241 éve született Ludwig van Beethoven német zeneszerző. Haydn és Mozart mellett a bécsi klasszicizmus harmadik nagy képviselője volt, ám zenéje romantikus jegyeket is tartalmazott. Legkiemelkedőbb műveit pedig hallása elvesztése után írta.
1770. december 16-án látta meg a napvilágot Ludwig van Beethoven a németországi Bonnban. Egy ősi flandriai családból származott, felmenői között több zenész is megtalálható. Már négy éves korában megmutatkozott zenei tehetsége és Beethoven édesapja elhatározta, hogy csodagyereket nevel fiából Mozarték példája nyomán. Ám erőszakkal semmit nem ért el az iszákos apa.
Tíz éves korától viszont Christian Gottlob Neefe tanította, aki nemcsak gyakorlott muzsikus, és zeneszerző, de művelt ember és kiváló pedagógus volt. 1787-ben tanára bíztatása nyomán elhatározta, hogy Bécsbe megy és Mozartnál képezteti tovább magát. Ám ez nem valósulhatott meg, mert édesanyja halálos betegsége miatt vissza kellett térnie Bonnba. Ezután ő tartotta el két testvérét, mert édesapja teljes mértékben az alkohol rabjává vált.
Haydn angliai útjára Bonnon keresztül utazott. A városban felhívták a figyelmét egy fiatal tehetségre, akit érdemes lenne meghallgatnia. Az idős zeneszerző előtt Beethoven egyik kantátáját játszotta el és Haydn további tanulmányokra bíztatta. Egy gróf támogatója segítségével 1792-ben sikerült újra Bécsbe kerülnie és élete végéig a városban maradt.
Mivel Mozart 1791-ben meghalt, így Beethoven lekéste a nagy találkozást. Viszont egy ideig Haydnnél majd nyolc évig Salierinél tanult. 1795-ben volt az első nyilvános hangversenye. Zongoravirtuózként és zeneszerzőként gyorsan ismertté és népszerűvé vált. Ő volt az első, akinek sikerült szabad művészként nyilvános fellépésekből, munkáinak eladásából, és azok bevételeiből fenntartania magát.
Huszonöt éves kora körül viszont óriási trauma érte, ami miatt az öngyilkosság gondolata is megfordult a fejében. Egy erdei séta közben tanítványa egy pásztorfiú sípjára hívta fel a figyelmét, amit ő nem hallott meg. A századforduló környékére ismerte fel, hogy állapota rohamosan romlik. Képzeljük el, mekkora tragédia lehet egy zeneszerzőnek az alkotáshoz leginkább szükséges kézsége elvesztése. Teljes süketsége 1819-ben következett be. Valószínűsíthető, hogy tífusz utáni szövődmény következménye volt hallása elvesztése.
Beethoven innentől írásban közölte minden gondolatát. Ezek a társalgási füzetek hagyatéka jelentős részét képezik. 1822-től már nem vállalt nyilvános fellépéseket és otthonában komponált. Munka közben fogai közé egy dobverőt szorított, aminek másik vége a zongora fedőlapjához ért. Ennek segítségével érzékelhetővé vált számára egy minimális szinten a nem hallható hangszer, mivel a koponyacsont rezgése képes bizonyos mértékű hallásérzetet biztosítani. 1824-ben részt vett a IX. szimfónia ősbemutatóján. Az előadás óriási sikert aratott, ám a süket zeneszerző semmit nem érzékelt a tapsviharból. Kottáit lapozgatta, amikor egy énekesnő az éljenző publikum felé fordította és ekkor hajolt meg közönsége előtt.
Beethoven 1827. március 26-án halt meg valószínűleg májzsugorodás következtében, amihez tüdőgyulladás is társult. Modern kutatások viszont azt is kimutatták, hogy ólommérgezés is hozzájárulhatott korai halálához, mert a megengedettnél százszor magasabb volt az ólomszint a szervezetében. Ennek valószínűleg a Duna vízéből származó hal és a borok édesítésére használt keverék lehetett az oka.
Beethoven zeneszerzői pályafutását három korszakba sorolhatjuk. Az elsőre Mozart és Haydn hatása jellemző, ekkor született az I. és II. szimfónia és húsz zongoraszonátája, köztük a Holdfény szonáta. A második a századforduló környékére tehető, amikor a süketségével kapcsolatos válságot élte. Ekkortájt írta következő hat szimfóniáját, a Für Elise című zongoraművét, az Egmont-nyitányt, és egyetlen operáját, a Fideliot. Az utolsó korszak teljes süketségében született műveket foglalja magába, amiket Beethoven csak gondolataiban hallhatott. Nagyszabású műve, a IX. szimfónia is ekkor keletkezett, amiből az Európai Unió himnusza is származik.
A cikk eredeti megjelenése: 2011. 12. 16. www.nembulvar.hu
