Il Volo – Notte Magica

2018. december 11. - Péntek Tünde

Nem, nem elírás történt, habár hasonló műfajban utaznak (azaz a trió nevét lefordítva „repülnek”), nem az Il Divo-ról lesz szó, hanem fiatal, olasz énekesekről, akik a Három Tenor örökségét gondozzák tovább, és egy napon legendás elődjeik nyomdokaiba szeretnének lépni. Nem mellesleg tegnap adták első koncertjüket Budapesten.

Gianluca Ginoble, Piero Barone és Ignazio Boschetto 2009-ben ismerkedtek meg a Rai1 „Ti lascio una canzone” nevű tehetségkutatójában, amelyben a 13-15 éves fiatalok operaslágereket énekeltek. Az első show-t Gianluca nyerte meg, viszont a producerek fantáziát láttak egy trió létrehozásában – nem titkoltan a Három Tenor (Plácido Domingo, José Carreras és Luciano Pavarotti) mintájára. A műsor tetőpontja az volt, amikor a három kamasz fiú az ’O Sole Mio című klasszikust adta elő, amivel egy csapásra Olaszország kedvenceivé váltak.

A világhírnév sem váratott sokáig magára, egy Amerikában élő, olasz zenei producer felfigyelt rájuk, így végül ők lettek az első olasz előadók, akik közvetlenül szerződtek egy amerikai lemezkiadó céggel. Első albumuk 2010-ben látott napvilágot Il Volo címmel, és a 6. helyig jutott az olasz albumlistán, később platina minősítést ért el. Illetve megjelenésének első hetében az album tizedik helyet ért el Amerikában a Billboard 200 listán, és vezette a Klasszikus Albumok listát 23 ezer eladott példánnyal. A fiúk sztárvendégként felléptek az American Idolban, az Ellen DeGeneres Show-ban és a Good Morning America-ban is. Továbbá két kategóriában is (Legjobb új előadó, Legjobb album duótól vagy együttestől) versenybe szállhattak a 12. Latin Grammy-díjátadón.

2012-ben jelent meg második lemezük „We Are Love” címmel, egy év múlva pedig egy karácsonyi albummal is jelentkeztek Buon Natale – The Christmas Album néven. A nemzetközi sikerek tartósnak bizonyultak, többek között koncerteztek Barbra Streisanddal, Anastaciával, Eros Ramazotti-val és Plácido Domingoval, illetve felléptek a 80. Rockefeller Center Karácsonyi Gyertyagyújtáson is. A második album címadó dalát, a We Are Love-ot pedig a 2012-es Nobel-békedíj Koncerten Oslóban, V. Harald norvég király jelenlétében énekelték el. 2014-ben elnyerték a Latin Billboard Zenei Díjátadón “Az év legjobb csapata” díjat is a latin pop albumok kategóriában.

Nem sokkal ezután bejelentették, hogy egy vadonatúj, saját dallal indulnak a 2015-ös Sanremói Dalfesztiválon, aminek a győztese Olaszországot képviselheti az Eurovíziós Dalfesztiválon. A Grande Amore elsöprő győzelmet aratott. A bécsi dalfesztiválon viszont csak harmadik helyezést értek el vele, de toronymagasan megnyerték a telefonos szavazatok listáját, és megkapták a verseny akkreditált újságírói által odaítélt Marcel Bezençon-díjat 'Sajtódíj' kategóriában. Habár a zsűrinél nem a Grande Amore lett a nyertes, igazi közönségsiker lett tengeren innen és túl, a trió a dalt még a New York-i Columbus Day Parade-on is előadta.

Tehát az Il Volo tagjai fiatal koruk ellenére (a legidősebb énekes is csak 25 éves) már roppant sikeres karrierrel büszkélkedhetnek. Az együttes mostani koncepciója szerint ötvözi a népszerű operák világát a könnyűzene elemeivel. Annyira nagyszerűen és olyan minőségben teszik mindezt, hogy a kritikusok is a crossover műfaj egyik legkiemelkedőbb képviselőjeként tartják számon a triót. Nem véletlenül, hiszen az ifjú énekesek bátran, ugyanakkor stílusosan, finom ízléssel alkotják meg a klasszikusokban gyökerező, ugyanakkor nagyon is mai zenei világukat. Youtube videóik több százmilliós megtekintést értek el, népszerűségük a popsztárokét közelíti, rajongóik megőrülnek értük.

2016-ban Plácido Domingo közreműködésével megjelent a Notte Magica - A Tribute to the Three Tenors című albumuk, amelyen a Három Tenor munkássága előtt tisztelegnek, az ő repertoárjukból szemezgettek az új generáció legsikeresebb énekeseiként. Az Il Volo a Notte Magica turnéval érkezett Budapestre is, a Győri Filharmonikus Zenekar kísérte őket, és az a Marcello Rota vezényelt, aki Andrea Bocelli állandó karmestere.

Aki ezen az estén ellátogatott a Papp László Sportarénába, egy roppant szimpatikus és nagyon olasz együttessel találkozhatott, akik többek a között a következő szerzeményeket is előadták.

Turandot: Nessun Dorma

Granada

Tosca: E lucevan le stelle

Carmen: Les Toreadors (intermezzo)

Maria (from "West Side Story")

My Way

Tonight (from "West Side Story")

‘O Sole Mio

La Traviata - Libiamo ne`lieti calici

Ave Maria, Mater Misericordiae

Adeste Fideles

Grande Amore

Il Mondo

Habár a huszonéves fiatalok zenei képzettsége nem közelítheti meg egy több évtizede hangját képző operaénekesét, azért mindenképpen jó úton haladnak. Aki évről évre nyomon követi az Il Volo pályafutását, megfigyelheti, hogyan fejlődik a hangjuk. Amit a budapesti koncerten hallani lehetett, határozottan kellemes és minőségi élmény volt. Ráadásul az olasz operatörténelem klasszikusait hozták el a nézőknek, ahogy fogalmaztak ez a „Forza Italia”, hiszen a világ bármely táján ugyanúgy ismerik ezeket a klasszikus dallamokat.

A koncert hangulata is tipikusan olasz volt. A trió tagjai felosztották egymás között, hogy Piero olaszul, Gianluca angolul és Ignazio magyarul (!) beszél. Természetesen utóbbi nyelvtudás pár szóban merült ki (mint a „jó estét”, „köszönöm”, „szeretlek”, „gulyás”, és „boldog karácsonyt”), és nem mondanám, hogy megértettem volna a zenekar felkonferálását („Győri Filharmonic”) a kiejtés alapján. De a gesztus nyilván szívmelengető volt minden jelenlévő magyar számára - akik egyébként a közönségnek jó esetben a felét tették ki, alapvetően külföldiek érdeklődtek az esemény iránt. Tehát kellemes olasz humorral fűszerezték a csodálatos zenék közti részeket, többször megnevettetve a közönséget. Egyértelmű volt, hogy nemcsak úgy eljöttek haknizni egyet, hanem a nézőknek akartak kedveskedni is, például kérték, hogy tapsoljuk meg az olasz és magyar népet is, hiszen nekünk vannak a legszebb színű zászlóink a világon. Esetleg még Mexikó is játszik.

Az előadás előtt rövid interjúkat vetítettek az együttes tagjaival, akik elmondták, hogy igazából nem tudják, mire számítsanak Budapesten, hiszen ez lesz az első alkalom. Az alapvetően ülő koncert végére olyan tombolás alakult ki a színpad előtt és a lelátókon, hogy a srácok biztosítottak róla mindenkit: jövőre újra eljönnek ide. Bízzunk benne, hogy így is lesz! És esetleg még több, komoly zenét kedvelő, hazánk fiához/lányához is eljut az információ, hogy ha valami igazán minőségi élményre vágynak, akkor bátran váltsanak jegyet egy Il Volo koncertre.

És habár Három Tenor biztosan nem lesz belőlük, (mivel egyikük bariton), azért mindenképpen érdemes már most megismerkednünk nevükkel, mivel minden tehetségük adott hozzá, hogy hasonló sikereket érjenek el, mint legendás elődjeik.