Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

KultúrSokk

A messze földön híres Rost Andrea

2018. június 14. - Péntek Tünde

Nincs szinte olyan jelentős operaház a föld kerekén, ahol ne énekelt volna már Rost Andrea. A világhírű szoprán operaénekesnőnk a napokban ünnepelte születésnapját.

Rost Andrea 1962. június 15-én született Budapesten. Csepelen járt általános iskolába, ám ekkor esze ágába sem jutott, hogy énekeljen, még zenét sem tanult. Csak gimnáziumban ismerkedett meg közelebbről az énekléssel, ekkor azonban úgy beleszeretett, hogy iskola után szinte minden délutánját a zenetanulás töltötte ki. A gimnázium végére elhatározta: énekesnő lesz. Érettségi után jelentkezett a Színház és Filmművészeti Főiskola musical szakára. Nagy csalódásként érte, mikor a többlépcsős felvételi utolsó fordulójában kiesett. Ekkor elhatározta, hogy más utakon próbálkozik, és a musical műfaja helyett az operaéneklés felé fordult. A következő évben megpróbálkozott a Zeneakadémia felvételijével, de nem vették fel. Nem adta fel: háromszor futott neki - mindháromszor sikertelenül. Ám ezek a kudarcok csak megerősítették elhatározásában, és tovább készült, tanult, gyakorolt. Jelentkezett az akkori népszerű tehetségkutató műsorba, a "Ki mit tud?"-ba is. Itt sem nyert, de ekkor már nem szomorkodott, hiszen közben - sokadik próbálkozásra - végül felvették a Zeneakadémiára.

7_16.jpg

Itt keményen tanult tovább, úgy érezte, zeneelméletben van mit behoznia a társaihoz képest. A tanulás azonban nem vette el minden idejét - ekkor, diákéveiben köszöntött rá az a nagy szerelem, amiből házasság lett. Hamarosan kislánya született és kihagyott egy évet a főiskolán - a karrierje azonban nem tört meg emiatt. Még főiskolára járt, amikor a budapesti Operaház ösztöndíjasaként elénekelte Júlia szerepét Gounod: Rómeó és Júlia című operájában. Két évvel később, 1991-ben a bécsi Staatsoper magánénekese lett, ahol összes fontos szerepében megismerhette a bécsi közönség: Don Giovanni Zerlinájától kezdve, a Szerelmi bájital Adináján és a Figaro házasságának Susannáján keresztül Lammermoori Luciáig, valamint a Traviata Violettájának parádés szerepalakítása mellett számos koncerten is hallhatta őt Bécs zeneértő közönsége. A Milánói Scala 1994-es Rigoletto bemutatóján, átütő nemzetközi sikert aratott, s azóta a Scala állandó visszatérő vendége. 1995-ben, a Scala évadnyitó Varázsfuvola premierjén már ünnepelt sztárként lépett színpadra. Ezután Salzburg, Párizs, London, Chicago, New York, Washington, Los Angeles, Tokio, Brüsszel következett, de a lista korán sem teljes. Rost Andrea a mai napig többször ellátogat Budapestre is, ahol kedvenc szerepeiben (Verdi darabjaiban, mint Rigoletto Gildája és a Traviata Violettája) tündököl az Operaházban.

Időközben megszületett második gyermeke is, akire azonban már sokkal kevesebb ideje maradt - mikor kisfia fél éves lett, újra munkába állt és folytatta az éneklést. . Mindig elegáns, alakjára tornázással és úszással vigyáz - mint mondja: "Megtisztelem a közönséget azzal, hogy ne kelljen egy színpadon föl-alá guruló Gildát, vagy Violettát hallgatniuk."  Rost Andrea jelenleg Berlinben él második férjével és gyermekeivel. Gyakran látogat Magyarországra, tavaly például a Szegedi Szabadtéri Játékokon életében először játszhatta el Puccini Turandotjának Liuját.

8_17.jpg

Számos CD és DVD felvétele látott már napvilágot, a legnagyobb sikert a Mozart áriákat tartalmazó hanganyaga és a Bánk bán film hozta eladás tekintetében. Rost Andrea művészetét a következő díjakkal ismerték el eddig: Liszt-díj (1997), Örökös Tag a Halhatatlanok Társulatában (1998), Érdemes művész (1999), Obersovszky-emlékplakett (2003), Prima Primissima díj (2003), Kossuth-díj (2004), Special Achievement Award (2005), Bartók Béla-emlékdíj (2006). Legutóbb az Európa Kulturális Fővárosa program keretében tűnt fel Pécsett, ahol népzene, klezmer és cigánydalokból álló koncertműsorát mutatta be – ugyanezzel a programmal nyitotta meg a kecskeméti Kodály Fesztivált. Nyáron a Haydn Fesztivál keretében Fertődön az Esterházy-kastélyban ad koncertet.

Rost Andreát valószínűleg leánya is követi a pályán. „Nehéz neki, tehertétel számára, hogy én vagyok az édesanyja, az édesapja pedig zongorista. Könnyebb volt nekem, még csak zenész sem volt a családban. Szerencsére a lányom muzikális, tehetséges, szép színű a hangja, a tanára szerint igazi koloratúrszoprán. Lehet, hogy teljesül az az álmom, hogy a színpadon a lányom játssza az anyámat, azaz A varázsfuvolában ő az Éj királynőjét énekeli, én pedig Paminát.”

A cikk eredeti megjelenése: 2010. 06. 17. www.nembulvar.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr7314045004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása