New York-i élménykalauz

2018. december 02. - Péntek Tünde

„A napfény átsütött a híd tartógerendáin, és a gerendák árnyéka ráesett az úttesten haladó járművekre. A folyón túl emelkedtek New York belvárosának óriási cukorsüvegekre emlékeztető, hatalmas, fehér épületei. … A város a Queensboro Bridge-ről nekem mindig olyan, mintha első ízben látnám, minden titkának és szépségének első, szűzies ígéretében. … Minden lehetséges, ha egyszer átjövünk ezen a hídon – ezt gondoltam.” F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

Bármilyen sarkalatos véleményünk is van az amerikai életformáról, ahhoz nem fér kétség, hogy nincs még egy ilyen nemzet, akinek ekkora érzéke lenne a hatásvadászathoz. Manhattan sziklás talapzata lehetővé tette, hogy a legnagyobb amerikai álmok megszülessenek. Így jött létre a felhőkarcoló dzsungel, ahol több évtizeden keresztül zajlott a versengés, hogy melyik épület számít a világ legmagasabbjának. Habár napjainkban már nem az Egyesült Államok bitorolja ezt a címet, New York páratlan atmoszférájához foghatót sehol sem találunk, egyszerre a Föld kulturális fővárosának és vezető globális metropoliszának is nevezhetnénk. A város szíve Manhattan, a 21 km hosszú és 3,7 km széles szigetet 1,6 millión lakják, népsűrűsége 27 ezer fő/km² – ezenfelül pedig évente nagyjából 60 millió turista is tiszteletét teszi itt.

Európaiként belecsöppenve ebbe a forgatagba az első alkalom biztosan kulturális sokk lesz. A következőkben 10 kihagyhatatlan New York-i programlehetőségről lesz szó, amelyek révén akár életre szóló élményekkel gazdagodhatunk, és a Nagy Alma semmi máshoz nem fogható ízvilágából is kiváló kóstolót kapunk. Nem mellesleg még arra következtetésre is juthatunk, hogy a New Yorkban játszódó filmek elég ötlettelenek, mivel pontosan azt mutatják meg, amilyen a valóságban is az a város, amely sosem alszik. Viszont kétség sem fér hozzá, idelátogatva mi is a mozi szereplőivé válunk. Kezdjük is a legelején!

Az első élmények New Yorkban

Metróval érkeztünk a JFK reptérről Manhattanbe. Sosem fogom elfelejteni, hogy amikor már majdnem a lépcső tetejére sikerült felvonszolnom 20 kilós bőröndömet magammal együtt, egyre hangosodó dudálásra lettem figyelmes. Ahogy kiléptem a felszínre a 41. utca és a 8. sugárút kereszteződésénél, nem akartam hinni a szememnek: előttem egy teljesen beállt dugó, az autók döntő többsége sárga taxi, de minden kocsi óriásinak tűnt, a sarkon egy hotdog árus stand, a lábam alatt egy metrórács, a sarkon valami gőzölgött a csatornafedél alól, velem szemben pedig a The New York Times szerkesztőségének felhőkarcolója. Megpróbáltam megkeresni a tetejét. Egy kis ideig csak álltam, és próbáltam feldolgozni a látottakat. Aztán végül csak elindultam, belevetettem magam a Time Square hömpölygő forgatagába. Nekem így kezdődött a nagy kaland, így mutatkozott be Manhattan.

Sokszor elképzeltem már, hogy milyen lehet ott lenni, a mozifilmek alapján úgy gondoltam, hogy tulajdonképpen ismerem is. Viszont a kellős közepébe csöppenni, amikor úgy hirtelen rázúdul minden az emberre, annyira meghatározó élmény volt, amire mindig emlékezni fogok. Akárcsak arra, amikor először láttam mókust szaladgálni a Flatiron Building melletti parkban – nem sokkal később pedig ráébredtem, hogy itt bizony nem számítanak kuriózumnak és igen barátságosak. Vagy amikor Greenwich Village kis utcácskáit róttuk Halloween estéjén, és a cukorkakéregető, jelmezes gyerekeket kerülgettük. Vagy ahogy Chinatown-ban minden sarkon Rolex órákat, márkás táskákat és pénztárcákat akartak rám tukmálni „Purse, purse, purse” felkiáltással – és erről eszembe jutott, hogy otthon a Keletinél is anno volt ilyesmi „cigi, cigi, cigi” verzióban. Vagy, hogy itt milyen barátságosak, segítőkészek, udvariasok az emberek, és simán énekelnek az utcán, vagy a metrón is.

De nemcsak a szépre emlékszem, az is eszembe jut, hogy ekkora halomnyi szemetet még életemben nem láttam, mint amit kidobálnak Manhattan utcáira. Vagy, hogy mennyi patkány szaladgál a New York-i metróban, és mennyire utáltam a papírvékony metrókártyát lehúzni – ami a helyieknek elsőre sikerült, nekem meg néha vagy tizedjére. Vagy, hogy itt még a rendőrautó is a zebrára parkol, és egy törzsgyökeres manhattani fejében megfordul, hogy a zebra használatát teljesen képtelenné tevő, végtelen hosszúnak tűnő kamion alatt átbújjon. Órákig lehetne mesélni az élményeket, de vegyük sorra a főbb attrakciókat.

Empire State Building

A legenda szerint 1928-ban John Jacob Raskob, Wall Street-i pénzügyi szakember megkérdezte Bill Lambet építészt: „Bill, milyen magasra tudod építeni, hogy ne dőljön össze?” Így indult az Empire State Building pályafutása, ami 42 évig a világ legmagasabb épülete volt. A telek megszerzése után, 1930. január 22-én kezdődtek el a munkálatok. Az építkezésen 3400 munkás dolgozott, főként európai bevándorlók és mohawk indiánok, hogy a toronyház hamarabb elkészüljön, mint a 42. utcában emelkedő Chrysler Building. A rohamtempóban 14 építőmunkás veszítette életét. Végül az Empire State Building rekordidő, alig több mint egy év alatt épült fel, és 1931. május 1-jén adták át. Kevésbé köztudott, hogy nevét New York állam becenevéből (Empire State) kapta.

Az Empire State Building 381 méterrel magasodik az utcaszint fölé, ezzel 1972-ig a világ legmagasabb épülete volt. Minden értelemben kihagyhatatlan látnivalónak számít az ikonikus felhőkarcoló, ugyanis New York bármely részéről jól látható az impozáns építmény – illetve az épületből is páratlan kilátás nyílik egész New Yorkra. A turisták által látogatható a 86. emeleti nyitott körterasz és a 102. emeleti zárt kilátó. A panoráma valami ilyesmi:

Még egy tipp: Talán az Empire State Building kilátójából fel sem tűnik, de pár perc sétára található a Flatiron Building, ami, bármennyire is hihetetlen, de 1902-es átadásakor New York legmagasabb épületeinek egyike volt a maga 86,9 méterével.

Grand Central Terminal

Manhattanben két nagyon pályaudvar található. A Madison Square Garden alatt elhelyezkedő Pennsylvania Stationt New York szégyenének tartják, a napi 200 ezer utas befogadására alkalmas épületben nagyjából háromszor annyian haladnak át nap, mint nap. Ez Észak-Amerika legforgalmasabb pályaudvara, de senki sem szeretne sokkal több időt eltölteni a zsúfolt tömegben a föld alatt, mint amennyit nagyon muszáj. Egy washingtoni kiruccanás alkalmával viszont sajnos elkerülhetetlen ez a labirintusszerű borzadály – erről kicsit később még lesz szó.

Ellenben szintén Manhattanben van a világ legnagyobb vasúti pályaudvara is, a Grand Central Terminal: 44 peronjához 67 vágány tartozik, naponta több mint félszáz járatot, 250.000 utast indít és fogad, de a duplája az érdeklődő látogatója. A vágányok közül egyik sem a föld felszínén fut, hanem két szintet birtokolva a föld alatt. Nevezetessége ólomüveg ablakai és hatalmas csillagászati freskója. Nagycsarnoka ikonikus, sok filmben is látható. Pompás éttermek és gyorsétkezdék, valamint üzletek is találhatók a pályaudvaron. New York-i kirándulásunk első napján tértünk be ide ebédelni, az étkezéshez pedig élő zenei aláfestést is kaptunk: egy utcazenész olyan örökzöld slágerekkel szórakoztatta a csarnokon áthaladókat, mint a New York, New York, a Moon River vagy a My Way. Ekkor éreztem először azt New Yorkban, hogy egy mozifilmbe csöppentem.

Time Square és Broadway

Manhattan egyik ikonikus jelképe a felhőkarcoló dzsungelben található a Broadway és 42. utca sarkán. A villogó reklámoktól fénylő, zsúfolt neon-tér napi látogatóinak száma eléri akár a 330 ezret is. Szilveszter éjjelén pedig több százezren várják itt együtt az Újévet, amelyet egy nagy kristálygömb leeresztésével köszöntenek.

A 40. utcától az 54. utcáig viszont már a színházaké a főszerep. A Broadway több, mint a musical játszás fellegvára. Akár egy hirtelen jött ötlettől vezérelve is válthatunk jegyet világklasszis zenés és prózai darabokra, mivel az utcán könnyedén elcsíphetünk kedvezményes jegyvásárlást biztosító szórólapokat az aznapi előadásokra. A Broadway színházai máshogy működnek, mint amit itthon megszoktunk: a teátrumok repertoárján egyetlen darab szerepel, így már távolról, a homlokzatról is kitűnik, hogy jó helyre jöttünk-e a Chicago-t, Az operaház fantomját vagy a Harry Potter színdarabot megtekinteni. További furcsaság (az Ambassador Theatre-beli élmények alapján), hogy nem jellemző a ruhatár, illetve a büfé sem – viszont a szünetekben kiabálva kínálják nyakba akasztható tálcán hordozva az enni- és innivalót a színház munkatársai, mintha csak egy baseball meccsen lennénk.

Central Park

A világ egyik leghíresebb parkja Manhattan szívében található, a kereskedelmi negyedtől egészen Harlemig tart. Több mesterséges tó, sétányok, korcsolyapálya és állatkert vár mindenkit, aki a nagyvárosi forgatagból a természetbe vágyik.

Itt található a Strawberry Fields is, a park nyugati sarkán a 72. utca magasságában. Innen nem messze helyezkedik el a Dakota-ház, ami arról közismert, hogy itt lakott John Lennon, és az épület előtt lőtte le egy elmebeteg rajongója, Mark David Chapman 1980. december 8-án. Még az 1960-as években Lennont egyszer arról kérdezték, szerinte hogyan fog meghalni, és azt felelte: „Biztos valami őrült fog kinyiffantani.” Bár az énekes ezt minden bizonnyal viccnek szánta, mégis bekövetkezett. Lennon hamvait felesége, Yoko Ono, a zenész által hőn szeretett Central Parkban szórta szét azon a ponton, ahol az Imagine emléktábla látható a Strawberry Fields-en. Ott jártunkkor egy gitáros épp az Imagine-t énekelte. Ki tudja, hogy egy nap vagy egy évben hányszor énekli el ezt a dalt, viszont ez a pillanat is annyira filmbe illő jelenet volt, ami csak New Yorkban történhet meg.

World Trade Center – Ground Zero

A 411 méter magas Világkereskedelmi Központ ikertornyai voltak New York legmagasabb épületei, a város látképének szimbólumai. 2001. szeptember 11-én mindez a múlté lett, 2977 ember lelte halálát a terrortámadásban. Emlékük azóta sem halványult, évente milliók érkeznek leróni tiszteletüket ezen a tragikus helyen. Az egykori ikertornyok területén két hatalmas, fekete, végtelenül mélynek tűnő vízeséses medence található, a peremére felvésték az áldozatok neveit.

A közelben látogatható meg a 9/11 Museum, a föld alatt. A hatalmas területen az egykori épület maradványait tekinthetjük meg, illetve a belső kiállítótérben rengeteg videó-felvételt nézhetünk meg a terrortámadással kapcsolatban, a túlélők beszámolóit hallgathatjuk meg, döbbenetes képeket láthatunk az ablakokból kiugró, reményvesztett emberekről, személyes tárgyakat szemlélhetünk meg, a nyomkereső kutyákról is megemlékezhetünk, legvégül, az utolsó teremben 2977 fényképet találunk az áldozatokról. Ahogy a bevezetőben is utaltam rá, Amerika a hatásvadászat országa, viszont a Ground Zero-n nem kellett semmilyen más effekt a puszta tények és fennmaradt emlékek ismertetésén túl. A termek melletti zsebkendős standok is csupán praktikussági szempontból kerültek ki. Ennél a helynél keresve sem találunk megrázóbbat New Yorkban.

Még egy tipp: A 9/11 emlékhelyek mellett található egy igen különleges építmény, az Oculus, amely bevásárlóközpont és közlekedési csomópont is. “Az Oculus az élet és a hit emlékműve New Yorkban, a lehetőségek, a fejlődés és állhatatosság szimbóluma” – nyilatkozta az áruház vezérigazgatója.

Szabadság-szobor

Ahogy a kompról közeledve egyre növekszik a világ egyik leghíresebb műemlékének mérete a horizonton, akaratlanul is eszünkbe jut, hogy ezt a szobrot látta meg elsőként a mintegy 12 millió Amerikába tartó bevándorló, akik egy szebb élet reményében érkeztek New Yorkba. A szabadság és a demokrácia egyetemes szimbólumát a francia nép adományozta az Egyesült Államoknak a függetlenségi nyilatkozat aláírásának 100. évfordulója alkalmából. A szobor egy óriási tengeri vihart túlélve 214 ládába csomagolva érkezett meg New Yorkba, 350 darabból állt, és közel egy évig tartó összeszerelése után 1886. október 28-án avatták fel.

A méretei igazán impozánsak, a teljes magassága a fáklya tetejéig 93 méter, a szobor 46 méter magas, a súlya pedig 204 tonna. További érdekesség, hogy rézből készült, és az oxidálódás miatt lett zöld a színe nagyjából 20 év alatt. Lady Liberty bal kezében tartott könyvbe római számokkal írva az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatának aláírási dátuma szerepel, azaz 1776. július 4. A fején lévő korona hét ága a hét tengert és a hét kontinenst jelképezi. És habár látszólag áll, valójában a tógát viselő Lady Liberty éppen a jobb lábát emeli, körülötte széttört láncok vannak, ezzel jelképezve az elnyert szabadságot, a zsarnokságon való továbblépést.

A Szabadság-szobor Manhattan előtt, a Liberty Islanden található, a Hudson folyó torkolatánál. Ha testközelből szeretnénk megcsodálni a remekművet, akkor akár több órás sorban állás után férhetünk fel egy kompra, ami elvisz a Liberty Islandre, illetve érinti a szomszédos Ellis Islandet is, a bevándorlásnak emléket állító szigetmúzeumot. Ha a Szabadság-szobrot belülről is szeretnénk látni és felmennénk a koronájáig, akkor már hónapokkal korábban szükséges megváltani a jegyeket, mivel naponta „csak” 3000 látogatót engednek fel a 15 ezer főből, így igen limitáltak a helyek.

Ha azonban megelégszünk azzal, hogy szárazföldet nem érintve csodáljuk meg az ikonikus építményt, akkor az ingyenes, éjjel-nappal közlekedő Staten-Island komppal érdemes mennünk egy kört, amit naponta 75 ezer utas használ. A 25 perces utazás során a Szabadság-szobor mellett madártávlatból megtekinthető Manhattan déli része, illetve a Verrazano-Narrows híd is.

Még egy tipp: a kompok a Battery Parkból indulnak, ahonnan 2-3 perc sétára található a Wall Street ikonikus jelképe a Charging Bull. 1989. december 15. éjjelén egy olasz–amerikai művész helyezte a hatalmas bikaszobrot a tőzsde épülete elé, az 1987-es tőzsdei fekete hétfő emlékére.

Brooklyn-híd

Az ikonikus híd 1825 méter hosszan köti össze az East River felett Manhattant és Brooklynt. Ez volt a világ első acélkábeles függőhídja, és egyben a leghosszabb is 1903-ig. A terveket a német származású John Augustus Roebling készítette. A helyszíni mérések közben Roebling megsérült, amikor egy éppen kikötni készülő komphajó meglökte a vasoszlopokat, melyek összezúzták lábujjait. Amputálni kellett a sérült részeket, és Roebling néhány hét múlva meghalt. Az építkezés nélküle kezdődött, fia, Washington Augustus Roebling vette át az irányítást. A víz alatti műveleteknél a túlnyomásos munkaterület 27 ember számára okozott halálos kimenetelű keszonbetegséget, maga Washington Roebling is részlegesen lebénult miatta 2 éven belül. Ekkor felesége, Emily Warren Roebling lépett a helyére, és 11 éven keresztül közvetített főmérnök férje és az építkezésen dolgozó mérnökök között.

Brooklyn-híd átadása 1883. május 24-én történt ágyúk díszlövései közepette: Chester A. Arthur elnök és Emily Warren Roebling mentek át először a hídon, majd Franklin Edson, New York polgármestere következett. Olyan nagy volt az érdeklődés a Brooklyn-híd iránt, hogy az első napon 150 ezren haladtak át rajta. Építése igazi mérnöki bravúr volt, a sűrű kábelhidaknak köszönhetően hatszor olyan erős lett, mint amekkora teherbírás indokolt lenne és a tervező szerint soha nem fog leszakadni, esetleg csak besüllyed. Még ennek ellenére is elterjedt az a rémhír, hogy a híd összeomlik és az emberek olyan pánikszerűen menekültek le róla az átadás után egy héttel, hogy 12 gyalogost halálra tapostak. A kedélyek akkor csillapodtak le végleg, amikor P.T. Barnum cirkusztulajdonos 21 elefánttal átsétált a hídon, hogy reklámozza az esti előadását. Ma naponta 120 ezer jármű, 4000 gyalogos és 2600 biciklis halad át a hídon teljes biztonságban.

Coney Island

Brooklyn déli részén lévő Coney Island valójában egy földfeltöltéssel létrehozott, óceánparti félsziget egy órára Manhattantől, elsősorban strandja és vidámparkja miatt közismert. Már több mint egy évszázaddal ezelőtt is az ország kiemelkedő tengerparti üdülőhelyei közé tartozott, de Coney Island kissé megfakult dicsősége ma is tovább él, a nyári forróságban tömegek jönnek homokos partjára, hogy kiélvezzék az Atlanti-óceán hűs hullámait. Népszerűségének egyik titka, hogy a zsúfolt városból viszonylag könnyű ide kiruccanni, mégis jóval különlegesebb programnak ígérkezik, mint egy belvárosi parkban sétálni. Az utánozhatatlan hangulathoz hozzájárul a végtelen víz látványa és a partmenti sétány a végeláthatatlan büfésorokkal.

A strandolás mellett a (fél)sziget többféle programra lehetőséget ad. Például itt működik egy szebb napokat megélt vidámpark, ahol még ma is jár a világ egyik leghíresebb faállványzatos hullámvasútja, a Cyclone, és Wonder Wheel óriáskerék (ami legutóbb Woody Allen azonos című filmjében bukkant fel). Cyclone-hoz egy olyan városi legenda is fűződik, miszerint egy bányász, Emilio Franco, aki születése óta néma volt, 1948-as látogatása során a hullámvasutazás közben visszanyerte a hangját, és felkiáltott: „Rosszul vagyok!”.

Múzeumok

Ha New Yorkban járunk, kötelező múzeumokba is ellátogatnunk. Korábban már esett szó a kihagyhatatlan és egyben döbbenetes 9/11 Museumról, de itt van még négy másik is, amit érdemes beiktatni:

Metropolitan Museum of Art

1886-ban Párizsban élő amerikaiak határozták el, hogy a nagy francia múzeumok mintájára New Yorkban is létrehoznak egy nemzeti művészeti galériát. A múzeum állandó gyűjteménye is jelentős, európai impresszionista és posztimpresszionista remekművekben gazdag (például Van Gogh, Renoir, Monet és Cézanne festményeit is láthatjuk). Összesen kétmillió műalkotást gyűjtöttek itt össze a világ minden tájáról.

A múzeumot, illetve több nagy termét is ki lehet bérelni rendezvények, fogadások, vacsorák számára. Itt szokták tartani minden évben a világ egyik legrangosabb divateseményét, a Met-gálát, amire közismert színészek, énekesek, modellek, divattervezők, politikusok és közéleti szereplők gyűlnek össze, és az adott tematikának megfelelően öltöznek, amely a hozzá kapcsolódó impozáns kiállításra épül.

The Solomon Guggenheim Museum

Nem belépni vétek, de kívülről se megcsodálni, már bűn – tartja a mondás a Guggenheim Múzeumról. A galéria épülete nagyon különleges, hengeres alapja szűkebb, mint a teteje – a lélek templomának is nevezik. Az épület belseje tulajdonképpen egy nagy rámpa, ami a földszinttől egészen a kupoláig csavarodik. Mellette a falon pedig olyan tekintélyes művészek mesterművei tekinthetők meg, mint Chagall, Picasso és Van Gogh.

American Museum of Natural History

Felsorolni is hosszú lenne, hogy a harminckét millió darabos tárgygyűjteménye hány tudományos területet érint. Egy nap kevés alaposan végigjárni termeit. Legismertebb kiállításai az ősembereket, a dinoszauruszokat és az óceánok élővilágát bemutató tárlatok, de nagyon kedveltek még az észak-amerikai indiánokkal, a drágakövekkel, meteoritokkal foglalkozó termei, ahogy óriási madárgyűjteménye is rendkívül népszerű.

Intrepid Sea, Air & Space Museum

A Hudson vizén pihen a USS Intrepid anyahajó, a város egyik legérdekesebb múzeuma. A repülőgép-hordozó megjárta a második világháborút és Vietnamot, 1980-ig szolgált a haditengerészet állományában. 1982-ben került egy múzeumalapítványhoz, és még abban az évben megnyílt a negyvenhatodik utca végén található 86-os mólónál. A múzeum fedélzetén és a szomszédságában kiállított járművek az űrkutatás, a haditengerészet, a légi hadászat és a légi közlekedés legjelentősebb darabjai közül valók. A hajó fedélzetén látható Enterprise űrrepülőgép, az első Lockheed A-12, sokféle vadászgép és harci helikopter. Az anyahajó szomszédja pedig a USS Gowler tengeralattjáró, aminek a belsejében is lehet egy sétát tenni – amennyiben nem vagyunk klausztrofóbiások és át tudunk bújni az ajtónak nevezett igen szűkös átjárókon.

Kirándulás New Yorkból

Ha pedig a Nagy Alma sem lenne elég számunkra, két kihagyhatatlan programlehetőség is ígérkezik a „környéken”. Akár egy napos utazásra is befizethetünk a világhírű Niagara-vízeséshez, amelyhez turisták milliói látogatnak el évente. A Niagara-vízesés a Niagara folyó vízesés-együttese, amely Kanada és az USA határán helyezkedik el és elválasztja Ontario, illetve New York államot. Két fő részre tagolódik, a Patkó-zuhatag a kanadai oldalon, és az Amerikai-zuhatag az amerikai oldalon, amelyeket a Kecske-sziget választ el. A Niagara-vízesés együttese az utolsó jégkorszakban jött létre, az ide érkezők több millió éves természeti értékeket csodálhatnak meg. Bár a Niagara nem magas, mégis ez a legnagyobb vízhozamú vízesés Észak-Amerikában: a széles zuhatagokon percenként körülbelül 110 000 m³ víz ömlik le. A hatalmas erővel lezúduló víz lebilincselő élményt nyújt mindenkinek. Itt érdemes hajóra szállni és kipróbálni a Maid of the Mist túrát, ami egészen közel visz a zuhatag lábához – és nincs olyan ember a fedélzeten, aki ezt szárazon megússza.

New Yorktól mindössze 4 órányi vonatútra található Washington D.C., ahol szintén érdemes körülnézni: itt található a Fehér-Ház, a Kapitólium, a Lincoln-emlékmű a monumentális parkkal és obeliszkkel, illetve az Arlingtoni Temető (amelyről már olvasható egy cikk a blogban). Több napnyi New York-i tartózkodás után valószínűleg megdöbbentően furcsának tűnnek Washington széles utcái, óriási terei és maga a csend. Erről a városról már el lehet hinni, hogy tud aludni.