1948. január 30-án egy szélsőséges nacionalista lelőtte Mahatma Gandhit. Nemcsak India önállóságának kivívásában játszott kulcsszerepet, hanem az egész világot jobbá szerette volna tenni tanításaival.

1869. október 2-án született Indiában Móhandász Karamcsand Gandhi egy jómódú fűszerkereskedő családba. A középiskolát szülőföldjén végezte, de jogi egyetemre már Angliában járt. Az hindu hagyományoknak megfelelően már tizenkét évesen megnősült és négy gyermek édesapja volt, amikor a brit fővárosba indult. Az egyetem elvégzése után viszont rájött, hogy a jogi pálya mégsem neki való: „a törvénykezés oly módszer, amely erőszak alkalmazásával akar igazságot tenni” – mondta.

A nyilvánosság akkor figyelt fel Gandhira, amikor a brit fennhatóság alatt álló Dél-Afrikába került az ott élő hindu kisebbség védelmével kapcsolatban. Egyenlő jogokat szeretett volna kiharcolni, de nem fegyverekkel. Gondolkodásának középpontjában mindig is az állt, hogy a cél nem szentesíti az eszközt, az erőszakra nem szabad agresszivitással válaszolni. Többször próbálták megölni: megverték, lelőtték, sebesülten magára hagyták. Ő viszont sosem emelte fel a kezét és a kórházban magához térve mindig megbocsátást kért a merénylő számára. Közel húsz évet töltött így Dél-Afrikában, mire végre törvénnyel biztosították a hinduk egyenlőségét és polgárjogát. Bebizonyosodott, hogy az erőszakot béketűréssel és gyűlöletet szeretettel le lehet győzni.

1915-ben feleségével és gyermekeivel visszatért Indiába és a függetlenségi mozgalom élére állt. Követői ekkor aggatták rá a Mahatma nevet, ami annyit tesz: „nagy lélek”. Gandhi passzív ellenállása erősebbnek bizonyult a brit fegyvereknél. A véres merényletekre éhségsztrájkkal válaszolt. Több ízben letartóztatták, de sosem tudták sokáig börtönben tartani. A két világháború idején lehetősége lett volna a visszaélnie Nagy-Britannia súlyos helyzetével, de nem tette. Szerinte ez az ellenség hátbatámadásának minősült volna. A második világháború után az angolok hálája viszont elmaradt, sőt még jobban megnyirbálták India jogait.

Ezután véres zavargások törtek ki, amin már Gandhi sem tudott úrrá lenni: 1947-ben két részre szakadt India, a muzulmán Pakisztánra és a hindu Indiára. Gandhi nem járult hozzá az ország felosztásához, így nélküle írták alá a papírokat. Ezután békíteni járt mindkét országrészbe. 1948-ban éhségsztrájkkal elérte, hogy India adja át Pakisztánnak a nemzeti vagyon neki járó részét. Ám amikor a hindu közösségeket akarta rávenni, hogy tegyenek engedményeket a muzulmán kisebbségeknek, akkor egy szélsőséges nacionalista, Nathuram Godse, lelőtte Új-Delhiben.

Az egész világot megrázta Gandhi halálának híre. Az első indiai elnök lánya, Dzsahavaral Néhru az iránta érzett tiszteletből Indira Gandhira változtatta nevét. Az utókor számára a békés ellenállás jelképeként él tovább. 2007-ben az ENSZ közgyűlése Gandhi születésének napját, október 2-át, az erőszakmentesség világnapjává nyilvánította.

A cikk eredeti megjelenése: 2009. 01. 27. www.nembulvar.hu