54 éve halt meg a híres drámaíró, a huszadik századi színház megújítója, Bertolt Brecht, akinek olyan, a mai napig nagy sikerrel játszott művek tartoznak nevéhez, mint a Koldusopera vagy a Kurázsi mama és gyermekei.
Bertolt (Eugen Berthold Friedrich) Brecht a bajorországi Augsburg városában született 1898. február 10-én. Gazdag polgári családból származott, apja egy papírgyár főrészvényese és igazgatója volt, így fia számára biztosítani tudta a kitűnő nevelést. Brecht már gyerekkorában is szívesen verselt, első kötete tizenhat éves korában jelent meg. Okos, de nyughatatlan természet volt, hiszen a tanulás érdekelte, de az iskolai fegyelem korlátait már nem bírta elviselni. Miután sikerült átvészelnie a reálgimnáziumot,1917-ben a müncheni orvosi egyetemen folytatta tanulmányait. A háború végén behívták katonának, s orvostanhallgatóként egy katonakórházban szolgált.
Első drámáját, a Baalt, mely még magán viseli a kor expresszionista stílusjegyeit, 1918-ban írta.1921-ben abbahagyta egyetemi tanulmányait és Otto Falkenberg müncheni kamaraszínházánál lett dramaturg. Egy évvel később feleségül vette Marianne Zoff színésznőt, akitől később elvált és 1928-ban Helene Weigel színésznővel házasodott össze, akivel élete végéig együtt élt.
A világhírnevet az 1928-ban bemutatott Koldusopera című zenés dráma hozta meg számára, melynek zenéjét Kurt Weill szerezte. A Koldusopera hőse, Macheath - az egyik népszerű magyar fordításban Bicska Maxi - nagystílű, profi bűnöző és bandavezér, aki szakmájának olyan „köztiszteletben álló” mestere, mint akármelyik tekintélyes polgár vagy üzletember a maga mesterségének. A Koldusopera kihívóan pimaszul és maradandó érvénnyel hirdeti a polgár leplezett és a bűnöző nyílt rablásának lényegi azonosságát, és ez részben azoknak az ironikus dalbetéteknek köszönhető, amelyek egyrészt az „opera”-jelleget parodizálják, másrészt a történtek csúfondáros-keserű tanulságait fogalmazzák meg.
Brecht és Weill együttműködésének legsikeresebb darabja a Lipcsében 1930-ban, majd Berlinben 1931-ben bemutatott náciellenes musical, a Mahagonny városának tündöklése és bukása. 1930–1933 között Brecht Berlinben élt, és tandrámáinak gyűjteményén, illetve az epikus színház elméletének megfogalmazásán dolgozott. Miután 1933-ban Hitler hatalomra jutott, először Ausztriába, majd Svájcba, Dániába, Finnországba, Svédországba, végül az Egyesült Államokba emigrált, Santa Monicában telepedett le. Hazájában írásait és darabjait betiltották. Az emigrációban is folyamatosan írta náciellenes drámáit.
Legjelentősebb drámáit azonban a háború ideje alatt írta. A Galilei élete című tandrámában a tudósok felelősségét vetette fel. A Kurázsi mama és gyermekei című, a 30 éves háború idején játszódó történelmi drámájában azt bizonyítja, hogy a háborúkon valójában senki nem nyerhet. A szecsuáni jólélek című művének hősnője, a segítőkész Sen Te vagyonhoz jut, és rá kell jönnie, hogy ha jót akar cselekedni, akkor ahhoz kíméletlennek is kell lennie. A kaukázusi krétakör című drámájában, mely nem sokkal a háború vége előtt, 1945-ben készült el, az anyaságért vetélkedő két asszony bibliai történetét dolgozta fel.
Brechtet 1947-ben Amerika-ellenes tevékenységgel vádolták, ezért visszatért Európába, feleségével előbb Zürichben töltöttek egy évet, majd 1949-ben az NDK-ban, Kelet-Berlinben telepedtek le. 1949-ben Berlinben megalapította saját színházát, a Berliner Ensemble-t, melyet feleségével együtt vezetett. A színház igazgatása és rendezése mellett megírta a Kis organon a színház számára című átfogó színházelméleti tanulmányát. Brecht nagy hatású színházelméleti munkásságának középpontjában az epikus színház eszménye áll. Az epikus színház törekvése, hogy a néző érzelmi bevonódásának, a szereplőkkel való azonosulásának helyébe a racionális önvizsgálatot, a színpadi történésekre való kritikus reagálást állítsa. E célok érdekében Brecht elidegenítő effektusoknak nevezett dramaturgiai és színpadi eszközöket alkalmaz, melyek ráébresztik a nézőt, hogy amit lát, az csupán a valóság reprezentációja, nem maga a valóság. Ilyen eszközök a közönség közvetlen megszólítása, a dalbetétek alkalmazása, a helyszín és a jelenetek tartalmának jelzésére szolgáló feliratok stb. Brecht 58 éves korában, 1956. augusztus 14-én halt meg Berlinben.
A cikk eredeti megjelenése: 2010. 08. 14. www.nembulvar.hu
