghez képest nagyobb álmokat dédelget, olyan jövőt akart teremteni családja és népe számára, amelynek köszönhetően nemzedékekkel később is emlegetni fogják a nevüket. A legendás vikinget alakító Travis Fimmelnek köszönhetően nemcsak ambícióiban, de tekintélyében is felér Ragnar Lothbrok a saját nagyságához: szuggesztív játéka révén minden rezdülésével, egyetlen megszólalás nélkül is képes elérni, hogy minden szempár rá szegeződjön. Nem véletlenül vált ő a sorozat motorjává, ez pedig tulajdonképpen egyszerre áldás és átok. Áldás, mivel évadokon keresztül követhetjük a sorsát, ahogyan formálódnak a vágyai, a világnézete, a személyisége. Egy végtelenül komplex karakter rajzolódik ki előttünk, aki mellett egy-két kivételtől eltekintve mindenki másodhegedűsnek hat. És ez egyben átok is, hiszen Ragnar neve gyakorlatilag összeforr a Vikingekével, nem kis kihívássá téve a staféta átadását fiainak.

01_68.jpg

Ragnar fiainak története lehetett volna ugyanolyan, sőt talán sokkal érdekesebb is, mint az apjuké, csakhogy az egymástól olykor távol játszódó szálakra a mellékszereplők sokaságával egyszerűen nem jut érdemi idő. Hiába szerveződnek erős konfliktusok egyes karakterek köré, vagy jönnek fel izgalmasnak tűnő szálak, ha a kibontásuk összecsapottra vagy éppen feleslegesen túlnyújtottra sikeredik. Ám még így is, a Vikingek felemás utolsó évadjaiban is ugyanúgy akadnak meglepő fordulatok, jól megkomponált jelenetek, és nem lehetett elmenni azon apró, hétköznapi kulturális szokások mellett sem, amiket belecsempésznek minden egyes epizódba.

14_59.jpg

Egy kisebb regényt lehetne még írni a Vikingekről, a különböző szimbólumokról, tematikákról, karakterekről és cselekményvezetésről, de talán sokkal érdekesebb arról ejteni néhány szót, hogy mennyire valódi mindez. Hiszen számos néző fejében él az az elképzelés, miszerint a széria a lehető legkorhűbben próbálja bemutatni a viking életformát és történelmet, ráadásul az autentikusságot a sorozat készítői is igyekeznek hangsúlyozni. Azonban, ha részletesebben is megvizsgáljuk a képernyőn látottakat, kiderül, hogy a történelmi hitelesség hagy némi kívánnivalót maga után.

08_52.jpg

Kezdjük a sort Ragnar Lothbrokkal! Tudniillik létezése valójában máig nem bizonyított, alakja a legendák homályába vész: a sagák szerint egy viking hős volt, aki Franciaországba és Angliába indított fosztogató hadjáratokat. A sorozatban ott van például 793-ban a lindisfarnei kolostor kifosztásánál és 845-ben Párizs ostrománál. Igaz, mindkét esemény megtörtént a valóságban is, de legalább hetven-, ha nem nyolcvanévesnek kellett volna lennie a második helyszínen – ami, valljuk be, nem túl életszerű. Egyes történészek szerint a később élt középkori szerzők alkották meg Ragnar figuráját több híres uralkodó és hadvezér személyének összeolvasztásával.

13_66.jpg

Az izlandi sagák úgy mesélnek Ragnarról, hogy „ő volt a legmagasabb és legjóképűbb férfi, akit emberi szem valaha látott.” Először megölte a sárkányt, amelyik az östergötlandi jarl lányát, Thora Borgarhjortot őrizte, így ő lett az első felesége. A sárkánnyal vívott harc előtt kátránnyal és homokkal kente be a szőrnadrágját, hogy az ne tudja mérgét a lábára köpni, teste többi részét pedig pajzsával védte. Emiatt kapta Ragnar a ragadványnevét, ugyanis a Lothbrok magyarra fordítva "szőrösnadrágút" jelent. Egy másik saga szerint viszont a Vikingek sorozatból is ismert Lagertha harcosnő volt az első felesége – azonban abban minden legenda egyhangúan fogalmaz, hogy a Vikingek szériában második feleségként ábrázolt Aslaug az édesanyja Vasbordájú Björnnek, akárcsak Csonttalan Ivarnak, Kígyószemű Sigurdnak és Fehéringes Halfdannak (Hvitserk). A sagák szerint Ragnarnak több házasságon kívül született gyermeke is volt, köztük Ubbe, akit nem Aslaug fiának tulajdonítanak, mint a sorozatban.

10_94.jpg

A Vikingek karaktereinél maradva ugyancsak túlzó ötlet volt Ragnar testvérének ábrázolása. Azt nem lehet tudni, hogy az első normann herceg, akit valóban Rollónak hívtak, dán vagy norvég viking volt-e, de az biztos, hogy nem volt Ragnar rokona és a 10. században adta át neki Együgyű Károly a hercegséget, azért cserébe, hogy felvegye a vikingekkel a harcot.

09_50.jpg

A sorozat másik kedvelt alakja, Floki, szintén valóságos személy. Floki Vilgerson nevét azért őrizte meg az utókor, mert ő volt az a bátor viking, aki a jeges óceánt átszelve felfedezte Izlandot és letelepedett a szigeten. Habár a sorozatban szereplő Floki szintén eljutott a tűz és jég országába, de a karakter alapvetően csak a forgatókönyv-írók fantáziájának köszönhető.

05_62.jpg

Külön bekezdést érdemes szentelni Csonttalan Ivarnak is, akinek tetteit habár nagyrészt pontosan ábrázolják, de fontos kiemelni, hogy nem ölte meg testvérét, Kígyószemű Sigurdot. Illetve kutatások bizonyítják azt is, hogy neve feltehetően csupán túlzott magasságára és atletikus testi adottságaira utal, illetve arra, hogy egyetlen csontja sem volt már teljesen ép köszönhetően a közelharcban, pajzsfalban elszenvedett csonttöréseknek. Tehát nem született testi fogyatékossággal és nem szenvedett üvegcsontúságban, mint a széria szerint.

07_59.jpg

A sorozatból megismerhetjük Széphajú Haraldot, aki szövetséget köt Ragnarral, hogy vele tarthasson kalandozásai során. Harald fő célja ezzel szemben mindig is az volt, hogy az egyesített Norvégia királya legyen – így joggal tehetnénk fel a kérdést, hogy ha országa trónjára vágyik, akkor miért ment volna el frank földre, majd később a Földközi-tenger partvidékére hadakozni. Emellett a valóságban nem harcmezőn halt meg és nem is utód nélkül: hat feleségétől és két ágyasától 23 gyermeke született, 81 éves korában, 933-ban otthonában ágyban és párnák között hunyt el.

04_67.jpg

A karakterek után beszéljünk kicsit Ragnar városáról, Kattegatról. Ugyanis a viking korból ilyen nevű településről nem létezik említés semmilyen fennmaradt dokumentumban sem. Kattegat a valóságban a Dániát Svédországtól elválasztó tengerszoros elnevezése, eredetileg „macskakaput” jelent. Szintén nem felel meg a valóságnak,amikor a sorozat nyitó részéből kiderül, hogy a Kattegatban élők nem tudnak az Északi-tenger nyugati végénél elterülő Anglia létezéséről (vagy legalábbis bizonytalanok benne), s ezért a Baltikum irányába vezetendő katonai akciót támogatnak inkább. Történelmi és földrajzi ismereteinkből kiindulva ezzel kapcsolatban azonban több probléma is felmerül. Egyrészt a Baltikum és a Brit-szigetek Dániától körülbelül ugyanolyan távolságra helyezkednek el, másrészt Anglia és Skandinávia lakosai között már a késő római kortól kezdve igen szorosak voltak a kereskedelmi kapcsolatok, mi több, az angolszászok ősei is Dániából vándoroltak át a Brit-szigetekre az 5. században.

06_60.jpg

Régészeti szempontból is akadnak igen nehezen magyarázható dolgok a sorozatban. Például gondok vannak a kosztümökkel és a fegyverekkel. Míg az utóbbiak között időnkét valóban felbukkannak régészeti leletek hiteles másolatai (egyes kardok, pajzsok stb.), de a főbb szereplők fejét jellemzően semmi sem védi – ami nem felel meg a valóságnak. Amikor néha mégis láthatunk fejvédőket, azokat a vikingek ellenségei, az angolszász és frank katonák hordják. Igaz, a nyugat-európai királyságok fejlettebb és szervezettebb hadseregekkel rendelkeztek akkortájt, az azonban teljességgel hiteltelen, hogy az angolszászok zöme egy közel hatszáz évvel később, a 16. században megjelent tarajos, úgynevezett burgonet típusú sisakot visel.

880285.jpg

Különösen kidomborodik az autentikusság kérdése a szereplők ruházatával kapcsolatban, a kosztümök döntő többsége ugyanis kétségtelenül a fantázia szüleménye. Több forrás alapján egészen precíz képet lehet alkotni arról, hogy a 8–9. századi Skandinávia lakói valójában milyen ruhákat hordtak. Ehhez képest a sorozatban időnként olyan ruhaköltemények is felbukkannak, amelyeket manapság talán egy-egy divatbemutatón lehetne csak elképzelni, de bő ezer évvel ezelőtt senki sem hordott ilyeneket. Például a szereplők kreált harci öltözékei nem sok védelmi értékkel bírnak: Ragnar egyfajta ujjatlan bőrmellényt hord, melyre ötletszerűen vannak különálló fémkarikák erősítve; Floki, a hajóács pedig a csatajeleneteknél egy vékony bőrszíjakból fonott öltözéket visel. Egy viking hadvezér felszerelése a valóságban teljesen más lehetett: összefüggő, egymásba kapcsolódó, szegecselt láncszemekből álló páncélinget hordhatott, vaslemezekből álló, fémpántokkal összefogott sisakkal kiegészítve.

02_64.jpg

Összességében viszont elmondható, hogy a Vikingek sorozatban teljesen helytálló, hogy a harcosok Angliában, Észak-Franciaországban és a Földközi-tenger vidékén fosztogattak, és kis túlzással a fél világot behajózták fejlett vitorlázási és navigációs képességeik révén. A társadalmi struktúra ábrázolása is teljesen hiteles (rabszolgák, szabad emberek, arisztokrácia), akárcsak a többistenhitű vallás. Ahogy azt a sorozatból is megtudjuk, a vikingek úgy tartották, hogy a csatában elesett harcosok eljutnak a Valhallába, az istenek csarnokába, ezért dicsőség volt számukra a halál. A vikingek azt is hitték, hogy az isteneik alakváltoztató képességgel rendelkeznek, holló, bagoly vagy farkas képében is megjelenhetnek – ezért ezek az állatok különös jelentőséggel bírnak, amikor a sorozatban visszatérő elemként, rendszeresen felbukkannak. Alapvetően rendkívül precíz és részletgazdag a viking kultúra ábrázolása az egész szériában.

12_82.jpg

Tehát a sorozatból nem érdemes részletesebb történelmi ismereteket szerezni, és habár a korai évadok átlagon felüli színvonalához csak ritkán tud felérni a széria második fele, akit érdekel az északi mitológia és kultúra, biztosan örömét leli a Vikingekben. Ha pedig valakinek még utána is hiányérzete támadna, már két évad megtekinthető a Vikingek: Valhalla című sorozatból, amely 100 évvel az eredeti széria eseményei után játszódik – de az már egy másik bejegyzés témája, hogy történelmileg hitelesebbre sikerült-e elődjénél…

873120.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr5118036198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása