Gaudí mesterműve a Sagrada Família, avagy A szent család engesztelő temploma, ami vitathatatlanul Barcelona egyik jelképe - jelenleg ez a világon az egyetlen épülő műemlék.
Antoni Plàcid Gaudí i Cornet 1852. június 25-én született a spanyolországi Reus-ban. Szülei Francesc Gaudí i Serra rézműves és Antonia Cornet i Bertran voltak. Az építészet iránt érdeklődő kovácsinas fiú 1869-ben Barcelonába ment tanulni, de többszöri megszakítás után csak 1878-ban fejezte be a Tartományi Építészeti Főiskolán. Az egyetem rektora végzésekor azt mondta: "Még nem tudjuk, hogy bolondnak vagy zseninek adjuk-e a diplomát. Majd az idő eldönti".
Gaudí ezután viktoriánus stílusban tervezett, a barcelonai Parc de Ciudadella bővítésénél a kertépítészet új, szintkülönbségekkel, szobrászati díszekkel és vízeséssel gazdagított típusát hozta létre. A spanyol gótikára és a mór mudejár stílusára támaszkodva sajátságos épületeket emelt, amelyek szerkezetükben és díszítményeikben sajátos párhuzamot mutatnak az európai szecesszióval. Egyes szakírók ezt „katalán modernizmusnak” nevezik.
Építészeti terveit bemutatták az 1878-as párizsi világkiállításon, itt figyelt fel rá a gazdag textilgyáros Eusebio Güell gróf, aki pártfogója, mecénása és barátja lett. Gaudí épületei a mór stílust, a gótikus és iszlám építészet spanyolos keveredését idézik, mint a Vicens- és a Güell-ház Barcelonában, az El Capricho Santander mellett. Ezután történelmi stílusokkal kísérletezett: az astorgai püspöki palotát, a leóni Casa de los Botinest a gótika, a barcelonai Calvet-házat a barokk ihlette, az 1888-ban épült Colegio Teresiano parabolaíves folyosói középkori kolostorkerengőt idéznek.
1902 utáni műveit már nem lehet a hagyományos stílusokba sorolni. Épületei ezután csak saját anyagukat és szerkezetüket jelenítik meg, térszerkezetük is újszerű, s természeti vagy vallási jelképeket tartalmaznak. Gaudí e munkái során dolgozta ki külső vagy belső támpillérek nélküli szerkezeteit. Saját leleménye az épület szilárdságát növelő hullámos fal. Finoman megmunkált részletek harmóniája jellemzi műveit, a színeknek nagy súlyt adott, ikonográfiai eszközként bánt velük. Épületeinek megvalósult részleteit olykor visszabontatta, még jobb megoldást keresve. Legtöbb művéhez ő maga készítette a belsőépítészeti munkákat, bútorokat, sőt, míves csempéket is.
Gaudí jelentős szerepet vitt a Renaixensában, a katalán művészek és kézművesek mozgalmában, s annak politikai pártjában, amelyet a spanyolellenes katalánizmus jellemzett: a madridi kormány által elnyomott katalán életformát próbálták feleleveníteni. A mozgalom vallási jelképe a barcelonai Sagrada Familia templom lett, amelyet 1882-ben kezdett neogótikus stílusban építeni Francisco del Villar. A munkák irányítását 1891-ben átvevő Gaudí mindent áttervezett, s egész további életében ezen dolgozott, de haláláig sem készült el vele.
A homlokzat Krisztus születésének szimbólumait tartalmazza, a spanyol barokkra emlékeztető gazdagsággal. A keleti szárny 1891 és 1900 között, a nyugati szárny 1954 és 1985 között épült. Ma is épülő tornyai közül a legmagasabb (az eredeti tervek szerint) 170 méter magas lesz. Gaudí halálakor csak a keleti homlokzat és egy torony volt kész. Az építkezés Gaudí tervei és modellje alapján ma is folyik, elkészülte után feltehetően a világ legnagyobb bazilikája lesz. Az El Periodico de Catalunya napilap szerint 2006-ban ez a templom volt Spanyolország leglátogatottabb idegenforgalmi nevezetessége, több, mint 2 millió belépőjegyet adtak el az idelátogató turistáknak. 2005-ben a Születés Kapuja felőli homlokzatot az UNESCO Világörökség részévé választották.
Gaudí a munka során egyre buzgóbb hívő lett, 1910 után csak e templommal foglalkozott, remeteként élt az építkezésen, s házról házra járva gyűjtött a költségekre. 40 évet dolgozott a rendhagyó épületen, életének utolsó 15 évét csak ennek a munkának szentelte. A legenda szerint a tervek annyira bonyolultak és nagyszabásúak, hogy az építkezés befejezhetetlen. "Az ügyfelemnek nem sietős" - viccelődött Gaudí amikor már sehogy sem akart készen lenni az építmény. A sors fintora, hogy épp a „szerelme” felé igyekezett, hogy felügyelje az aznapi munkát, mikor a templom előtt 1926. június 7-én Gaudit elütötte egy lóvontatású villamos. Június 12-én temették el pápai engedéllyel a Sagrada Família kriptájában.
A cikk eredeti megjelenése: 2010. 02. 06. 25. www.nembulvar.hu
