Arlingtonban jártunk

2018. november 21. - Péntek Tünde

Egy washingtoni utazás kapcsán talán nem a legvidámabb programlehetőség, mégis kihagyhatatlan élményt nyújt egy séta az Arlington National Cemetery-ben. Két héttel ezelőtt, egy kellemes őszi napon mi is meglátogattuk.

1963. november 22., Dallas. A nyitott autóban a feleségével és a texasi kormányzóval utazó John Fitzgerald Kennedy-t, az Egyesült Államok elnökét lövések érték: először a torkán, majd a fején. A Parkland kórházba szállították, ahol a halál beálltát megállapították. A Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban számtalan összeesküvés-elmélet született, miszerint Lee Harvey Oswald egymaga lőtte-e le az elnököt vagy kinek a megbízására cselekedett. Talán sosem tudjuk meg, mi áll a teóriák hátterében - és maga Oswald sem nyilvánult meg ezzel kapcsolatban, mivel Kennedy halála után 2 nappal őt is megölte bosszúból egy Jack Ruby nevű férfi, amit a televízió élőben közvetített, amikor a férfit a kapitányságról akarták volna átszállítani.

Miután az elnök földi maradványait visszaszállították Washingtonba, koporsóját hat ló húzta át a Fehér Házból a Kapitóliumba, majd a St. Matthew's Katedrálisba, ahol 250 ezer ember rótta le kegyeletét az elnök holtteste előtt. Magát a szertartást Abraham Lincoln temetéséről mintázták. Kennedy-t 1963. november 25-én helyezték végső nyugalomra az Arlington Nemzeti Temetőben, ezt a napot országos gyásznappá nyilvánította Lyndon B. Johnson elnök. A szertartáson több, mint 100 ország vezetői vettek részt. Az elnök édesanyja, Rose Fitzgerald Kennedy a következő szavakkal búcsúzott: "Azt mondják, az idő minden sebet begyógyít. Szerintem ez nem így van. Az agy idővel - hogy megóvja magát - szövetekkel veszi körül a sebet. Így csökken a fájdalom, de a seb megmarad."

Jacqueline Kennedy kérésére férje sírját egy örökmécses őrzi, maga a sírhely pedig egy vonalban áll a Lincoln-emlékművel és a Washington-emlékművel, amit szintén a First Lady választott ki. Az örökmécses öltetét az adta neki, hogy a párizsi diadalív mellett, az ismeretlen katona sírjánál is ugyanilyet láttak férjével még 1961-es utazásuk során. A lángot maga Jacqueline Kennedy gyújtotta meg a temetési szertartás végén. Az elnök végső nyughelyét Cape Cod-i kövek és márványtömbök veszik körül, amelyekre a beiktatásakor tartott beszédének részleteit vésték.

Az elnök sírja mellett található felesége, illetve gyermekei sírja, és nem messze tőlük helyezték végső nyugalomra testvéreit, a második világháborús hős Joseph P. Kennedy Jr.-t, a szenátor Edward Kennedy-t és a szintén merénylet áldozatává vált Robert F. Kennedy-t. Ahogy mindenki emlegette, Bobby Kennedy az 1968-as elnökválasztáson indult és június 5-én nagy győzelmet aratott a kaliforniai előválasztáson. Ennek megünneplésére érkezett a San Francisco-i Ambassador Hotelbe. Amikor elhagyta a báltermében rendezett ünnepséget, a konyhán át indult a lakosztálya felé. A helyiség zűrzavaros légkörét kihasználva Sirhan Bishara Sirhan többször rálőtt az elnökjelöltre, megsebesítve Kennedy számos kísérőjét is. Bobby-t négy találat érte, a támadás után azonnal az Irgalmas Szamaritánus Kórházba szállították, ahol 26 órával később belehalt sérüléseibe. Sirhan elmondása szerint Kennedy hatnapos arab-izraeli háború során tett kijelentései miatt követte el a merényletet.

A tettest még a helyszínen elfogták. A meghallgatás során egy ideig Sirhan szellemi épségét kétségbe vonták, mivel ellentmondásos vallomásokat tett a gyilkossággal kapcsolatban. Miután előkerült az általa egy éven át vezetett, a gyilkosság előkészületeiről szóló jegyzetfüzet, egyértelművé vált, hogy beszámítható állapotban, előre kitervelten hajtotta végre tettét. Sirhant 1969. április 17-én bűnösnek találta a bíróság, hat nappal később büntetésként a halált állapítva meg. Az elítélt a Pleasant Valley-i Állami Fegyházba került, és mivel 1972-ben Kalifornia állam eltörölte a halálbüntetést, életfogytiglani börtönbüntetését mind a mai napig ott tölti. Eddig 15 alkalommal nyújtott be kegyelmi kérvényt, ám mindig elutasították.

Arlington másik különleges helyszíne az ismeretlen katona sírja, amely előtt éjjel-nappal állandó őrség áll. Az első és a második világháború, valamint a koreai és a vietnámi háború egy-egy katonája nyugodott itt. A vietnámi katona személyazonosságát 1998-ban megállapították, így őt a családja hazavitte. Azóta az a sírhely üresen áll. Maga az őrségváltás is nagyon látványos, valamint az is, hogy pontos koreográfiája van az őrzésnek. Egy gumiszőnyegen lép a katona egészen pontosan 21 lépést, majd kelet felé fordul, és 21 másodpercig néz arra. Utána ismét 21 lépés következik, majd ismét 21 másodperces nézés következik észak felé. Ez ismétlődik fél órán át, amíg nem jön a váltás. Minden egyes fordulónál áthelyezi a fegyvert a látogatók felőli vállára, azért, hogy megmutassa, ha kell fegyverrel védi meg a sírokat.