A Zabinski házaspár élete kockáztatásával rendkívüli dolgot vitt véghez: a varsói állatkert tulajdonosai a második világháború idején mintegy 300, részben a gettóból kimenekített zsidót bujtattak a régi, megüresedett kifutók alatt  (mivel állatok vagy a bombázások során pusztultak el vagy a németek ölték le őket). És tették mindezt a nácik orra előtt.  Diane Ackerman 2007-ben kiadott könyve alapján készült film megtörtént eseményeket dolgoz fel.

A Zabinski házaspár nemcsak  a pincéjükben rejtegette a  300 gettóból kimenekített zsidót, hanem hamis papírokkal vidékre küldtek őket az ellenállás segítségével. Maga az állatkert már nem üzemelt, Zabinskiék sertéshízlaldát működtettek a kifutókban fedőtevékenységként, ebből kifolyóan jó kapcsolatot kellett ápolniuk  a náci megszállókkal, hogy leplezzék tevékenységüket.  A Menedék koncepciója, miszerint a félig lebombázott varsói állatkert nyújthat védelmet és adhat reményt a lengyel zsidók számára, abszolút új színt hozhatott volna az amúgy már számtalanszor feldolgozott témába. Abban a sötét történelmi időszakban, amelyben a náci ideológia különböző embercsoportokat lemészárolandó állatként kezelt, megjelenik Antonina Zabinski, aki számára a Föld minden élőlénye jogosult a tiszteletre és a szeretetre. Ahogyan a film első részében akár életét kockáztatva is segít az állatokon, később ugyanilyen elszántsággal védi a zsidókat is.

 Az eredeti történet is olyan hihetetlen, hogy amit a vásznon látunk, még hihetetlenebbé válik már az első filmkockákon, a csodálatosan fényképezett operatőri munkának köszönhetően. A teljesen valósághűtlen idill ábrázolása mellett a történelmi tényekkel is akadt némi zavar, mivel a látottakkal ellentétben a németek 1939-ben nem csak úgy bemasíroztak a lengyel fővárosba, hanem több hetes véres ostrom után foglalták el, illetve szintén hetekig tartott, amíg a náciknak sikerült leverniük a gettófelkelést. Történet gerincét is egy olyan szerelmi háromszög alkotja, amely a lehető legkevésbé hiteles és hihető. Antonia Zabinskinak ugyanis a berlini állatkert fess német tulajdonosa csapja a szelet, aki annyira náci, hogy saját fajelmélete is van:  a rég kihalt őstulkot akarja újra kitenyészteni a varsói állatkertben. Zabinski úr pedig nyilván ellenzi az egész dolgot.

A film az álságos momunetumok mellett az Antoniát megformáló Jessica Chastain játékán is elhasal. A színésznő felületes alakításával megtoldva számos jelenetben üres frázisokkal ellátott, kétdimenziós karakter benyomását keltette, aki hiába egy hős a történelemben, a filmvásznon szinte lehetetlen szimpatizálni vele. Ellenben a kamera igazán kedveli Chastaint, talán egyetlen korábbi filmjében sem mutatott ennyire csodálatosan a vásznon. A berlini állatkertes Lutz Heck, avagy Daniel Brühl ismét az ügyeletes náci szerepét kapta, hiszen nem először játszik el ilyen embert (lásd Becstelen brigantyk).  Brühl viszont mindent elkövetett, hogy ellentmondásossá tegye a figurát és szuggesztív játékával igazán ő tartja fenn a feszültséget a filmben.

A Menedék igazi hollywoodi holokauszt. Habár vannak benne erős pillanatok is, ám ezeket többnyire nem mutatják, csak mi nézők tudjuk - nem látványon keresztül akar sokkolni a film. Például amikor két német katona bevisz egy tíz éves forma kislányt a sikátorba, pontosan tudjuk, mi fog történni. Vagy akkor is, amikor főhősünk óvodás korú gyerekeknek segít a vagonba beszállni.  A műből nem derül ki, milyen sors vár rájuk, viszont a nézőknek nem nehéz elképzelniük.

A második világháború borzalmairól nehéz új dolgot mondani és ez a Menedéknek sem feltétlenül sikerült. Ettől függetlenül összességében egy profin kivitelezett film, mely tartogat maradandó pillanatokat és rendkívüli hatással bír a nézőre. Az állatkert érdekes metaforaként szolgál, mivel az egyik legerősebb jelenet maga Varsó megszállása, ahol sem az állatok, sem az emberek ugyanúgy nem értik, miért pusztítják el őket idegen erők. Az állatként kezelt ember rendszeresen visszatérő elem a filmben, kezdve a gettóban élő, rácsok mögé zárt zsidóktól egészen a náci állatkísérletig, amellyel új fajt akartak létrehozni. A Menedék a háború borzalmaihoz képest kicsit romantizált, viszont ettől még nem válik hamis alkotássá, hiszen bár teljesen hihetetlen maga a történet, mégis valóban létezett ez a hősies lengyel házaspár, akik csaknem 300 zsidót mentettek meg a biztos haláltól.

Menedék (The Zookeeper’s Wife)

amerikai életrajzi dráma, 124 perc, 2017, (12)

Főszereplők: Jessica Chastain, Daniel Brühl

Rendező: Niki Caro

Forgalmazó: UIP-Duna Film

A cikk eredeti megjelenése: 2017. 09. 07. www.nembulvar.hu