1963. november 22-én dördültek el azok a végzetes lövések Dallasban, amelyek a minden idők eddigi legfiatalabb amerikai elnökének, John F. Kennedy-nek életét követelték. Ám nemcsak emiatt érdemeli meg JFK, hogy nevét minden történelemkönyvben megemlítsék.
John Fitzgerald Kennedy 1917. május 29-én, a Massachusetts állambeli Brookline-ban egy újgazdag ír család második fiúgyermekeként látta meg a napvilágot, s szinte élete első pillanatától Jacknek szólították. Szülei kilenc gyermeket neveltek. Édesapja Joseph P. Kennedy követ volt, aki fiait magas politikai pozícióban szerette volna látni, ezért elitképzést biztosított számukra a legkiválóbb egyetemeken: John a Harvard Egyetem diákja volt, diplomáját 1940-ben szerezte.
Kennedy 1941-től századosként szolgált a tengerészet csendes-óceáni haderejénél, ahol különleges bátorságáért kitüntették. 1943. augusztus 2-án egy japán támadás során súlyosan megsebesült és hátgerincén három operációt is végre kellett hajtani. Testvére, a legidősebb Kennedy fiú a háború áldozata lett. Leszerelése után 1945-ben rövid ideig a Hearst-lapoknak dolgozott újságíróként. Majd 1947-től 1963-ig demokrata párti képviselő volt a szövetségi törvényhozásban.
1953 szeptemberében feleségül vette a nála tizenkét évvel fiatalabb újságíró Jacqueline Lee Bouvier-t francia származású újságírót. Házasságukból három gyermek született: Caroline, John és Patrick, aki csak pár napot élt. Kennedy későbbi elnöksége során nála jobban csak feleségéért rajongtak az emberek. Párizsi látogatásuk alkalmával például így nyilatkozott JFK: "Tudják, én vagyok az a férfi, aki elkísérte Jackie Kennedyt Párizsba". A házaspár élete azonban nem volt mindig felhőtlen: a szoknyavadász Kennedy-ről számos olyan pletyka keringett, hogy megcsalja feleségét (többek közt Marilyn Monroe-val is).
1955-ben egy hátoperációjából lábadozva megírt „Profiles in Courage” könyvéért Kennedy Pulitzer-díjat kapott. Kennedy 1960-ban indult az elnökválasztáson. Úgy tűnt, hogy ő volt az új-korszak első nagy formátumú politikusa, hiszen a hírközlést, a televíziózást és a közvélemény-kutatást céljainak szolgálatába állítva igyekezett megnyerni honfitársai bizalmát. A választáson mindössze 0,2 százalékkal, de legyőzte a republikánus jelölt Richard Nixont.
„Ne azt kérdezd, hogy az állam mit tehet érted, hanem, hogy te mit tehetsz az államért.” – hangzott JFK jelmondata. Kennedy belső reformokat vezetett be: megpróbált leszámolni a maffiákkal, az idősekre kiterjesztette az egészségügyi ellátást, kormánya pedig növelte az oktatásra szánt állami támogatás összegét. Törvényeket hoztak az iskolákban, a munkahelyeken és középületekben érvényben lévő faji megkülönböztetés eltörlésére. Kennedy csapatokat küldött Alabama és Missisippi államokba a feketeellenes zavargások elfojtására és a feketék jogainak biztosítására. Elnöksége idejére esett a berlini fal felépítése, a Disznó-öbölbeli partraszállás, a kubai válság, a vietnami háború megindítása illetve az Apollo-űrprogram megkezdése.
Kennedy 1963. november 22-én Dallasba repült, hogy részt vegyen egy közszereplésen. Az elnöki küldöttség dél körül érkezett Dallas repülőterére, s a gépkocsi konvoj innen indult a városba. Fél egykor a lépésben haladó az Elm Streetre fordultak. Ekkor találta el Kennedy-t a gyilkos lövés, amely hátulról érkezett és az elnök fejét találta el. Kennedy a kórházba érkezése előtt elvérzett. Az ugyancsak megsebesülő John Conally texasi kormányzó életét sikerült megmenteni.
Már 99 perccel Kennedy halála után Lyndon B. Johnson alelnök Washingtonban, mint az Egyesült Államok 36. elnöke letette esküjét. A nemzetközi közvélemény gyászolva és felháborodva fogadja a Kennedy elleni merénylet hírét. Mint feltételezett gyilkost a rendőrség még aznap elfogja Lee Harvey Oswald volt tengerészt, miután szökés közben lelőtt egy rendőrt. Indítékait illetően teljes a bizonytalanság. Két nappal Kennedy meggyilkolása után Jack Leon Rubinstein, étterem- és sztriptízbár-tulajdonos megölte Oswaldot, amikor a rendőrségről egy börtönbe szállítják át. Indítékul azt hozta fel, hogy meg akarta kímélni Kennedy özvegyét egy Oswald elleni pertől.
Tulajdonképpen mind a mai napig titkok és kétségek övezik az elnök meggyilkolásának körülményeit: már az ellene irányuló golyók száma sem tisztázott (egyesek 3 golyóra esküsznek, de van aki 9-ről beszél). Lee Harvey Oswaldot egyesek magányos merénylőnek, mások csak egy utasítást végrehajtó bűnbaknak tartják. Van aki elfogadja a hivatalos jelentés eredményeit, mások elutasítják azokat a felületes vizsgálatra és nyilvánvaló tényekre hivatkozva. Amerika lakosságának nagy része még ma is hisz egy lehetséges összeesküvésben. A gyanú Castro-t, a kubai emigránsokat, a maffiát, a KGB-t, a CIA-t, valamint Lyndon B. Johnsont is érinti. Más vélemények szerint a háttérhatalmak útjában állt, illetve le is kívánta leplezni azt.
„Ha velem történik valami, ott lesz Bobby. Ha Bobbyval is történne valami, akkor ott lesz Ted” - mondta egyszer a JFK. A Kennedy-átok azonban nem szakadt meg: az elnökségért induló Robert Kennedyt 1968-ban szintén megölték, s az 1962 óta szenátorként tevékenykedő Ted Kennedyt sem kerülték el a szerencsétlenségek, JFK fia, ifjabb John pedig repülőgép-szerencsétlenségben hunyt el 1999-ben. John F. Kennedy alig három esztendeig volt "a világ leghatalmasabb embere", negyvenhat évesen gyilkolták meg.
A cikk eredeti megjelenése: 2011. 11. 15. www.nembulvar.hu
