Nyolcvanadik születésnapját ünnepli New York legmagasabb felhőkarcolója, az Empire State Building.
Miért is nevezik előszeretettel New York-ot a Nagy Almának? Valójában nincs egyetlen elfogadott magyarázat sem e kérdésre, a következő alternatívák közül válogathatunk: először is Edward S. Martin A vándor New Yorkban című kötetében nevezte metaforájában így a világvárost (annak a fának, melynek gyökerei a Mississipi völgyében erednek, és ágai óceántól óceánig terjednek, New York a gyümölcse, ahol az emberek megélhetést, boldogulást, életet lelhetnek.) Másodszor John F. Fitzgerald nevű újságíró Nagy Alma körül címmel indított lóversenyekkel kapcsolatos sportrovatot – állítólag zsokéktóll hallotta e kifejezést, mivel az alma szó a díj, nyeremény, jutalom szinonimájaként is ismeretes. Harmadszor színes bőrű jazz-zenészeknek tulajdonítják a kifejezés eredetét, akik az alábbi mondást megalkották: „sok alma terem a siker fáján, de nagy alma csak egy van” – ez pedig kétségtelenül New Yorkra utal, ahonnan már nincs feljebb a jazz-ranglétrán. A negyedik verzió szerint Marie Antoinette egyik kegyence New Yorkba települt, bordélyházat nyitott és Eva lévén csak az ő „almáiról” beszélt, mint legellenállhatatlanabb kurtizánokról a városban. Továbbá William Jennings Bryan 1892-es demokrata elnökjelölt kampánybeszédében New Yorkot „a dekadens kapitalizmus fájának legocsmányabb rohadt almájaként” emlegette. Tehát magyarázatokból nincsen hiány, ám annyi mindenesetre bizonyos: New York nagysága vitathatatlan. Erről híres felhőkarcolói is kezeskednek – közülük az Empire State Building nőtt a legnagyobbra.
New York jelenlegi legmagasabb épülete 102 emeletes, 381 méter magas - és természetesen az egyik jelképe a városnak. Az Empire State Building New York Manhattan kerületében a 34. utca és az Ötödik sugárút sarkán magasodik. Nevét New York állam becenevéből kapta (Empire State, azaz Egyesült helyett Birodalmi Államok). Az épült története a két világháború között időkbe nyúlik vissza. A legenda szerint 1928-ban John Jacob Raskob megkérdezte Bill Lamb-et: „Bill, milyen magasra tudod építeni, hogy ne dőljön össze?” Raskob, egy Wall Street-i pénzügyi szakember minden kapcsolatát latba vetve teremtett elő a gazdasági világválság idején 41 millió dollárt, hogy felépülhessen a világ legmagasabb építménye.
A telek megszerzése után 1930. január 22-én kezdődtek el a munkálatok. 3400 munkás dolgozott, főként európai bevándorlók és mohawk indiánok, hogy a torony hamarabb elkészüljön, mint a 42. utcában épülő Chrysler Building. A rohamtempóban 14 építőmunkás veszítette életét. Az építkezés egy évig és 45 napig tartott, heti hét napon át, még ünnepnapokon is. Így 4 és fél emelet készülhetett el egy hét alatt. A következő adatok magukért beszélnek: 7 millió össz-munkaóra, 6500 ablak, 1860 lépcső, 365 000 tonna összsúly, 75 lift, 60 000 tonna acél, 10 millió tégla, 750 000 méter elektromos vezeték, 192,5 kilométer csővezeték, több mint 1600 kilométer telefonkábel, 5700 köbméter mészkő és gránit, 1076 hektár alapterület. A tervezett összköltség az építés idején 50 millió dollár volt, ám valójában 41 millió dollár is elégnek bizonyult. Az Empire State Building rekordidő alatt készült el, 1931. május 1-jén adták át.
Az 1940-es évekig a legtöbb irodának nem akadt bérlője az épületben, ezért az Empty State Building (Üres Állami Épület) gúnynevet aggatták rá. Az évtized végén építették fel a kerítést a legfelső kilátóterasznál, mert három hét leforgása alatt öt ember kísérelt meg öngyilkosságot azzal, hogy a mélybe vetette magát. 1945. július 28-án egy B-25 Mitchell bombázó repülőgép csapódott a toronyba, 14 ember halálát okozva. 1952-ben került az antenna a torony tetejére. Azóta 67 millió dollárt fordítottak az állagmegóvásra és magasságát nem sikerült felülmúlni.
A cikk eredeti megjelenése: 2011. 04. 07. www.nembulvar.hu
