196 éve ezen a napon született Richard Wagner, kora egyik legnagyobb hatású zeneszerzője, akit operái tettek halhatatlanná. Kalandos és utazásokkal teli életet mondhat magáénak.
Richard Wagner 1813. május 22-én Lipcsében született a család kilencedik gyermekeként. Alig fél évvel később rendőrtiszt édesapja meghalt és édesanyja ismét férjhez ment egy drezdai színész-költőhöz. Nevelőapja igen laza neveltetésben részesítette, a végletekig elkényeztetett gyermek volt. Drezdai otthonukba bejáratosak voltak a színház emberei, így Wagner már egész kis korában kapcsolatba került e világgal. Bár a család festőnek szánta, őt inkább az irodalom érdekelte és gimnazistaként tragédiák írásával foglalkozott.
Beethoven IX. szimfóniájának megismerése után határozta el Wagner, hogy zenével szeretne foglalkozni. Rendszeres muzsikus oktatásban sohasem részesült, az alapokat a lipcsei Tamás-templom karnagyától tanulta meg. 1833-ban a würzburg-i színháznál karigazgatói állást szerzett, majd egy évvel később Magdeburgban lett karmester. Itt ismerkedett meg Minna Planerrel, akit nemsokára feleségül vett.
Wagner 1837-ben Königsbergben majd Rigában is karmesterkedett, de hitelezői elől menekülni kényszerült. Feleségével apró vitorlás kereskedőhajón, három és fél hétig tartó viszontagságos úton értek Londonban. A tengeri viharok és a norvég fjordok Wagner eszébe juttatták Heine egyik novelláját a bolygó hollandi mondájáról. Így született meg a híres opera alapötlete, amelyet 1843-ban mutattak be.
Wagner Párizs után Drezdában telepedett le, ahol karmesteri állást kapott. Ekkortájt a német mondavilág tanulmányozásával is foglalkozott, a germán mesék, legendák alapján szeretett volna szövegkönyvet és zenét létrehozni. Munkáját megszakította az 1848-as forradalom, aminek aktív részese volt. A bukás után menekülnie kellett és Svájcban lelt új otthonra. Zürichben egy vagyonos, operabarát kereskedő villájába költözött feleségével együtt. 1865-ben újból csomagolhattak, mivel Wagner szerelmi viszonyba bonyolódott házigazdája feleségével. Az afférra saját házassága is ráment. Ezután szerezte a Trisztán és Izolda című operáját, amivel örök emléket állított szerelmének.
Wagner Münchenben kapott állást a bajor királytól, de kicsapongó életmódja miatt gyorsan menesztették. Wagner egy barátja hívására visszatért Svájcba, Luzern közelébe. „Önmagam másik énjét ismertem fel benne”- írta naplójában Liszt Ferencről. A két zeneszerzőt élete végéig szoros barátság kötötte össze. Svájcban találkozott Wagner a házas Liszt-Bülow Cosimával, akiben nemcsak megértő társra lelt, hanem eszméinek lelkes támogatójára talált. Nem törődve a botránnyal, Liszt Ferenc lánya elvált és feleségül ment Wagnerhez.
A rendeződött magánélet a munkáját is inspirálta, mivel sikerült megírnia A Nibelung gyűrűje című tetralógiát, amin évtizedeken keresztül dolgozott. Az újonnan épített bayreuthi operaházban mutatták be mind a négy operát: A Rajna kincsét, A walkürt, Siegfriedet és Az istenek alkonyát. Wagner élete végéig Bayreuthban dolgozott. Utolsó műve a Parsifal szintén a német mondavilág alapján készült. Wagner 1883. június 15-én halt meg.
Wagner operáinak nemcsak zenéjét szerezte, hanem a szövegkönyvet is saját maga írta. Műveit általában langyos fogadtatásban részesítették a bemutató napján, viszont egy kis idő elteltével igen népszerűvé váltak. Wagner operái közül az eddig említetteken kívül kiemelendő a Lohengrin, amiről pszichológiai tanulmányok jelentek meg, A nürnbergi mesterdalnokok, ami görbe tükröt mutat Wagner koráról, illetve a Tannhauser, aminek nyitánya igazi operaklasszikus.
A cikk eredeti megjelenése: 2009. 05. 19. www.nembulvar.hu
