Vadregényes északi táj: sűrű erdőség égig érő fákkal és sziklás tengerpart, ahol a tajtékzó hullámokat megtöri hegyoldal. Itt játszódik napjaink egyik legnagyobb nézettségnek örvendő filmeposza, az Alkonyat, amely egy középiskolás lány és egy vámpír szerelmét meséli el. Most pedig itt a várva várt folytatás!

Alkonyat, Újhold, Napfogyatkozás, Hajnalhasadás – lassan mindenki megjegyzi e négy címet. A Stephenie Meyer első könyvéből készült 2008-as Alkonyat film szinte minden nézettségi rekordot megdöntött a világon, a főszereplőiből tömeghisztériát kiváltó sztárok lettek. Ezek után szinte előre borítékolható volt a második epizód, az Újhold sikere, bár a rajongói elvárásoknak megfelelni nem mindig egyszerű feladat. Főként, hogy adott egy bestseller, ami milliónyi fiatal képzeletében már a film előtt is létezett. Nyilván bármilyen könyves adaptációban elkerülhetetlen bizonyos részletek kihagyása, esetleg jelentéktelenebb dolgok felnagyítása, amely talán zavarja az olvasókat. Aki viszont csak a filmet ismeri, neki fel sem tűnnek ezek a torzulások – amik, hozzátenném, nem feltétlenül negatívak.

Röviden és tömören annyit kell tudni az első rész eseményeiről az Újhold megértéséhez, hogy Bella nemrég költözött édesapjához az esős kisvárosba, ahol az iskolában megakadt a szeme egy sápadt fiún, aki először ellenséges volt vele, aztán később megenyhült. A furcsa események darabjait összetéve Bella rájött, hogy Edward egy vámpír. Az első rész úgy ért véget, hogy nagy feszültségek után a szerelmesek a jövőt fürkészve egy bálon táncoltak, nagyon boldognak tűntek. Az Újholdban viszont ez az idill gyorsan elillan. Egy rosszul sikerült családi ünnepség után Edward szakít a lánnyal és elmondja neki, hogy soha többet nem fogja látni. Nehezen dolgozza fel szerelme elvesztését Bella, bár Jacob nevű indián barátjával egyre több időt tölt együtt. Nemsokára egy igazi szerelmi háromszög bontakozik ki, melynek megoldása legyen a nézők titka.

A köztudatban a vámpíros Alkonyat-széria tinifilmként kategorizált alkotás, viszont érdekes módon az idősebb korosztályt is magával ragadja ez a nem hétköznapi románc. Széleskörű sikerének titka máig titok, talán a csillagok szerencsés együttállásával magyarázható. Hiszen érzelemmel teli, romantikus történetekre és magával ragadó képi világra bármelyik korosztály fogékony lehet. Az Újhold méltó folytatása az első epizódnak: mindazért amiért szeretni lehetett az Alkonyatot, ugyanúgy jelen van az Újholdban is, mégsem érezhető egy újabb bőr lehúzásának.

Újdonság az első részhez képest a sok félmeztelen indián, ami a moziban ülő nőnemű nézők többségéből – mint tapasztaltam – nagy sóhajokat váltott ki. Bár az első rész epizódszerepe után az alkotók le akarták cserélni a Jacobot megformáló Taylor Lautnert, későbbi maradása mégis megtérült, ahogy a nézői reakciókból is látszik. A Bellát alakító Kristen Stewart játéka az idő múlásával egyre kifinomultabbá válik, szemmel láthatóan rutinosabban mozog karakterében az első részhez képest. Tulajdonképpen ugyanez vonatkozik az Edward Cullent játszó Robert Pattinsonra is, akinek az Újholdban idő szerint kisebb szerep jutott az Alkonyathoz képest, viszont jelentőségéből továbbra sem vesztett semmit.

Bár volt az Újholdban néhány elnyújtott, üresjáratnak tűnő jelenet, mégsem távoztam rossz szájízzel. Pontosan azt kaptam, amire számítottam, se többet, se kevesebbet. Az első rész igen magasra állított mércéjét az Újhold pontosan ugyanúgy eléri. A film megtekintéstől pedig senki kedvét ne vegyék el a vámpírok vagy a bemutatóban is feltűnő vérfarkasok, ugyanis az Alkonyat leginkább az érzelmekre épít, mintsem látványos vérfürdőkre. Mindehhez még annyit tennék hozzá, ami a zárójelenet után hangzott el egyik közelemben ülő egyén szájából: „Így nem lehet vége!” Senki ne számítson a történet lezárására, az alkotók épp ott hagyták abba, amikor a néző nem tudja kivárni a következő film elkészültét, hanem rohan a könyvesboltba Stephenie Meyer Eclipse – Napfogyatkozás című bestselleréért.

Alkonyat – Újhold (The Twilight Saga: New Moon) 2009

Forgalmazó: Fórum Hungary

A cikk eredeti megjelenése: 2009. 11. 28. www.nembulvar.hu