A romantikus filmekre akármilyen szezonban vevő a közönség – ezt bizonyítja, hogy a Szerelem és más drogok jelenleg a 2. legnézettebb film az országban, három hét alatt több mint 70 ezer nézőt vonzott. Ám a cím és a reklámkampány ellenére nem az a szellemes, egyszerű szerelmes filmecske.
A film főhőse, Jamie (Jake Gyllenhaal) egy rendkívül sármos és vonzó férfi, minden nőt megkap, akit akar. A kellemest a hasznossal összekötve ezt a képességét a munkájában is kamatoztatja: gyógyszerekkel kereskedik, és minden csábját bevetve igyekszik a nagy fogást kihorgászni. Ám találkozik Maggie-vel (Anne Hathaway), aki más, mint az addigi könnyű kalandjai. Vad, szenvedélyes, és kiszámíthatatlan viszonyba bonyolódnak egymással és mindkettejük életét megváltoztatja ez a kapcsolat: Jamie, aki képtelen bármiféle elkötelezettségre, kisebb válságba kerül, mikor kapcsolatuk komolyra kezd fordulni, illetve Maggie is egyre jobban vonzódik hozzá, bármennyire is küzd az érzései ellen.
Már a találkozás első pillanatában kiderül és nyilvánvaló Jamie és a néző számára is, hogy Maggie fiatalkora ellenére Parkinson-kórban szenved. Innentől, hogy konkrétan beindulna a cselekmény, válik az addig vígjátéknak tűnő film drámává – a romantika a maga valójában pedig csak foltokban fedezhető fel. Jamie és Maggie kapcsolata jóformán a szexről szól a kezdetekben és a 16-os korhatárból sejthető, hogy a szerelmes jelenetek nem érnek véget a csóknál vagy a melltartó kikapcsolásánál. Drámaivá igazán akkor válik a helyzet, amikor Jamie-nek szemet szúr, hogy kedvese keze bizony remeg néha, már nem tud úgy festeni, mint egykor – illetve egy Parkinson-kóros nő férje ellátja ’jó’ tanácsokkal. Ekkor jön a megszokott romantikus forgatókönyvi fordulat, hogy összevesznek, eltávolodnak egymástól, a film végén pedig kiderül, hogy főhősünk valóban akkor gazember-e, mint amilyennek eddig mutatta magát.
A Szerelem és más drogok nem nevezhető sem újszerű, sem korszakalkotó műnek a maga műfajában. Az Édes november, az Ősz New Yorkban vagy a Séta a múltba is hasonló keserédes történetek, ahol a szerelmesek közé áll valamilyen végzetes betegség. A Szerelem és más drogok azért lett kicsit könnyedebb hangvételű, mert a gyógyíthatatlan kór nem követelte senki életét, csak a Parkinson-os összejövetel által kapunk képet róla, hogyan alakul Maggie egészségi állapota néhány év múlva. További különbség abban áll, hogy a fent említett filmeknél sikerült megtalálni az egyensúlyt, hogyan legyen egy ilyen történet egyszerre romantikus, megható, nagyon drámai, reális ám helyenként vicces. A Szerelem és más drogok túlzásba esett egyrészt a poénok szintjén (Jamie bátyjának karaktere nagyon kilóg), másrészt a sok meztelenkedés tekintetében, hiszen ez legfeljebb a bevételt növeli (ami persze nem mellékes szempont), de a film művészi értékét nem. Viszont kevés benne a drámai mélység, Jamie jellemfejlődése rettentően elnagyolt és hiteltelen. A sok reklámot sem lehet szó nélkül hagyni, a film végére minden néző tudni fogja – ha akarja, ha nem – a legnagyobb amerikai gyógyszergyártó cégek neveit és a legismertebb termékeiket.
A sok negatívum ellenére viszont mégis van valamiféle bája e filmnek, amiért nem gondol rá rossz szájízzel az ember. Ennek magyarázata a főszerepeket alakító színészekben áll, hiszen Jake Gyllenhaal és Anne Hathaway korosztályuk legtehetségesebbjei közé tartozik és játék tekintetében egyikük sem okoz csalódást a Szerelem és más drogokban. Arról nem ők tehetnek, hogy a forgatókönyv és a rendezés kicsit döcögős, hanem egy személyben Edward Zwick. A korábbi munkáit elnézve (pl. Szenvedélyek viharában, Az utolsó szamuráj, Véres gyémánt) egyértelműen gyengébb produkciót alkotott ezúttal. Viszont aki arra vágyik, hogy valami könnyen érthető, néhol vicces ám egy picit elgondolkodtató szerelmes filmet lásson tehetséges, fiatal színészek interpretálásában, nekik receptre felírható a Szerelem és más drogok fogyasztása.
Szerelem és más drogok (Love and Other Drugs)
amerikai romantikus dráma, 115 perc
Szereplők: Jake Gyllenhaal, Anne Hathaway
Rendező: Edward Zwick
Forgalmazó: Intercom
A cikk eredeti megjelenése: 2011. 01. 28. www.nembulvar.hu
