Sevillában halt meg 1512. február 23-án a spanyol és portugál szolgálatban álló híres itáliai hajós és felfedező Amerigo Vespucci, aki kimondta: Kolumbusz új földrészen járt.
1451. március 9-én Firenzében Nastagio Vespucci negyedik gyermekeként látta meg a napvilágot Amerigo egy tekintélyes, ámde elszegényedett családban. Neve a latin Emericus (a magyar Imre, német Heinrich, angol Henry megfelelője) olasz változata. Humanista nevelést kapott, sokat olvasott, könyveket és térképeket gyűjtött. A Medici család huszonöt éves korában franciaországi küldetést bízott rá, ezt teljesítve a Medicik "bankjának" alkalmazottja lett. Főnökei 1491-ben spanyolországi ügyeik intézésére Sevillába küldték, s ebbéli minőségében jelen volt, amikor Kolumbusz visszatért első útjáról. Vespucci számos felfedezőúton derítette fel spanyol és portugál uralkodók megbízásából a dél- és közép-amerikai kontinenst. 1497-ben a firenzei hajós készítette elő a genovai Kolumbusz Kristófnak, az "Újvilág" felfedezőjének harmadik amerikai expedícióját - nagy valószínűséggel ekkor személyesen is megismerkedtek.
Vespucci 1498-ban áthajózott az Atlanti-óceánon, és felfedezte a dél-amerikai földrész partját. Második útján, 1499-ben derítette fel Dél-Amerika északi partját: a Maracaibói-öböl általa felfedezett területét Venezuelának (Velencécske) nevezte el, mivel az ottani bennszülöttek cölöpökre építkeztek. A századforduló után Vespucci 1501-1502-ben és 1503-1504-ben két Brazíliába vivő expedíción vett részt, melynek célja Dél-Amerika partjainak felkutatása volt a Tűzföld körül elterülő vidékig. Vespucci ezen az útján is keresztelt: egy tengerparti településnek a Január folyója, azaz Rio de Janeiro nevet adta.
Vespucci érdeme azon túl, hogy egy addig ismeretlen világot fedezett fel, abban a felismerésben rejlett, hogy az újonnan felfedezett területek egy összefüggő földrészhez tartoznak. Erről két kézirat is fennmaradt: az egyik egy Medici bankárnak, a másik egy firenzei barátnak íródott. Maga Kolumbusz még abban a hitben halt meg, hogy Ázsiát fedezte fel, Vespucci azonban rádöbbent, hogy az elfogadott földrajzi hagyomány nem egyeztethető össze a tényekkel és kimondta: nem Ázsiában, hanem egy másik földrészen járt. Vespucci kimerítően leírta a déli csillagos égboltot, az új országok éghajlatát, élővilágát, az indiánok életét és megjelenését, sőt házassági és szexuális szokásait, gyermekszülési praktikáit is.
1507-ben megjelent egy Martin Waldseemüller és Matthias Ringmann által készített világtérkép "Universalis cosmographia" címmel, amelyben az Újvilág Vespucci keresztnevének latinos formájával, mint Amerika szerepelt. A német humanista Waldseemüller szeretett neveket kitalálni: még saját nevét is az erdő, tó és molnár szavakból alkotta. Nem csoda, hogy 1507-ben kiadott világtérképén a déli kontinensre az America szót nyomtatta. A névadásra a felfedező latinizált neve ihlette, méghozzá nőnemű alakban, lévén a többi akkor ismert kontinens neve (Europa, Asia, Africa) szintén nőnemű. Maga Vespucci vélhetőleg nem kereste ezt a dicsőséget és nem is tudott róla. Waldseemüller rövid időn belül megváltoztatta véleményét, de ekkor már késő volt: a térképet addigra sok ezer példányban nyomtatták ki, az elnevezés elterjedt. 1538-ban Mercator világtérképe már Észak- és Dél-Amerika között is különbséget tett. A spanyolok és az olaszok egy ideig még az Indiák elnevezést használták, de végül náluk is az Amerika nyert polgárjogot. Talán igazságtalan, de az igazi felfedező, Kolumbusz neve csak egy dél-amerikai ország elnevezésében él tovább.
A cikk eredeti megjelenése: 2010. 02. 21. www.nembulvar.hu
