A Habsburg Monarchia leghosszabb ideig hatalmon lévő uralkodója, Ferenc József kilencvenöt éve ezen a napon hunyt el.
Ferenc Károly főherceg és Zsófia bajor hercegnő első fiúgyermeke, Ferenc József, 1830. augusztus 18-án Bécsben látta meg a napvilágot. Ferenc Józsefet gyermekkorától úgy nevelték, hogy egykor császár lesz belőle, már négy esztendős korában tanulásra fogták. Ennek eredményeképpen nagykorúságára a tudományokban jártasságot szerzett, nyolc nyelven beszélt, értett a hadviseléshez és betekintést nyert a birodalom ügyeibe.
Tizennyolc esztendősen, a gyengeelméjűnek nyilvánított nagybátyja lemondása után lett császár. Ezt elsősorban édesanyja erélyes és ambiciózus természetének köszönhette, aki meggyőzte a trónutódlásban következő férjét, hogy fia javára lépjen vissza. 1848 decemberében történt koronázása, így első teendője a magyar szabadságharc leverésének kidolgozása volt. Fiatal kora sem szolgál mentségül azért a kegyetlen megtorlásért, melynek irányításával Schwarzenberg herceget és Haynau bárót bízta meg. Hatalomra kerülése után csak tizenkilenc évvel, a kiegyezéskor koronázták magyar királlyá.
Legendás volt Ferenc József munkabírása, mély vallásossága és uralkodói hivatástudata. Politikai nézeteit tekintve ókonzervatívnak mondható, gondolkodását a birodalmi szellem hatotta át. Merevsége ellenére meglepő módon képes volt alapvető változásokra, ha meggyőzték arról, hogy a birodalom fenntartása érdekében szükséges.
Életének második felében meghatározott rendszer szerint élt. Nyáron hajnali négy, télen öt órakor kelt, megborotválkozott, majd elfogyasztotta szerény reggelijét, ami általában egy pohár tej volt. Ezután hét óráig leveleket írt vagy az előző napról megmaradt ügyekkel foglalkozott. Hét órakor kérte a kabinetirodák, a császári titkárságok és a hadsereg által aznapra előkészített felterjesztéseket, majd tíz óráig megjegyzésekkel gondosan ellátva küldte vissza. Ezután fogadta a főhadsegédjét, a kabinetfőnököket és másokat. Ezután átfutotta az általa egyetlen olvasásra méltónak ítélt Fremdenblattot, a hivatalos osztrák kormánylapot. Ha a kérelmezők meghallgatásával végzett tizenkét óra előtt, rövid sétát tett a Burg egyik kertjében. Délben elfogyasztotta ebédjét, mely tésztafélékből és húsételekből (pénteken halból) állt, ehhez Spattenbrau sört, vagy tokaji bort fogyasztott. Ebédje után tartotta a hivatalos kihallgatásokat, ahol minisztereket, főhercegeket és katonai parancsnokokat fogadott. Három óra körül intézte el a délutáni postát, elolvasta a kivonatolt újságjelentéseket és a kevésbé fontos katonai és polgári előterjesztéseket. Öt órakor megvacsorázott, előtte, ha maradt ideje a schönbrunni kastély parkjában sétált. A kora esti étkezés után elolvasta a Fremdenblatt esti számát, majd az esetlegesen elmaradt ügyekkel foglalkozott, végül nyáron nyolc, télen kilenc óra tájban nyugovóra tért. Minden hétfőn és csütörtökön általános kihallgatásokat tartott. Ha távol maradt a hivatali élettől, Bad Ischlben pihent. Itt hódolhatott kedvenc szenvedélyének, a vadászatnak is.
Ferenc József annak ellenére magányos életet él, hogy 1854-ben feleségül vette az akkor tizenhat esztendős unokahúgát, Erzsébet hercegnőt. A legenda szerint még 1853-ban a császár édesanyja elhatározta, hogy feleséget talál fiának és Helene Wittelsbachot megfelelőnek bizonyult. Ischl-ben találkozott a két család, ám nem várt fordulat történt: Ferenc József a tizenöt esztendős Sisit jegyezte el nővére helyett. A bécsi udvarban nem volt divat szerelemből házasodni, így igen nagy szenzációnak bizonyult az 1854. április 24-én este hétkor kötött frigy. A lakodalom nagyjából egy hétig tartott. Négy gyermekük született, ám házasságuk nem volt boldog: Erzsébet sok időt töltött távol Bécstől (és anyósától). A családot tragédiák sora sújtotta. Elsőszülött kislányuk alig kétévesen meghalt. Ferenc József öccsét, Ferdinánd Miksa főherceget 1867-ben Mexikóban a felkelők kivégezték. Két évtized múlva egyetlen fia, Rudolf trónörökös öngyilkosságot követett el a mayerlingi vadászkastélyban szeretőjével, a tizenhét éves Vetsera Mária bárókisasszonnyal együtt. Feleségét, Erzsébetet egy anarchista merénylő, Luigi Lucheni gyilkolta meg Genfben 1898-ban. Unokaöccsét, Ferenc Ferdinánd trónörököst 1914-ben egy szerb nacionalista ölte meg Szarajevóban.
Ferenc József még megérte az első világháború kirobbanását, de a sors megkímélte attól, hogy tanúja legyen szeretett birodalma széthullásának: az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése előtt két évvel, 1916. november 21-én meghalt a schönbrunni kastélyban. Nyolcvannégy évéből hatvannyolcat ült trónon: személyével a „boldog békeidők” korszaka is megszűnt létezni.
A cikk eredeti megjelenése: 2011. 11. 15. www.nembulvar.hu
