Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

KultúrSokk

Holtodiglan

2018. május 28. - Péntek Tünde

Az amerikai álom csak egy jól megkonstruált illúzió, amire előszeretettel hívja fel figyelmünket filmjeivel David Fincher rendező. Az őszi szezon legjobban várt alkotása a Holtodiglan, amely porrá zúzza minden reményünket azzal kapcsolatosan, hogy a média világában vagy akár magánéletünkben elhihetjük azt, amit látunk.

„…minden házasságban ezek a kérdések tornyosulnak viharfelhőként: Mire gondolsz? Hogy érzed magad? Ki vagy te? Mit tettünk mi egymással? Vajon mit fogunk még tenni ezután?” – írja Gillian Flynn Holtodiglan című regényében, amely 2012 egyik bestsellere volt világszerte. A szerző készítette el a filmes adaptáció forgatókönyvét is, és más befejezést írt ehhez. Bevallása szerint azért volt erre szükség, hogy a regény olvasói számára is érdekes és fordulatos legyen a mozi, akik pedig ekkor találkoznak először a történettel, olvassák majd el a könyvet is. A rendező, David Fincher azzal a kéréssel fordult a sajtó képviselői felé, hogy a lehető legkevesebb információt árulják el a film történetéről. Elöljáróban elegendő annyit tudni, hogy az amerikai álom megtestesítői, Nick és Amy ötödik házassági évfordulójukat ünnepelnék, amikor a feleség rejtélyes körülmények között eltűnik a házból és minden jel arra mutat, hogy a férj a bűnös, a média szinte azonnal ráharap a sztorira. A film két és fél órája alatt a feszültség egyetlen pillanatra sem csökken, váratlan és meglepő fordulatok követik egymást és olyan sötét titkokra derül fény, amelyekre álmunkban sem gondolnánk.

gone1.png

Akik előtt nem ismeretlen David Fincher munkássága, komoly elvárásokat támaszthatnak már látatlanban a Holtodiglannal kapcsolatban, hiszen abszolút a rendező profiljába vág ez a történet. Fincher számtalan sikerfilmet jegyez (többnyire bestsellereket vagy megtörtént eseményeket vesz alapul), amelyeket két fő csapásirányra lehet osztani: vagy fordulatos thrillereket készít, amelyekben nem riad vissza a véres és erőszakos jelenetektől, vagy szívesen dolgoz fel olyan témaköröket, amelyekben az amerikai társadalom álságosságára hívja fel a figyelmet. Előbbi kategóriába tartozik a Hetedik, Játsz/ma, Pánikszoba, Harcosok klubja vagy A tetovált lány, a másik csoportba sorolható A Zodiákus, Social Network – A közösségi háló vagy a Benjamin Button különös élete. Legújabb filmje a két kategória metszéspontján helyezkedik el, amely inkább hátrányára válik az alkotásnak.

gone3.jpg

A legfőbb probléma a Holtodiglannal kapcsolatban az, hogy nehezen határozható meg a műfaja, túl sok minden keveredik benne, viszont egyik sem elég hitelesen. Elsőként, ha a hivatalos meghatározásnál maradunk, miszerint thriller a műfaja, meg kell állapítanunk, hogy sok dramaturgiai buktató van benne. Például, amit már mindenki tudhat a különböző bűnügyi sorozatokból, hogy egy törvényszéki orvos órára pontosan meg tudja határozni a halál időpontját, a helyszínen talált vér és vizeletmintából egyértelműen beazonosítható, hogy kitől származik. Ha a krimi jellegét vesszük alapul, kicsit fájdalmas, hogy senkinek nem tűnik fel, hogy a menekülő egy összegben felveszi az összes pénzét, amit ráadásul magánál is tart, illetve maga a megalkotott terv is elég ingatag lábakon áll. Drámaként azért nem működik jól, mert elég felszínes a házasság ábrázolása, az egyik pillanatban dúl a szerelem, a következőben már nem, pedig éppen az átmeneti szakasz lenne érdekes.

gone2.jpg

Amiben viszont nagyon erős a film, az a karakterábrázolás. A férjet játszó Ben Affleck élete legjobbját nyújtja, annyira tenyérbe mászó és irritáló, hogy azok szimpátiáját is elnyeri ez az alakítás, akik őt zsigerből nem kedvelik. Mondhatni teljes természetességgel adja elő az érzéketlen férjet. A női főszerepért nagy volt a harc Hollywoodban, a pályázók közé tartozott Reese Witherspoon, Charlize Theron, Natalie Portman, Emily Blunt és Rooney Mara is. Azonban a szerencsés kiválasztott a jóformán ismeretlen Rosamund Pike lett, aki annyira lehengerlő és félelmetes ebben a szerepben, hogy érthetetlen, hol is bujkált eddig. Nem túlzás azt állítani, hogy mindenkit lejátszik a vászonról.

gone4.jpg

Egyértelmű, hogy a Holtodiglan nem a legjobb filmje Finchernek. Azonban ez annak tudható be, hogy a rendező korábban már nagyon magasra rakta a lécet, amelyet ezúttal nem tudott átugrani. Kicsit olyan érzése lehet az embernek, hogy túl sokat akart egyszerre markolni. Másrészről, ha nem a direktor előző filmjeihez hasonlítjuk, akkor tekinthetünk úgy rá, mint a legizgalmasabb és legmegdöbbentőbb filmre idén ősszel. Ráadásul a mediatizált társadalom komoly kritikája is megfogalmazódik benne, hogy mennyire eltérhet a látszat és a valóság, és teszi mindezt úgy Fincher, hogy ő is része a gépezetnek. Így jogosan merül fel a kérdés: akkor most ki manipulál kit?

 

Holtodiglan (Gone Girl)

Amerikai thriller, 145 perc, 2014 (16)

Rendező: David Fincher

Főszereplők: Ben Affleck, Rosamund Pike, Neil Patrick Harris

A cikk eredeti megjelenése

 

Kulisszatitkok

A nemzetközi bestseller filmváltozata elkészült, amely az őszi szezon egyik legjobban várt filmjévé nőtte ki magát, igazi szuperprodukció született, hollywoodi sztárszereposztással. Lássuk csak, miért is érdemes megtekintenünk!

„…minden házasságban ezek a kérdések tornyosulnak viharfelhőként: Mire gondolsz? Hogy érzed magad? Ki vagy te? Mit tettünk mi egymással? Vajon mit fogunk még tenni ezután?” – írja Gillian Flynn Holtodiglan című regényében. A két és fél óra hosszúságú film ezekre a felvetésekre keresi a válaszokat.

A történet magáért beszél, de ejtsünk pár szót róla elöljáróban. Nick és Amy az ötödik házassági évfordulójára készül. Boldogok, gazdagok, elégedettek… ám az ünnep estéjén az ifjú feleségnek nyoma vész, és gyorsan kiderül, hogy a látszat csalt: a pár tele volt félelmetes, sötét titkokkal. Mindenki Nickre gyanakszik, és ő a hazugságaival meg ügyetlen elterelő hadműveleteivel egyre inkább magára tereli a figyelmet.  Hiába bizonygatja makacsul, hogy nem tehet semmiről, már csupán az ikerhúga, Margo bízik benne. De ha nem a férfi a tettes, akkor hova lett a felesége? És hogyan magyarázhatóak az egyre-másra előkerülő, egyre furcsább titkok? Azok, amelyek talán minden boldog családi élet mélyén ott lapulnak. Azok, amelyek olyan könnyen vezetnek el egy ember halálához.

11_1.jpg

Néhány érdekes kulisszatitokra is fény derült a Holtodiglannal kapcsolatban. A film főszereplője, Ben Affleck visszautasította a film rendezését, annak érdekében, hogy David Fincher rendezhesse őt. Affleck szerint Fincher az egyetlen olyan rendező, aki mindenkiből még jobb teljesítményt hoz ki, mint amire valójában képes. Affleck úgy készült fel a forgatásra, hogy számtalan olyan bűntényt tanulmányozott, amelyben a férjet megvádolták felesége meggyilkolásával.  További tudnivalók Affleckkel kapcsolatban: ő és a karakter ugyanazon a napon születtek és ez az első olyan szerep Affleck számára, amelyben meztelenül mutatkozik a kamerák előtt. Az eredeti regény szerzője, Gillian Flynn írta a forgatókönyvet és más befejezést készített a filmhez: ennek oka, hogy a regény elolvasóit rábírja, hogy megnézzék a filmet, illetve, hogy a mozi-nézők ne tudhassák előre, milyen csavar lesz a film végén. Amy szerepére sok ismert színésznő pályázott, többek között Reese Witherspoon, Charlize Theron, Natalie Portman, Emily Blunt és Rooney Mara. Nick szerepére pedig esélyes volt Brad Pitt. Az ügyvéd, Tanner Bolt karakterét úgy jellemezte a szerző, hogy az „Alec Baldwin-típus”. Az ügyvédet alakító Tyler Perrynek fogalma nem volt arról, ki az a David Fincher és a regényről sem hallott korábban.

A hátborzongató feszültségkeltés mestere, David Fincher (A tetovált lány, Harcosok klubja, Hetedik) a New York Times bestseller-listájának egyik legsikeresebb krimi írója művéből, egy ördögien sötét, ravasz fordulatokkal teli regényből készített filmet. A Holtodiglan már a mozikban, véletlenül se hagyjuk ki!

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr2014007650

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása