Százegy éve halt meg a világhírű író, akinek életét egy különös égi jelenség foglalta keretbe: 1835-ben vele érkezett e világra a Halley-üstökös, és 1910. április 21-én vele távozott az élők sorából.
Mark Twain, eredeti nevén Samuel Langhorne Clemens Missouri állam Florida nevű városkájában született 1835. november 30-án. Egyszerű családban, Jane Lampton Clemens és John Marshall Clemens ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot. A család igyekezett tisztes egzisztenciát teremteni, de az idők folyamán egyre jobban elszegényedtek, 1842-ben egyetlen rabszolgájukat, Jennyt is el kellett adniuk. Amikor Mark Twain 13 éves volt, meghalt édesapja. A fiú a Missouri Courier-nál kezdett dolgozni, Orion nevű bátyja pedig megvette a Hannibal Journal című lapot. Ebben jelent meg Twain első rövid cikke.
1855-től Clemens St-Lousiban élt, és egy folyami gőzhajón dolgozott. Mint később bevallotta, ezekben az években módjában állt megismerkedni mindazokkal az embertípusokkal, amelyekről csak regényekben és történelmi művekben olvashatunk. Írói álnevét is életének ebből a korszakából kölcsönözte: ’mark twainnek’ nevezik a Mississippin a biztonságos hajózást jelentő kétölnyi vízmélységet.
Az amerikai polgárháború kitörése 1861-ben a munkanélküliséget hozta Twainnek. Két hetes katonáskodás után Nyugatra indult és Nevadában aranyásóként dolgozott. Mivel nem járt sikerrel, 1862-ben visszatért az újságíráshoz, ezúttal a nevadai Virginia City Territorial Enterprise riportereként. A Mark Twain álnevet először e lapnál 1863. február 3-án használta. A következő esztendő rendkívül mozgalmasnak ígérkezett: Twain San Franciscóba költözött, majd ismét Nevadába, vissza Kaliforniába, Hawaiiba és megint Nevadába. Közben rövid ideig tudósítóként dolgozott Európában és a Közel-Keleten.
A szélesebb körű elismerést az 1865-ben megjelent Jim Smiley and His Jumping Frog történet hozta meg. Ezután profi előadóként járta az országot és New York-i lapoknak kezdett írni. 1870-ben feleségül vette Olivia Langdont. 1871-ben Hartfordban (Connecticut) telepedett le, ahol tizenhét évig élt sikeres íróként. 1874-ben Mark Twain egy Remington-írógépet vásárolt és a Tom Sawyer kalandjai volt az első olyan könyv a világon, amelynek a kéziratát az író írógéppel készítette. Ebben a korszakban jelentek meg legsikeresebb művei: Egy jenki Arthur király udvarában, Koldus és királyfi és a Huckleberry Finn kalandjai. Munkássága utódaira különös hatással bírt: „Az egész amerikai irodalom Mark Twain egyetlen könyvéből ered, a Huckleberry Finn-ből… Előtte semmi sem volt. Azóta sem írtak ilyen jót.” – állította róla Ernest Hemingway.
Twain 1891-ben ismét Európába utazott, ahol kilenc évet maradt. 1894-ben egy nyomdai vállalkozása csődbe jutott, ezért az anyagi ügyeinek a rendbehozatalára felolvasó körútra indult. Az utazás alatt meghalt Twain Suzy nevű lánya. (Az író négy gyermeke közül három idő előtt halt meg; feleségét is elvesztette.) Twain szerencséjére a Standard Oil alelnöke, Henry Huttleston Rogers, kész volt Twaint átsegíteni az anyagi nehézségeken és békében teltek utolsó évei.
Megadatott számára a csoda, hogy egy ritka természeti jelenség, a Halley-üstökös feltűnése keretezte életét: "A Halley-üstökössel jöttem, 1835-ben A következő évben [1910] újra jönni fog és én arra számítok hogy elmegyek vele. Életem legnagyobb csalódása lenne, ha nem vele együtt távoznék. A Mindenható kétségtelenül azt mondta: »Nos itt van ez a két kiszámíthatatlan csaló; együtt jöttek, együtt is kell elmenniük.« Oh, én mindezt előre látom". – írta önéletrajzában Twain. A Halley-üstökös pedig 1910. április 20-án haladt át az égbolton és a következő napon örökre lehunyta szemét Samuel Langhorne Clemens, akit a világ Mark Twainként ismert.
A cikk eredeti megjelenése: 2011. 04. 21. www.nembulvar.hu
