Az új-zélandi Edmund Hillary a világon elsőként ért fel 8848 méteres magasságba, a Föld legmagasabb hegyének csúcsára 1953 májusában.
Új-Zéland leghíresebb szülötte Edmund Percival Hillary 1919. július 20. Aucklandben látta meg a napvilágot. Egy éves korában az Aucklandtől délre fekvő Tuakauba költöztek, ahol háborús veterán, farmer édesapja földet kapott. Hillary gyerekként kisebb és visszahúzódóbb volt osztálytársainál, a könyvekben és a kalandokkal teli életről való álmodozásban talált menedéket. Középiskolába Aucklandben járt, a napi négy órás utazást is olvasással töltötte. 16 évesen, egy osztálykirándulás után kezdett a hegymászás iránt érdeklődni. Kiderült, hogy hirtelen megnyúlt végtagjai és koordinálatlan mozgása ellenére erősebb és kitartóbb volt, mint társai. Remek fizikai adottságai voltak: 190 centis magassága mellett 7 literes volt a tüdőkapacitása, átlagember esetében ez 5 liter körül mozog.
Az iskola elvégzése után, apja nyomdokaiba lépve ő is méhészkedéssel foglalkozott. A II. világháborúban az Új-Zélandi Királyi Légierőnél navigátorként szolgált, de egy baleset miatt (súlyos égési sérüléseket szenvedett) idő előtt leszerelték. A hegymászás továbbra is komolyan érdekelte, már a háború előtt elhatározta, hogy megmássza a Mount Everestet. Leszerelése után belépett a New Zealand Alpine Clubba és edzeni kezdett. A Déli-szigeten lévő Déli-Alpokat télen és nyáron is megmászta, hogy a sziklamászást és a jeges körülményeket is megismerje.
1951-ben utazott először a Himalájába és részt vett az Eric Shipton vezette sikertelen brit Everest-expedícióban. 1953-ban csatlakozott John Hunt 400 fős csapatához. Az első sikertelen csúcstámadás után ő és Tendzing Norgaj kapott lehetőséget. A csúcsot 1953. május 29-én délelőtt 11:30-kor érték el. Visszaérkezésük után Indiában és Nepálban is nagy ünnepségekkel fogadták őket, Tendzinget egyesek szó szerint istenként kezdték tisztelni, azt gondolva, hogy Buddha vagy Siva reinkarnációja, Hillary-t pedig II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte.
Hillaryre jellemző, hogy, mint a csapat egy másik tagja, George Lowe elmesélte, amikor visszatértek a táborba, levette maszkját, huncut mosollyal üdvözölte a többieket, leült a jégre, majd közölte: „Hát elkaptuk ezt a mocskot". Azt azért később elismerte, hogy a csúcson, ahová Tenzinggel feljutottak, „talán ha hat ember számára volt hely", és „alattuk csak az ég volt". Társának 1986-ban bekövetkezett haláláig nem volt hajlandó megerősíteni, hogy ő lépett először a csúcsra. Egész életében szerény maradt, akit szinte zavart a hírneve.
Hillary 1956 és 1965 között még tíz másik csúcsot megmászott a Himalájában. 1958. január 4-én a Commonwealth Trans-Antarctic Expedition tagjaként, az új-zélandi részleg vezetőjeként eljutott a Déli-sarkra. 1985-ben Neil Armstrong társaságában egy kétmotoros repülővel leszálltak az Északi-sarkon is. Ezzel ő lett az első ember aki járt a Föld mindkét pólusán és a Mount Everesten – amit a harmadik pólusnak is szoktak hívni.
Hillary 1975-ben indult az új-zélandi parlamenti választáson Bill Rowling kampánycsapatának tagjaként, de nem jutott mandátumhoz. 1977-ben jelölték kormányzónak is, de Keith Holyoake-t választották meg helyette. 1985-ben Új-Zéland indiai, nepáli és bangladesi nagykövetének nevezték ki; ezt a tisztséget négy és fél évig töltötte be. 1987. február 6-án elsőként neki adományozták az Új-Zélandi Érdemrendet, 1995. április 16-án megkapta a Térdszalaglovagrend lovagi fokozatát, 2003-ban pedig a Mount Everest megmászásának 50-ik évfordulóján, a nepáli kormány egy ünnepség keretében tiszteletbeli nepáli állampolgárságot adott Hillary-nek. Ő volt az egyetlen új-zélandi, akinek a portréja már életében papírpénzen (az öt dollároson) szerepelt. Több utcát, iskolát és szervezetet is elneveztek róla.
Életének nagy részét szentelte a nepáli serpák megsegítésének is. 1953-ban létrehozta a Himalája Alapot, ezen keresztül több iskolát és kórházat építettek a vidék elszigeteltebb településein. Tiszteletbeli elnöke lett az Amerikai Himalája Alapítványnak is, komoly szerepet játszott abban a döntésben, hogy a Himalája Nemzeti Parkká válhasson. Amikor 2003-ban, a Mount Everest meghódításának 50. évfordulóján ő volt a katmandui ünnepségek díszvendége, keményen bírálta a himalájai hegymászás elüzletiesedését és azt, hogy a turizmus miatt a hegy lassan egy oxigénpalack-szemétlerakattá válik. Nehezen is dolgozta fel, hogy az egykor oly titokzatos Csomolungma előtt olykor sorba kell állni a feljutásra várva, sőt öt és fél ezer méteres magasságban már internetkávézó is nyílt a hegyoldalban.
Hillary 2008. január 11-én Aucklandben, szívrohamban hunyt el. A halálhírt személyesen bejelentő Helen Clark új-zélandi miniszterelnök szerint „a legendás hegymászó, kalandor és filantróp elhunytával a legismertebb új-zélandi ment el, aki valaha is élt". A kormányfő „kolosszusnak", „hősies személyiségnek" nevezte Sir Edmund Hillaryt, akinek „egész életét eltökéltség, szerénység és nemeslelkűség jellemezte". Clark szerint Hillary teljesítménye és öröksége nemzedékek egész generációinak jelent ihletést Új-Zélandon.
A cikk eredeti megjelenése: 2010. 05. 29. www.nembulvar.hu
