Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

KultúrSokk

A hidegháborús X-akta

A Gyatlov-dosszié

2019. március 10. - Péntek Tünde

Az FBI titkos ügyeiről szóló történeteknél már csak az lehet hátborzongatóbb, amikor nem egy tévésorozatból köszönnek vissza a fiktív esetek, hanem valódi, a mai napig megoldatlan rejtélyekkel kerülünk szembe. A pontosan hatvan éve a Gyatlov-hágónál történt borzalom pedig minden képzeletet felülmúl. A hidegháborús X-aktaként is emlegetett rejtély során az Urálban kilenc túrázó nagyon nyugtalanító, mi több, megmagyarázhatatlan körülmények között vesztette életét.

5_62.jpg

A túra

Igor Gyatlov az Uráli Műszaki Egyetem végzős diákjaként egy 350 kilométer hosszúságú, 16 napos téli gyalogtúrát szervezett az Urál északi részére. Nyolc egyetemi barátjából (két nő és hat férfi) és egy kirendelt vezetőből állt a csapat, aki egyébiránt a KGB tisztje volt. A csoport minden tagja gyakorlott hegymászó és kiránduló volt. A társaság több fényképezőgépet is vitt magával, többen naplót is vezettek, így részletes fotó- és írásos dokumentáció maradt hátra az előkészületekről és az utazásról.

11_45.jpg

A csoport 1959. január 23-án indult el Vizsaj környékéről. Az Otorten-hegy volt célállomásuk, aminek megközelítéséhez a helyi őslakos manysi nyelven Holatcsahl-nak (Halál-hegy) hívott 1079 méteres magaslat oldalán lévő hágón át vezet az út. Január 28-án betegség miatt a csapat egyik tagja, Jurij Jugyin visszafordult Vizsajba és Gyatlov arra kérte, hogy az egyetemnek továbbítsa azt az üzenetet, hogy a nehezen járható terepviszonyok miatt előreláthatóan pár nappal tovább fog tartani a túra. A tervek szerint február 1-jén kellett volna átkelniük a hágón és a hegy túloldalán, védett helyen tölteni az éjszakát. Egy hirtelen lecsapó hóvihar viszont keresztülhúzta a számításaikat, nemcsak rövidebb utat tudtak megtenni, de a kijelölt iránytól is eltértek nyugat felé. Végül a hegyoldalban, másfél kilométerre a legközelebbi erdőtől vertek sátrat.

2_79.jpg

A csoportnak február 12-én kellett volna visszaérkeznie Vizsajba. Mivel a késés várható volt, így az első napokban még senki sem aggódott értük. Ám február 20-án egyetemi tanárokból és diákokból álló mentőexpedíció indult keresésükre, továbbá a hadsereg is küldött erősítést és katonai gépeket a kutatáshoz. Február 26-án értek a Holatcsahl-hágóhoz, és amit a helyszínen találtak, még a sokat tapasztalt nyomozókat is megdöbbentette.

A helyszínelés

Elsőként a hóval félig betemetett sátrat találták meg. A belsejében a felszerelés rendezett állapotban volt. Viszont a sátor oldalát belülről késsel felmetszették, mintha a bent lévők olyan gyorsan el akarták volna hagyni a helyszínt, ahogyan csak lehet – és nem bíbelődtek az összekötözött bejárat kibontásával. Innen követni lehetett a lábnyomokat a hegyről lefelé, amelyek tanúsága szerint a túrázók rendezett sorrendben haladtak egymás után (nem fejvesztve menekültek). A nyomok az erdő széléig, egy 5 méter magasságig lecsupaszított fenyőhöz vezettek, ahol két holttestet találtak. Mellettük kezdetleges tábortűz nyomait is felfedezték, illetve úgy tűnt, mintha a fára is megpróbáltak volna felmászni.

1_81.jpg

Ami még inkább nyugtalanító volt, hogy a holttesteken csak alsónemű volt, nemhogy kabátot, még cipőt sem viseltek. Fejjel a sátor irányába néztek, mintha megpróbáltak volna visszamászni oda utolsó erejükkel. Ugyanez elmondható további három társukról is, akiket a hó alatt találtak meg a fenyőfa és a sátor közötti részen pár száz méter távolságra. A későbbi vizsgálatok megállapították, hogy habár kisebb sérüléseket is szenvedtek, mind az öt ember halálát kihűlés okozta, illetve közülük négyen alkoholt is fogyasztottak.

A csapat többi tagját két hónappal később találták meg, amikor már megindult az olvadás, mivel őket nagyjából 3 méternyi hó temette be. A fenyőtől 75 méterre feküdtek egy vízmosásban az erdő belseje felé. Rajtuk viszonylag több ruha volt, úgy tűnt, mintha a többiek odaadták volna nekik saját öltözetük egy részét. Az egyik holttest nyakában a nyilvántartásban nem szereplő fényképezőgépet is találtak, de a benne lévő tekercs megsemmisült. Az orvosszakértő megállapította, hogy egyikükkel koponyatörés végzett, a többieknek belső vérzésük, nyaki sérüléseik és bordatörésük volt. Az egyik nőnek pedig hiányzott a nyelve. Mindegyik sebesülés önmagában halálos kimenetelű lehetett kezeletlen állapotban, de vélhetően ők is halálra fagytak. A szakértő azt is hozzátette, hogy ezek a sérülések az autóbalesetekhez hasonlítanak, mintha 100 km/órás sebességgel csapódtak volna valamihez. Az idegenkezűség pedig 100 százalékosan kizárható.

6_60.jpg

Megmagyarázhatatlan részletek

Mint a fentiekből is kiderül, számtalan zavaros részletre derült fény a helyszíni szemle és a holttestek vizsgálata során, ám ez még korántsem minden. Az alábbi 8 pont tartalmazza az eset legkülönösebb elemeit.

  1. Vajon mi okozhatott akkora pánikot, hogy a túrázók alsóneműben elhagyták a sátrat mínusz 20-30 fokos időjárásban? Tapasztalt kirándulókról van szó, de józan paraszti ésszel sem vágna neki önként senki sem egy szál semmiben a fagyos éjszakának.
  2. Ha mégis halálra rémültek valamitől, hogyhogy rendezett sorban, az útirányt átgondolva, egyenesen, a legrövidebb úton az erdő felé indultak?
  3. A tábortűz nyomai arra utaltak, hogy vélhetően nem akartak senki vagy semmi elől elbújni. Az egyedüli gyanús körülmény, hogy miért próbáltak a fenyőfára felmászni, hogyan és miért csupaszították le azt 5 méteres magasságig?9_47.jpg
  4. Egyes holttesteken égési sérüléseket is találtak, de füst-, korom- vagy szénmaradvány már nem volt rajtuk.
  5. A vízmosásnál talált holttestek színe sárgásbarna volt.
  6. Két halott három ruhadarabján sugárzást mutattak ki, de még tágabb környezetben sem működött radioaktivitást okozó forrás. Igaz, hogy ezen ruhadarabok tulajdonosai korábban radioaktív anyagokkal is dolgoztak, de csak azokon a ruhaneműiken találtak erre utaló nyomot, amiket halálukkor viseltek – a sátorban hagyott szennyesben már nem.
  7. Miért hiányzott az egyik holttest nyelve? Ráadásul a vízmosásban talált tetemek mellett olyan vércseppeket is azonosítottak, amelyek egyiküktől sem származtak.
  8. A tragédia éjjelén és a környező napokban az őslakosok, illetve más kirándulócsoportok is furcsa égi fényjelenségekről számoltak be. A Gyatlov-csoport legutolsó fényképén is egy fényjelenség látszik, azonban a kép rossz minősége miatt nem kivehető, hogy pontosan mit akart megörökíteni a fotós.

4_73.jpg

A vizsgálat eredménye

Az esetet igen gyorsan, még 1959 májusában lezárta a rendőrség megoldatlanul. A jelentés konklúziója a következő volt: a túrázók valamilyen "ismeretlen kényszerítő erővel találkoztak, amellyel képtelenek voltak megküzdeni". A nyomozás anyagait titkosították a kilencvenes évekig, a területet évekre lezárták. Miután hozzáférhetővé váltak az anyagok 1991-ben egy újságíró, Anatolij Guscsin betekintést kért az iratokba. Megállapította, hogy a nyilvánossá tett dokumentáció erősen hiányos, számos oldal elveszett a jegyzőkönyvekből, így ő sem jutott közelebb a rejtély megoldásához.

3_74.jpg

Persze nem Guscsin volt az egyetlen, aki nyomozásba fogott az ügy kapcsán. Jurij Jarovojt is igen foglalkoztatta a téma, ráadásul ő első kézből származó értesülésekkel is rendelkezett, mivel részt vett az eltűnt túrázók felkutatására szervezett mentőexpedícióban. 1967-ben fejezte be az eset által inspirált regényét, ami határozottan nem tényfeltáró, dokumentarista jellegű írás volt, csupán egy fikció. Ám még így sem tudta a cenzúrát elkerülni, csak jelentős módosításokkal engedték művét kiadni. Ami pedig még furcsább, hogy 1980-ban tisztázatlan körülmények között vesztette életét egy autóbalesetben, hagyatékából pedig éppen az a két dosszié hiányzott, amelyben saját nyomozása publikálatlan feljegyzéseit tartotta. 

13_32.jpg

Lehetséges megoldások

De mi is történt valójában a Halál-hegyen? Természetesen sok a találgatás, szám szerint 75 darab elképzelés született már erről, vannak földhözragadtabb és fantáziadúsabb megoldások is. Íme, 8 olyan verzió, amelyek habár megcáfolhatók, de némi potenciál mégis rejlik bennük.

  1. Az egyik kézenfekvő magyarázat a lavinaveszély. A csoport ugye nyílt helyen, hegyoldalon táborozott a tél kellős közepén, ahol könnyedén megeshetne ilyesmi. Egy lavinára utaló morajlás könnyedén okozhatott olyan pánikot, amitől azonnal elhagyni kényszerültek a sátrat a kirándulók. Viszont mindez nem magyarázza, hogy miért nem mentek vissza, amikor látták, hogy mégsem csapott le rájuk a gyilkos hóáradat. Nem mellesleg magára a térségre sem jellemzőek a lavinák, illetve olyan profi túrázók is voltak a csapatban, akik nyilván nem állítottak volna veszélyes helyre sátrat.
  2. Másik logikus magyarázatnak tűnik a hipotermia. Ugyanis a szervezet fokozott mértékű kihűlése esetén fellépő állapot egyik megfigyelt tünete a vetkőzés: hiába van a fagyhalál szélén az illető, érezhet a testén égető meleget, ami miatt ledobja ruháit. Emiatt akár a csoport tagjai is kimehettek volna a hűvösbe, ám arra nincsen bizonyíték, hogy a sátorban a kihűlés szélén lettek volna a túrázók. Illetve az sem túl valószínű, hogy egyszerre lépett volna fel a vetkőzős tünet mindenkinél.dyatlov-pass-ufo-theory.png
  3. Többen felvetették a füstmérgezés lehetőségét is. Ha a sátorban található kályha kimeneti nyílása záródott el, és pillanatok alatt füsttel töltötte el a teret, teljesen érthető megoldásnak tűnt volna, hogy a lehető leggyorsabban megpróbálták elhagyni a helyet. A kályha problémák az égési sérülésekre is magyarázatot adnának, illetve a teória hívei hozzáteszik, hogy mivel több túrázó alkohol hatása alatt állt, valószínűleg nem mérlegelték, hogy mínusz 20-30 fokba szaladnak ki. Az orvosszakértő viszont nem talált füstre, koromra vagy szénmaradványra utaló jeleket a holttesteken.
  4. Az esettel kapcsolatban 2013-ban jelent meg Donnie Eichar Halálhegy című könyve, ami rendkívüli alapossággal járja körül a rejtélyt. A szerző véleménye szerint egy ritka természeti jelenség, a Kármán-féle örvénysor lépett fel a helyszínen. Mivel a naplóbejegyzések alapján egész nap szél- és hóvihar tombolt, akár létrejöhetett az erős széllökések hatására a hegy körül ez a jelenség, ami fülsiketítő zajjal jár és infrahang kíséri. Utóbbi képes pánikrohamot és irracionális viselkedést kiváltani az emberekből – ami sok megválaszolatlan kérdésre magyarázatot adna.7_51.jpg
  5. Sokan azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a környékbeli őslakos manysi törzsek támadták meg a kirándulókat – habár az orvosszakértő is kizárta az idegenkezűség lehetőségét a sérülések alapján. Mindenesetre annyi biztos, hogy a manysik számára a Halál-hegy szent és sérthetetlen hely, legendáik szerint évszázadokkal ezelőtt kilenc (!) vadászuk halt itt meg „repülő szellemek” által.
  6. Ezzel pedig el is érkeztünk az ufóverzióhoz, sokan egy félresikerült negyedik típusú találkozást vizionálnak. A feltételezést megerősíti, ahogy arról korábban már szó esett, hogy több szemtanú furcsa fényjelenségekről számolt be a térségben. Persze mindenki egyből a földönkívüliekre gondol, azonban akár titkos katonai vagy űrrepülési kísérlet jelei is lehettek – hiszen ekkoriban javában zajlott a hidegháború. Egyes elképzelések szerint a környéken azokat az R-7 interkontinentális rakétákat látták, amelyeket a Bajkonur űrrepülőtérről lőttek fel. Viszont a belső sérüléseket szenvedett áldozatok halálához látni kellett volna annak nyomát is, hogy valami becsapódott a vízmosásnál. Erre semmilyen hivatalos bizonyíték nincsen, de nem megerősített források szerint találtak fémtörmelékeket a területen.dyatlov-pass-map-12.png
  7. A kriptozoológia rajongói szerint nyilván csakis jetitámadás történhetett, ami például megmagyarázná a belső sérüléseket és a hiányzó nyelvet is. Kevésbé fantáziadús megközelítések szerint bármilyen portyázó húsevő állat elfogyaszthatta a testrészt, habár az kérdéses, hogy miért csak ennyit evett, és miért csak egy áldozatból.
  8. Sokak szerint a KGB keze van a dologban, és a hivatalos túraútvonalról letért fiatalok egy helyi katonai akció vagy kísérlet közepébe csöppentek. Ezzel magyarázzák a fényjelenségeket, a radioaktív ruhadarabokat és az elszíneződött holttesteket. A teória több ponton is cáfolható. Egyrészt csak azoknak a bőre színeződött el, akiket haláluk után két hónappal találtak meg és már bomlásnak indult a testük. Másrészt radioaktivitást csak azon a két áldozaton észleltek, akik korábban már dolgoztak nukleáris anyagokkal. Egyébként a rendőrségi iratok a légkörből aláhulló radioaktív porral magyarázták a jelenséget, ami akár hihetőnek is tűnik az atomkísérletek korszakában. Továbbá azt is fontos megemlíteni, hogy a túrázók engedélyt kaptak a hatóságoktól az útvonalra, illetve egy KGB tiszt is kísérte őket, így kicsi a valószínűsége, hogy egyenesen belesétáltak a szovjet titkosszolgálat akciójába.

8_55.jpg

 A hidegháborús faktor

A mentőexpedíció tagja és az Uráli Műszaki Egyetem hallgatója volt Szergej Szogrin is, aki tavaly adta ki családtörténeti könyvét. Egy interjúban mesélt a Gyatlov rejtélyről, ugyanis nemcsak elsők között érkezett 1959 februárjában a tragédia helyszínére, de egészen májusig részt vett a munkálatokban, amikor az utolsó holttestek is előkerültek. Szogrin arról számolt be, hogy a nyomozást vezető Lev Ivanov azonnal rájött, hogy mi történt a helyszínen – az esetről jelentést tett, miután elég gyorsan Moszkvába hívták, ahol instrukciókat kapott a további teendőkről. Szogrin teóriája szerint a Gyatlov-csoport egy rakétakísérlet szemtanúja lett, amiről fényképek is vannak, de Ivanov nyomozó magához ragadta őket – és halála előtt átadta őket a rejtélyt kutató alapítványnak. Szogrin azt is állítja, hogy őmaga is szemtanúja volt egy rakétakísérletből fakadó égi jelenségnek 1959. március 31-én. Véleménye szerint Gyatlovék egy félresikerült kísérlet áldozatai lettek, a rakéta éppen a sátruk közelében robbant fel.

10_44.jpg

A balesetet azonnal jelentették Hruscsovnak, de a hír kijutott Nyugatra, a BBC is beszámolt róla. Az eset azért is volt különösen kényes, mivel még 1958-ban olyan 3 évre szóló megállapodást kötött a Szovjetunió és az Egyesült Államok, hogy nem hajtanak végre nukleáris kísérleteket. Tehát a hidegháború kellős közepén nem volt mit tenni, Moszkvában arra utasították Ivanov nyomozót, hogy gyorsan zárja le az ügyet és a túrázók felkészületlensége szerepeljen jelentésében. Szogrin szerint Ivanov becsületes ember volt, ezért fogalmazta meg olyan homályosan a végső konklúziót, miszerint a kirándulók "ismeretlen kényszerítő erővel találkoztak, amellyel képtelenek voltak megküzdeni." Habár a kivágott nyelv rejtélyére már nem tért ki, Szogrin még olyan részletekre is magyarázatot adott, hogy a bőrszín elváltozása a fagy és Nap hatásának köszönhető, a felrobbanó rakéta okozta az égési sérüléseket, és vélhetően légúti nehézségeik is voltak a túrázóknak 

A döglött akta felélesztése

Szogrin tavalyi állításait persze senki sem erősítette meg, viszont az orosz főügyészség a tragédia 60. évfordulóján bejelentette, hogy újraindítja a vizsgálatot. Szakértők törvényszéki bizonyítási kísérletet és helyszíni szemlét fognak végezni, alapvetően lavina, hócsuszamlás és hóvihar lehetőségét elemzik ki. Mint a fentiekből is kiderült, a Gyatlov-rejtély annyira sok kérdést vet fel, hogy talán még a 21. századi technika is kevés hozzá, hogy bármi biztosat lehessen állítani. Feltéve, ha nemcsak figyelemelterelésről van szó, és Szogrin tapintott rá a lényegre. A megoldás kulcsa egyértelműen abban áll, hogy miért hagyták el Gyatlovék a sátrat 1959. február 1-jén – enélkül csak találgatni lehet. Mivel a kilenc túrázó közül senkinek sem volt lehetősége elmondani az utókornak, hogy mi volt az az „ismeretlen kényszerítő erő”, így bátran nyugtázhatjuk, hogy az igazság odaát van.

12_40.jpg

Források: Index, Origo, Oroszvilág

A túra és a helyszíni szemle teljes képdokumentációja itt tekinthető meg.

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr6214655675

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása