Első hallásra a Hibrid cím egy ízig-vérig sci-fit juttat eszünkbe; viszont a stáblistát átfutva és Adrien Brody nevét megpillantva valószínűleg elmélázunk egy pillanatra. Igen, a cím rendkívül csalóka, mivel a Hibrid kicsit összetettebb egy átlagos, futurisztikus alkotásnál.

A film története nagyjából napjainkban játszódik: két tudós, egy férfi és egy nő – akik nem mellesleg nemcsak a munkahelyüket osztják meg egymással – titokban emberi és állati gének keresztezésével létrehoznak egy élőlényt, akinek a Dren nevet adják. Dren nem egész olyan lett, amilyennek várták, sem fizikailag, sem mentálisan. Viszont életciklusa nagyon gyors, percek alatt válik emberi léptékkel nézve napokkal idősebbé: így kutatóink úgy döntenek, hogy felnevelik, hiszen nem lesz hosszú életű. A Hibridnek ennyi a kiindulópontja, tulajdonképpen ennyiben merül ki a sci-fi jellege. Viszont ezután előtör a film drámai oldala. Főhőseink számára egy párterápiával ér fel Dren nevelése: felszínre kerül kapcsolatuk minden olyan aspektusa, amelyről igyekeztek eddig tudomást sem venni a konfliktusok elkerülése végett. Dren jelenléte olyan indulatokat és erős érzéseket ébreszt mindkét tudósban, hogy jóformán kifordulnak önmagukból és minden megkérdőjeleződik számukra, ami eddig egyértelmű volt.

A film harmadik rétege, a thriller jelleg pedig mindebből fakadóan bontakozik ki. Dren egy személyben lázadó tinédzser, akiben tombolnak a hormonok és a dackorszak, ráadásul erre rátesznek még egy lapáttal állati génjei és ösztönösen tiltakozik mindenféle korlát ellen. Dren minél nagyobb és erősebb lesz, annál inkább küzd saját érdekeiért, másokat nem kímélve, bármilyen eszközzel. Pontosan úgy, ahogy azt egy hátborzongató thrillerben láthatjuk. Talán nem okoz meglepetést ilyen előzmények után, ha leszögezem, hogy a filmet az a Vincenzo Natali rendezte és írta a forgatókönyvét, aki elkövette A kocka című 1997-es horrort is. Natali mestere az olyan jeleneteknek (sőt filmeknek), amelyek maradandó nyomot hagynak a nézőben.

A Hibrid esetében beszélhetünk egy olyan jelenetről, amely biztosan minden néző emlékezetébe vésődik. Natali a film tetőpontjához közeledve főhőseink kapcsolatának mélypontját egy megcsalással szemlélteti, melynek Dren lett az egyik főszereplője. Filmes fórumokon minden bizonnyal összefuthatunk olyan nézői véleménnyel, hogy ez visszataszító, hiszen a férfi egy nem emberi lénnyel létesít szexuális kapcsolatot – sokak felháborodását keltette e jelenet. Viszont dramaturgiai jelentősége vitathatatlan, mivel a megcsalás maximálisan próbára teszi a pár kapcsolatának erősségét, ezáltal fokozódik, mi több, tetőpontjára hág a dráma. Másrészt ez a jelenet Dren erejének tanúbizonysága, mert itt válik nyilvánvalóvá, hogy mindent megkap, amit csak akar.

A film erőssége az érdekes és elgondolkodtató történetek mellett a rendkívül jó színészi alakításokban rejlik. Sarah Polley pályafutása eddigi legjobbját hozza a filmben: igazán megkapó, ahogy érzékelteti karaktere minden apró változását: a kedves, szerető fiatal hölgyből átvált az őrülten megszállott anyává, majd a saját vérére, sőt párjára féltékeny nővé - és teszi mindezt abszolút hitelesen. Vajon mi újat vagy inkább rendkívülit tud még mutatni egy olyan színész, aki Oscar-díjat nyert egy második világháború idején játszódó filmért, amelyben egy zsidó művészt alakított könnyfakasztóan megható módon; illetve ugyanez, a finom arcvonásokkal rendelkező, törékeny testalkatú színész játszik a legújabb Predator filmben, Arnold Schwarzenegger egykori szerepében domborítva - és mint kiderült pár kiló izmot magára szedve. Vajon lehetséges-e hogy a két véglet között bármi emlékezeteset alakítson Adrien Brody? A válaszom egy igen erős 'igen'. Azonkívül, hogy ebben a filmben sokat villantott színészi palettájából - talán A zongorista óta ez volt a legerősebb alakítás tőle - meg kellett állapítanom átható tekintetét fürkészve, hogy sármos is tud lenni.

A Hibrid mindenképpen emlékezetes marad a nézője számára: nem lehet vélemény nélkül csak úgy elmenni mellette – ha nem tetszik, akkor is beszélni fognak róla. Az nem vita tárgya, hogy a remek forgatókönyv (amely valóban tartogat váratlan fordulatokat), a szuper rendezés és a bravúros színészi alakítások mind-mind összhangban vannak egymással. Így a képlet eredménye egy elgondolkodtató és/vagy élvezetes alkotás, ami nem vész egy hamar a néző feledésének homályába.

Hibrid (Splice, 2009)

kanadai-francia-amerikai thriller

Szereplők: Adrien Brody, Sarah Polley, Delphine Chanéac

Forgalmazó: Budapest Film

A cikk eredeti megjelenése: 2010. 10. 07. www.nembulvar.hu