Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

KultúrSokk

A Napkirály pompája

2018. június 11. - Péntek Tünde

Röviddel 77. születésnapja előtt halt meg 1715. szeptember 1-jén XIV. Lajos francia király, akit Napkirály és Nagy Lajos nevekkel illettek. 72 évig tartó uralkodásával ő a leghosszabb ideig trónon ülő király Európában.

1638. szeptember 5-én született huszonhárom gyermektelen év után XIII. Lajos francia király és Anna királyné (akit Dumas Három testőr című regényében megörökített) első utódja. A trónörökös világra jöttét valóságos csodának tekintették, ezért a szülők örömük és hálájuk jeleként Louis-Dieudonné (Lajos, Isten ajándéka) keresztnevet adták. Mondák szerint Lajosnak volt egy ikertestvére, akit börtönbe zárattak, arcát maszkkal elfedték. A Vasálarcos legendája igen csak megmozgatta a francia nép fantáziáját, bár valóságos tényekkel senki sem tudta alátámasztani a feltételezést.

11_7.jpg

1643-ban elhunyt XIII. Lajos és a négyéves gyermek örökölte a trónt XIV. Lajos Franciaország és Navarra király néven. Tizenhárom éves koráig édesanyja uralkodott helyette, aki főminiszterének az olasz Mazarin bíborost választotta. A tényleges hatalom az ő kezében összpontosult. Mazarint a francia nép megvetette idegen származása miatt, és úgy vélték, hogy túlságosan befolyásolja a királynét. Egy felkelés (Fronde) is kirobbant emiatt, de lényegi változás nem történt: Mazarin céltudatosan készítette fel Lajost a jövendő uralkodó abszolút szerepére. 1651-ben Lajost nagykorúsították, így anyja megbízatása véget ért. Mivel fiatal volt az uralkodáshoz, így a fő hatalmat Mazarin bíborosra ruházta. XIV. Lajos koronázása és ünnepélyes felkenése 1654-ben a reimsi székesegyházban történt.

1660-ban vette feleségül a király Mária Terézia infánsnőt, a spanyol uralkodó legidősebb lányát. Egy év múlva született meg a királyi pár fia, Lajos herceg, akit a nagy trónörökösnek (grand dauphin) neveztek. Ez évben halt meg Mazarin bíboros, és XIV. Lajos egyedül folytatta a kormányzást. Az államtanács tagjainak bejelentette, hogy a továbbiakban nem fog főminisztert kinevezni, hanem egyedül folytatja a kormányzást, önmaga főminisztereként. „Az állam én vagyok (L'état c'est Moi”) – hangzott el az ismert mondat.

13_8.jpg

Bár sokan kétségbe vonták képességeit, Lajos mégis határozottnak bizonyult. Anyjának azt írta egy levelében: „Nem vagyok olyan tökfilkó, amilyennek az udvaroncok hisznek”. Igen komolyan vette a politizálást és az ebből adódó kormányzati felelősséget. Európa legerősebb, leggazdagabb, legnagyobb népességű állama fölött uralkodott. Tehetséges és széles látókörű miniszterei segítségével Richelieu és Mazarin bíboros politikájára alapozva központosított abszolutista államot teremtett azzal a céllal, hogy Franciaországot Európa központjává tegye.

Párizs a Fronde-felkelés rossz emlékét idézte fel XIV. Lajosban, ezért a város melletti Versailles-ba költözött. A ma is álló palota már két évtizeden át épült, amikor Lajos 1682-ben ide helyezte át udvarát, de soha nem látta készen, mert mindig újabb és újabb ötletekkel állt elő, az építkezések haláláig folytak.

Az udvar és a király mindennapi életét a nagyrészt a spanyol szokásokból átvett, szigorúan meghatározott ceremónia szabályozta. Lajost fél nyolckor keltette az első kamarás, majd a dajkája lépett hozzá, csókkal köszöntötte. Ezután az udvari orvos vizsgálta meg, végigdörzsölte a testét, és inget cserélt rajta. Negyed óra alatt királyi test is felébredt, a főkamarás bevezette az udvaroncokat, és meghallgatták a királyi imát. Fél kilenc tájban kiszállt az ágyából, az első kamarás illatos vizet vagy borszeszt locsolt a király tenyerébe, hogy megmosakodhasson. Ezután felvette a papucsot és a házikabátot, a főborbély pedig levette a hálósapkát és a paróka viseléséhez alkalmatossá tette a haját, illetve kiválasztotta az aznapi parókát is. Minden másnap meg is borotválta. A következő helyszínre, a királyok is általában gyalog jártak. Ám jelen esetben épp fordított a dolog, ugyanis a királyi terembe toltak be egy olyan üreges széket, mely bársonnyal volt borítva, alatta pedig fajanszedény rejtőzött - ezen ülve végezte egészségügyi dolgát.

12_8.jpg

Miután fogadóképessé vált, elfogyasztotta reggelijét, ami két csésze tea vagy leves volt. Majd a bebocsátottak beszélgethettek az uralkodóval, miközben az megvált hálókabátjától, s a nappali inget, majd sorban a többi ruhadarabot (térdnadrág, selyemharisnya, gyémántos csatú, 26 centis magas sarkú cipő, zeke, kard rendszalag, kalap) is magára vette. A szigorú napirendhez időmérő eszközre is szükség volt, ezért a zsebórát, illetve a faliórákat az udvari főórás beállította. A műveletsort a közös ima zárta le.

XIV. Lajos megítélése ellentmondásos. Kiterjesztette az ország határait, de uralkodása végére elvesztette európai vezető szerepét, felvirágoztatta a művészeteket, de semmit sem törődött népének jólétével és hozzájárult a királyság későbbi bukásához. Uralmának ragyogása egész Európában irigységet és utánzási vágyat keltett, ő maga az abszolút monarchia jelképévé vált.

A cikk eredeti megjelenése: 2009. 09. 01. www.nembulvar.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr7114031880

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása