Éppen ezen a napon született 1503-ban a jóslatai révén világhírűvé vált Nostradamus. A papírforma szerint udvari orvos és csillagász volt, ám kortársai körében is ismertek voltak látnoki képességei.
Michel de Nostredame 1503. december 14-én született a franciaországi Provence tartományban. Egy több generációs orvosi családból származott. Avignonban filozófiát tanult, majd Montpellier város orvosi egyetemén végzett 1529-ben, utána közel harminc évig praktizált orvosként. Mint pestisdoktor, részt vett két nagy pestisjárvány elleni küzdelemben. Miután 1547-ben megnősült, feleségével az Aix közelében fekvő Salonban telepedett le, ahol haláláig dolgozott eredeti szakmájában. Hat gyermekük született. 1556-tól II. Henrik francia király és felesége, Medici Katalin pártfogoltja, 1564-től IX. Károly udvari tanácsosa volt.
Jósolni abban az időben kezdett, mikor letelepedett Salonban. Ezen hobbiját (a csillagászati számítások mellett) melyeket nappali munkái miatt jobbára csak éjszaka folytatott. Ilyenkor hetente néhányszor „elragadtatott állapotba” került, „megszűnt körülötte a külvilág”, lelki szemei előtt fura képek, látomások és történetek elevenedtek meg emberekről, eseményekről. Ezeket Nostradamus a jövőről szóló híradásoknak tartotta, és szorgalmasan jegyezgette. Csillagászati ismeretei és műveltsége segítségével pedig megpróbálta kitalálni, ezen események mikor és hol fognak lejátszódni és mit jelentenek valójában.
Fiának és II. Henriknek szóló leveleiben maga is írta, az utóbbi találgatásainak nem kell feltétlenül hitelt adni, mivel az asztrológia a tévedni képes „természetes értelem” része, ellentétben viszont magukkal a látomásokkal, melyek viszont a természetfeletti értelemtől, azaz Istentől származnak. Nostradamus feltétlenül hitte, hogy az általa látottak-hallottak jövendőbeli valós események, melyek pontosan úgy meg fognak történni, ahogy lelki szemei előtt lejátszódtak (erről írta egyszer: „képes vagyok nem tévedni, nem elámítódni”). Viszont abban már maga sem volt minden esetben biztos, hogy ezen események mely dátumokhoz köthetőek. A próféciák (Les propheties) című mű, mely ezeket a látomásokat versekké feldolgozott formában tartalmazta, először 1555-ben jelent meg.
Az utókor által Nostradamusról kialakított vélemények széles skálán mozognak. Egyik részről olyan radikális álláspontok találhatók, mint amilyen Jacques Halbronn-é, aki szerint a Nostradamus próféciái utólagos hamisítványok, melyek csak később, politikai motivációk alapján születtek. Bár Halbronn rendkívül jól ismeri az eredeti szövegeket és a kapcsolódó dokumentumokat, a terület legtöbb szakértője elveti az álláspontját. A másik véglet pedig a számos, közelmúltban publikált népszerű könyv és több ezer internetes oldal, melyek szerint A próféciák nemcsak, hogy eredetiek, de Nostradamus ténylegesen próféta is volt.
Bár sok jóslat értelmezésében eltérnek, de általában egyetértenek abban, hogy megjósolta a francia forradalmat, Napóleon és Hitler fellépését; mindkét világháborút. Ezen kívül többnyire olyan események előremondásában is egyetértenek, mint a német V1 szárnyas robotbomba felfedezése, a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadások, vagy Louis Pasteur működése. Ezen művekre szintén jellemző, hogy a legtöbb ilyen könyv nagyjából egybehangzóan állítja, hogy Nostradamus megjósolta az adott könyv megjelenésének idején történt fontosabb aktuális eseményeket, mint például a holdra szállást, Diana hercegnő halálát, a Challenger-katasztrófát.
Nostradamus 1566. június 17-én végrendelkezett Joseph Roche közjegyzőnél „öreg korára és bizonyos testi betegségeire való tekintettel”. Egészsége valóban megromlott, különösen ízületi bántalmai és köszvénye keserítette meg életét. Ekkor már messze földekről zarándokoltak hozzá gazdag, tudós, tekintélyes, híres-neves emberek, hogy tanácsokat kérjenek tőle, vagy csak egyszerűen láthassák. Tekintélyét mégsem használta meggazdagodásra, mert bár nem volt vagyontalan, az általa szétosztott örökség összege nem mondható extrémnek.
1566. július 1-jén éjjel vagy másnap hajnalban halhatott meg. Chavigny szerint, aki aznap késő este búcsúzott el tőle, Nostradamus a következő szavakkal köszönt el tőle: „Nem fog látni életben hajnalkor”. Már egy évvel korábban megírta saját halálának körülményeit. A salomi ferences templomban temették el, ezt azonban 1791 nyarán a francia forradalom alatt feldúlták, a csontokat szétszórták. A felháborodott lakosság kérésére a forradalmi hatóságok urnába gyűjtötték a maradványokat, és a Szent Lőrinc templomban helyezték el. A forradalmi idők vége után a hatóságok által felrakott sírfeliratot eltávolították, és visszahelyezték az eredetit, melyet maga Nostradamus özvegye készített.
A cikk eredeti megjelenése: 2010. 12. 14. www.nembulvar.hu
