Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

KultúrSokk

Azok a fehér éjszakák Skandináviában

1. rész – Koppenhága

2022. október 14. - Péntek Tünde

Kétségtelen, hogy a téli napfordulóhoz már sokkal közelebb járunk, mint Szent Iván éjszakájához és a fákról az elsárgult levelek hullanak, nem pedig élénkzöld lombkoronájukban csicseregnek a fészkelő madarak. Az év vége közeledtével mindenkit megcsap az elmúlás szele, és talán már elkezdünk magunkban számot vetni, hogy pontosan mi is történt velünk ebben az esztendőben. Az egyre sötétebb, hűvös reggeleken akaratlanul is eszünkbe jutnak azok a fényárban úszó, forró napok, amiket magunk mögött hagytunk. És már Skandinávia sem több egy emléknél, azokkal a fehér éjszakákkal és a végtelen hosszúságú nappalokkal.

20220624_104241.jpg

Habár nem volt benne tudatosság, de úgy alakult, hogy valóban Iván napján érkeztem Dániába, az egyetlen olyan skandináv országba, ahol még nem jártam korábban. Olvastam róla, hogy dán szokás szerint máglyákat gyújtanak ezen az éjszakán, hogy elűzzék az elmúlást jelképező sötétséget, az ártó szellemeket és boszorkányokat, egyúttal megtisztuljanak és újjászülessenek az örömtűz fényében, mielőtt újra rövidülni kezdenének a nappalok. Nos, Koppenhága külvárosában ebből vajmi keveset érzékeltem. Viszont nem fogom elfelejteni, amikor késő este a hygge életérzést minden szempontból megtestesítő faházunk kertjébe kiléptem, s elcsodálkoztam, hogy világos az ég alja. A város elcsendesedett, az úton senki sem járt, csupán néhány tücsök ciripelt és a fák leveleit megrezegtette a tenger felől érkező kellemesen hűvöskés fuvallat. Csodálatos fehér éjszaka volt…

20220623_213559.jpg

Pontosan mit is tudtam előzetesen Koppenhágáról? Azt mindenképpen, hogy hosszúak nyáron a nappalok, rengeteg a biciklis, itt élt és alkotott Hans Christian Andersen és legismertebb mesefigurájának, a kis hableánynak bronzba öntött mása a tengerpartról figyeli a végtelen kékséget. Aztán alapos utánjárást követően kiderült, hogy sokkal több érdekességet rejt a dán főváros, így igen konkrét elképzelésekkel vágtam bele a felfedezésébe. Az útikönyv és az előrejelzések alapján felkészültem a maximálisan 21-22 fokos hőmérsékletre, felhős időjárásra és esernyőt is csomagoltam, hiszen a tenger mellett sosem lehet tudni.

20220625_170807.jpg

A külvárosból leginkább a föld felszínén közlekedő metró vitt be Koppenhága szívébe és szinte pislogni sem volt idő, azonnal megelevenedtek előttem Nyhavn színes Hansa-házai. A különleges utca legrégebbi épülete a 9. számú, amely 1681-ben készült el, és homlokzata máig sem változott. Andersen pedig a 20-as szám alatt lakott és több meséjét is ezen a helyen vetette papírra. Nincs semmi meglepő benne, hogy a világ legismertebb meseíróját inspirálta a környezet, mivel egy megelevenedett festményben érezheti magát az ember, amikor a keskeny öböl mentén sétál.

20220624_105015.jpg

Innen a tengerpart felé vettük az irányt és egyből szemtanúivá váltunk, hogy bizony nem a Tower Bridge az egyetlen szétnyitható híd a világon, sőt, olyan is létezik, hogy nem felfelé nyílik, hanem széthúzzák. Az attrakciót követően pedig csak ámultunk, mennyi biciklis torlódott fel az átkelésre várva. Ahogy tovább folytattuk utunkat a rakparton, meglehetősen gyanússá lett az időjárás, mivel egyetlen felhőt sem láttunk az égen, a hőmérséklet egyre melegebbé vált, és a bátrabb helyiek strandoltak is. Szóval nem esett az eső, harminc fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála és kiderült, hogy merész dolog volt naptej nélkül útra kerekedni a nem sok fával büszkélkedő dán fővárosban. Már nem tartja magát az egykori sláger, hogy  „szóba se jöhet Skandinávia, csak a jó meleg Afrika.” Már Skandinávia is „jó meleg” nyáron…

20220624_111842.jpg

Kicsit hűsölni a Marmorkirenbe, azaz a Márványtemplomba tértünk be, ami a dán főváros egyik ikonikus épülete a messziről is felismerhető zöld kupolájával, amelyet a vatikáni Szent Péter-bazilika inspirált és közel 150 évig épült.

20220624_112855.jpg

Viszont nem időztünk túl sokáig, mivel délre az Amalienborg-palotához siettünk, hogy elcsípjük az őrségváltást a dán királynő rezidenciájánál. Érdemes megemlíteni, hogy a dán monarchia Európa legrégebbi királysága, így nem meglepő, hogy Koppenhága és egész Dánia bővelkedik a királyi családhoz köthető történelmi épületekben és gyönyörű kastélyokban. Az Amalienborg palotaegyüttes négy egyforma, klasszicista homlokzatú és belül rokokó stílusú épületből áll, amelyek egy nyolcszögű teret vesznek körül. Itt zajlik a sok turista érdeklődésére számot tartó esemény, amely annyira hosszadalmasnak és körülményesnek bizonyult, hogy a nyári kánikulában az árnyék nélküli téren a legtöbben negyedóra után feladták. Viszont azt mindenképpen érdemes megemlíteni, ha már a dán királynő védelmezőiről van szó, hogy az idén uralkodásának ötvenedik évét ünneplő II. Margit fiatalkorában Európa legjobb partijának számított, és szépségével, kedvességével olyan népszerűségnek örvendett, hogy még Elvis Presley is privát koncertet adott neki. II. Erzsébet királynő halálával a 82 éves II. Margit Európa leghosszabb ideje trónon lévő uralkodója lett, illetve az egyetlen királynő a kontinensen.

marching-g5d437bb99_1920.jpg

A nap tetőpontjának a kis hableány szobor megtekintését terveztük, ami a valóságban nem volt túlzottan nagyszabású látványosság. Mindenesetre még így is rengeteg turista állt sorban azért, hogy együtt fotózkodjon Koppenhága jelképével. Habár hallottam róla, hogy a kis hableány a vandálok közkedvelt céltáblája, az 1960-as évek óta ismeretlen tettesek a fejét már kétszer fűrészelték le, és egy alkalommal a kezét is levágták – de még így is meghökkentett, hogy ezúttal a száját fújták le lángvörös festékkel, amitől finom fogalmazva is feslett lány benyomását keltette. Vajon kinek ártott ez a balsorsú sellő, aki Andersen meséjében előjött a mélységéből, mert beleszeretett egy hercegbe, ám érzései nem kerültek viszonzásra, így szegény hableány kénytelen volt elhagyni az emberi világot? A látvány leginkább szomorú volt, viszont felettébb érdekes egybeesésnek tűnt, hogy éppen akkor úszkált a szobor környékén egy gyönyörű hattyú. Talán az egykori rút kiskacsa a szerencsétlen sellőlányt biztatta, hogy szebb napok is várnak rá?

20220624_132558.jpg

Ekkor már fél kettőre járt az idő, ám a Nap még nem járt a legmagasabb pontján. Ha nem lett volna kánikula, akkor alkalmasabban is el lehetett volna tölteni az időt annál, minthogy felkeressük a Rosenborg kastély pavilonokkal és franciakertekkel ellátott parkját, ahol végre találtunk fákat és az árnyékukból a jazz fesztivál fellépőit hallgathattuk. Szóval a következőkben elengedjük a kronologikus sorrendet és arról lesz szó, mit érdemes még megnézni Koppenhágában.

20220625_181156.jpg

Christiansborgot például mindenképpen. A kívülről nem túl barátságos épület a dán kormány székhelye, ám azt kevesen tudják, hogy itt található Koppenhága legmagasabb tornya, amelyről tiszta időben Svédországig is ellátni – a legszimpatikusabb benne pedig az, hogy ingyenesen látogatható. Persze előtte olyan ellenőrzésen esik át mindenki, mintha reptéren lenne. De nyilvánvalóan a látvány megéri ezt a kellemetlenséget, nem hinném, hogy található Koppenhágában még egy olyan hely, ahonnan díjmentesen ilyen panorámában gyönyörködhetünk.

20220625_170742.jpg

Habár én még felhőknek sem láttam túl sok nyomát Koppenhágában, állítólag szokott esni az eső. Ilyen napokra kihagyhatatlan program a Ny Carlsberg Glyptotek. Magyarul mondva egy grandiózus múzeumról van szó, amelyben leginkább szobrok, de különleges festmények is találhatók, amelyek egy magángyűjteményből származnak. Az egész úgy kezdődött, hogy Carl Jacobsen sörgyáros szenvedélyes szoborgyűjtő hírében állt és télikertjében helyezte el őket, amit aztán megnyitott a koppenhágaiak előtt is. Később azonban már nem volt több hely, így a műkedvelő Jacobsen ajánlatot tett a polgármesternek, hogy odaadja a kollekciót azzal a feltétellel, ha a város támogatja egy szoborgyűjteményt befogadó múzeum (gliptotéka) megépítését. 1892-ben kezdődtek meg a munkálatok: az épületnek két szárnya lett, amelyet egy impozáns üvegkupola köt össze, alatta pedig pálmák, szubtrópusi növények és csobogó kút mellett tarthatnak pihenőt a látogatók.

20220625_125147.jpg

A gliptotéka antik szoborgyűjteményében az ókori kultúrák közül Egyiptomból, Rómából és Görögországból származó alkotások láthatók, illetve Auguste Rodin alkotásaiból olyan művek, amelyeket Franciaországon kívül a legfontosabbnak tartanak. A múzeum legalább ugyanolyan nevezetes festménygyűjteményéről, amely kiterjed francia impresszionistákra és posztimpresszionistákra, valamint a dán aranykori festményekre. A gyűjtemény olyan festők műveit tartalmazza, mint Jacques-Louis David, Monet, Pissaro, Renoir, Degas, Cézanne, Van Gogh, Toulouse-Lautrec, valamint Degas összes bronzszobrát, beleértve a táncos sorozatot is.

20220625_131043.jpg

Akik Andersen élményre vágynak, a Hans Christian Andersen Experience-t érdemes felkeresniük. A kiállítás a híres meseíró életét mutatja be panoptikumszerűen odensei gyermekkorától kezdve, Koppenhágába költözéséig, és természetesen számos dániai és európai utazásáról is megtudhatunk érdekességeket, amelyek inspirációként szolgáltak tündérmeséihez. Fények, hangok, sőt illatok keltik életre Andersen történetét és az általa írt legismertebb meséket: például A kis hableány, A rendíthetetlen ólomkatona, A császár új ruhája  vagy A kis gyufaárus lány is megelevenedik interaktív módon, három szabadon választható nyelven (angol, német, dán).

20220625_161001.jpg

A bátrabbak számára lenne még egy különleges programajánlatom, aminek már a gondolatát is elvetettem tériszonyom miatt, viszont kedves útitársam nekiveselkedett a Megváltónk temploma tornyán csavarodó külső csigalépcsőknek. Az élményeiről és minden fontos tudnivalóról ő is beszámolt már, Dánia lenyűgöző külső csigalépcsős temploma című írását ajánlom minden érdeklődő figyelmébe.

pexels-adrien-olichon-13025166_1.jpg

Mitől is volt még számomra különleges Koppenhága a fentieken túl? – teszem fel végül a nagy kérdést. Jöjjön néhány érdekesség és különleges benyomás zárásként!

  • Habár messzebbi időpontot nem is választhattam volna a hyggétől, mégis a béke és a nyugalom városának éreztem Koppenhágát. Szép, rendezett, tiszta főváros, ahol csendesek az utcák, kiegyensúlyozottak az emberek. Nincs stressz, a levegőből is érződik, hogy sokáig Dánia volt a világ legboldogabb országa, és őket az utóbbi években csupán a norvégok és a finnek előzték meg. Hát igen, Skandináviában tudnak valamit…
  • A rengeteg biciklis sem mindennapi látvány, ahogy az sem, hogy Koppenhágában a kerékpárutak egyértelműen prioritást élveznek a gyalogosok járdáival szemben.

20220624_172803.jpg

  • Nincs abban semmi különös, ha júniusban a nap bármely pillanatában olyan kamion dübörög el mellettünk, melynek platóján tengerészsapkás fiatalok mulatnak ugrándozva. A koppenhágai ifjak ugyanis így ünneplik meg, hogy befejezték a középiskolát. Bátran integessünk vissza nekik, ha találkozunk velük!
  • Tudom, már esett szó a koppenhágai kánikuláról, de számomra döbbenetes élmény volt, hogy valóban ennyire érződik a globális felmelegedés hatása. (Ennek tudományos magyarázatára a következő cikket ajánlom: A klímaváltozás nem kopogtat, már berúgta az ajtót). Az időjárás okozta sokk hatására megnéztem Skandinávia hőtérképét, és azon a júniusi héten Norvégiában a sarkkörön túl is 25 fokos volt a hőmérséklet árnyékban, a legvonzóbb opciónak pedig Reykjavíkot találtam a maga 15 fokos nyári forróságával. Egyébiránt az volt a benyomásom, hogy Dánia nem készült még fel az extrém meleg időjárásra. Jó példa erre, hogy a jellemzően nem a föld alatt közlekedő metrószerelvények nem voltak klimatizáltak, ugyanakkor az ablakok sem voltak nyithatók és a tűző nap hatására szauna élménnyé változott az utazás, habár határozottan nem Finnországban jártunk. Az a tippem pedig szívem legmélyéről jön, hogy Koppenhágában Matas, illetve Normal néven lehet drogériákat találni, ahol a felkészületlen turisták beszerezhetik jobb esetben a naptejet, rosszabb esetben a hűsítő aloe vera gélt.
  • Végül itt hagynék egy gondolatot arról is, hogy a sajátunktól eltérő kultúrákkal kapcsolatban könnyedén érezhetjük, hogy furcsák, és nyilván Skandináviában is sok minden más, mint itthon. Alapvetően Koppenhágába érkezésemet nem éltem meg kulturális sokként, nem láttam semmilyen extrém vagy nehezen emészthető dolgot. Aztán jött a F*ck Q Park a gliptotékával szemben… Szívesen veszek magyarázatokat a szoborcsoport értelmezésére vonatkozóan. :)

20220625_143936.jpg

A skandináv nyári utazásról szóló beszámoló hamarosan folytatódik, méghozzá svédországi tapasztalatokkal és saját fényképekkel – akárcsak a mostani cikk esetében (két stockfotó kivételével: őrségváltás, Megváltónk temploma). 

20220624_112505.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr6617954100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása