Tágra zárt szemek

2019. július 17. - Péntek Tünde

20 évvel ezelőtt mutatták be a kilencvenes évek egyik legmerészebb alkotását, amelyet sokan a világ egyik legrosszabb filmjének tartanak, mások pedig az egyik legmeghatározóbb mozis élményüknek titulálják. Az viszont teljesen biztos, hogy abban az időben mindenki erről beszélt.

Stanley Kubrick (1928-1999) sohasem kapott a tehetségéhez méltó elismerést, egyetlen világszerte jegyzett fesztiváldíjjal sem tüntették ki. Viszont nem kétséges, hogy korunk egyik legnagyobb rendezője volt, akit igazából egyetlen irányzatba sem lehetne besorolni, hanem saját, személyes kézjegye alapján azonosítható. A populáris műfajokban mozogva, jelentős közönségsikerekkel a háta mögött is képes volt megőrizni szellemi és művészi függetlenségét. A teljesség igénye nélkül, olyan filmtörténeti klasszikusokat rendezett, mint a 2001: Űrodüsszeia (1968), Mechanikus narancs (1971), Barry Lyndon (1975), Ragyogás (1980), Acéllövedék (1987). Legutolsó alkotása pedig a sokat vitatott Tágra zárt szemek.

Arthur Schnitzler Álmok éjszakája című alkotása alapján készült el a Tágra zárt szemek forgatókönyve. A filmes átdolgozás a századfordulós Bécset az ezredfordulós New Yorkká, Fridolint Dr. William Harforddá szabja át, de ezek nem is igazán lényeges különbségek – esetleg annyi a komolyabb változtatás, hogy a doktor figurája lett kicsit akaratgyengébb, értetlenebb és erkölcsösebb Kubricknál, mint az irodalmi műben volt.

A történet szerint Dr. William Harford és felesége, Alice egy pszichológus házaspár, akik a New York-i elit tagjaként bejáratosak a legragyogóbb estélyekre. Az egyik karácsonyi partin Alice flörtölni kezd egy férfival, miközben a férje két lánnyal enyeleg. Ezen később összekapnak, és sorozatos kísértésekkel teszik próbára egymás iránti hűségüket. Amikor Alice elmondja, hogy lefeküdt egy szállodai portással, a férje úgy érzi, bosszút kell állnia. Billt pedig magukkal sodorják az események, egy titkos csoport nyomára bukkan, ahol a szexualitás több mint játék az érzékekkel.

A 153 perces mű eseményeit nagyjából ennyivel össze is lehetne foglalni. Viszont sokkal izgalmasabb, ami a felszín alatt van, a valóság és a nem valóság filmbeli összemosódásának jelentésbeli értelmezésével oldalakat lehetne megtölteni – erre most nem is kerül sor. Kubrick mozija (hasonlóan a Ragyogáshoz vagy az Acéllövedékhez) alapvetően az emberben élő démonokat, tudatalatti vágyakat idézi meg. A rendező zsenialitása abban rejlik, hogy bármilyen mélyre is hatoljon az emberi lélek sötét bugyraiba, ott mindig képes megfogni a megfoghatatlant, amit aztán szigorú formai rendbe olvaszt bele – de érdekes módon mindig elkerülte azt, hogy közvetlen, személyes történeten alapuló filmet készítsen. A legfurcsább pedig az az egészben, hogy a Tágra zárt szemek kedvelői azt vallják, hogy az egyik legszemélyesebb filmélményt adta számukra Kubrick alkotása.

Kubrick nagyszerűsége talán azzal magyarázható, hogy azt a közvetlen érzéki csábítást, aminek a szereplők ki vannak téve, mozgóképes kifejezőeszközei segítségével képes teljes mértékben a nézőkre is kiterjeszteni. A film elején a kellemesen ringatózó Sosztakovics-keringő fülbemászó dallama, a hosszú, méltóságteljes kocsizások, a finom elegancia, a karácsonyfaégők színes izzása már az első pillanatban olyan gyönyörűek és annyira varázslatos légkört teremtenek, ami magával ragadja a közönséget, így szép lassan a nézők is kénytelenek a főszereplővel együtt egyre mélyebbre süllyedni a Tágra zárt szemek álomvalóságába.

Igaz, hogy a nyitóképsor és a zárómondatok bármely szexfilmben megállnák a helyüket, azért túlzás azt állítani, hogy polgárpukkasztóan botrányos alkotásról lenne szó. Habár tény, hogy a Tágra zárt szemek középpontjában a szexualitás áll. A kilencvenes évek végén erősen korhatáros besorolást kapott a film és a médiában pornográfnak lett kikiáltva, ám az akkoriban nagyon merésznek és felkavarónak számító, hírhedt orgiajelenet ma már egy Trónok harca epizódba sem férne bele – érdektelenség okán. A Tágra zárt szemek egy elképesztő hangulattal bíró dráma, amiből sugárzik a fülledt erotika, egyszerre sejtelmes, érzéki és hátborzongató - viszont egyáltalán nem vulgáris vagy obszcén.

A filmben látható szexualitás nem a szó szoros értelmében izgató, hanem sokkal inkább az ember lelkének legmélyén gyökerező, misztikum és titokzatosság (zárt ajtók világa) iránti kíváncsiságra gyakorol hatást. Nem explicit módon kerül benne kifejezésre a szexualitás maga, hanem rendkívül finom, alig láttató, mind inkább sejtető erotikus képek sorozatával. Ha a nézőt sikeresen beszippantotta a Tágra zárt szemek álomvilága, biztosan jó sokáig az emlékezetében marad, amely annyi jelentésréteggel bír, hogy érdemes többször is megtekinteni.

Ráadásul Kubrick telibe talált azzal is, hogy a kilencvenes évek színes magazinjainak kedvenceit, az álomházaspárnak tartott Tom Criuse-t és Nicole Kidmant választotta ki Harfordék szerepére, mert az ő arcuk már eleve a jólét, a szépség, az elismertség maszkjaként működött világszerte. Kubrick pedig csak felerősítette ezt az álarcszerűséget Tom Cruise kincstári mosolyával, és Nicole Kidman érzéki tekintetével, hogy aztán a film legvégére összetörje álcájukat, és megmutassa ezt a házaspárt a maga leleplezett démonai előtt rémülten, pőrén, kisírt szemekkel.

A rendező nem bízta pusztán a színészek tehetségére a kapcsolatuk mélységének ábrázolását, hanem erőteljes hatásokat gyakorolt rájuk. A legdurvább példa az volt, hogy a filmben csupán egy percnyi jelenet kedvéért, melyben Alice megcsalja férjét, a színésznőnek 6 napon keresztül kellett meztelenül forgatnia, és legalább 50 pozíciót kipróbálnia munkatársával, emellett pedig tilos volt a férjének bármit is elárulnia felvételekről, vagy lecsillapítania, ha idegeskedni kezdene miatta.

Tom Cruise annyira kikészült a forgatáson, hogy gyomorfekélyt kapott, viszont ezt elhallgatta Kubrick előtt. Annak ellenére, hogy nem bánta meg, hogy elvállalta a szerepet, mindig is hangoztatta, hogy gyűlölte eljátszani Dr. Harfordot. Nicole Kidman viszont élvezte a forgatást, elmondása szerint Kubrickkal dolgozni olyan élmény volt, mintha színművészeti képzésen venne részt. A Tágra zárt szemek bemutatója után fél évvel a sztárpár bejelentette, hogy 10 évnyi házasság után elválnak, indoklásuk szerint kapcsolatukat megviselte a munkahelyi stressz. A bulvárlapok szerint természetesen a maratoni hosszúságú forgatáson kerültek felszínre a problémák, viszont ezt egyik fél sem erősítette meg.

Igazából már a film címe is önmagáért beszél, többféleképpen értelmezhető – akárcsak maga a mű. Egyrészt utal olyan szemekre, amik bár nyitva vannak, mégsem látnak semmit, mert nem is akarnak. De kifejezheti azt az állapotot is, amikor a szemek felfogják, amit látnak, de az ember tudatilag igyekszik elhatárolódni a látottaktól. Harmadsorban pedig vonatkozhat az események álomszerűségére, mintha az egész valójában csak a főhős csukott szemhéja mögött történt volna meg. Stanley Kubrick így tudta elképzelni a hűtlenséget. Művészi szemszögből, és kidolgozottság tekintetében is a kilencvenes évek egyik legzseniálisabb alkotását hozta létre ezzel.

Végezetül jöjjön pár érdekesség a 20 éves filmről!

A Tágra zárt szemek premierje 1999 július 16-án volt, négy hónappal Stanley Kubrick halála után, de a rendő már korábban leadta a stúdiónak a végleges változatot, pontosan egy héttel azután távozott az élők sorából.
Már csaknem 30 éve birtokolta az Álmok éjszakája jogait Kubrick, amikor A Tágra zárt szemek forgatása 1996 júniusában kezdődött. A felvételek lassúsága minden várakozást felülmúlt, mivel nem egy jelenetet kellett számtalanszor újraforgatni, mire az megfelelt a rendezőnek. A film bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, ugyanis a maga 15 hónapjával ez volt a megszakítás nélkül legtovább folytatott forgatás. Ez idő alatt pedig a két főszereplő, Tom Cruise és Nicole Kidman gyermekei tökéletesen elsajátították az angol akcentust, annyit éltek szüleikkel Londonban.
Tom Cruise és Nicole Kidman a forgatás során a filmben látható lakásban laktak és kötelező volt minden nap együtt aludniuk. A lakás egyébként Kubrick New Yorkban található lakásának tökéletes mása volt. A bútorokat és Kubrick felesége, Christianna Stanley festményeit Londonba szállították a forgatás helyszínére.
Csupán pár éve hozták nyilvánosságra, hogy Cate Blanchett is szerepelt a filmben – igaz, csak a hangjával. A Tágra zárt szemekben ugyanis egy brit modell, Abigail Good játszotta a titokzatos nőt, aki utószinkronizálni kellett. „Meleg és érzéki hangot akartunk, ami ugyanakkor illik az egész rituáléba is. Stanley sokat beszélt nekem a megfelelő hang megtalálásáról, és annak pontos minőségéről. Miután meghalt, nekem kellett keresnem valakit. Végül éppenséggel Tom és Nicole javasolták Cate Blanchettet, aki pont Angliában volt akkoriban, szóval eljött a Pinewood stúdióba, és felmondta a szöveget” – mondta Leon Vitali, Kubrick asszisztense.
Furcsa kapcsolat van a Tágra zárt szemek és Martin Scorsese New York bandái című filmje között. Kubrick Jocelyn Pookot kérte fel, hogy eredeti filmzenét írjon a művéhez, amit az alkotó meg is tett. A rendezői utasítás pedig az orgiajelenet zenei aláfestéséhez annyi volt, hogy „valami szexi zene” legyen. Pook erre írt egy ötperces, Dionysus című zeneművet, ami végül is nem került be a filmbe, mivel Kubrick inkább a zeneszerző egy régebbi felvételét használta (a Flood című albumról a Masked Ball-t). De a Dionysus sem született hiába, mivel bekerült a három évvel később bemutatott New York bandái című Scorsese-filmbe. „Fogalmam nincs, hogy Martin Scorsese tudatában volt-e, hogy a darab eredetileg a Tágra zárt szemek számára íródott”– mondta Pook.
A film szereplői között 7 olyan művészt is találhatunk, akik egyben rendezők is – vagy dolgoztak már direktorként is: Sydney Pollack, Todd Field, Thomas Gibson, Rade Serbedzija, Alan Cumming, Brian W. Cook és Tom Cruise.
A Tárgra zárt szemek azon kevés hollywoodi sztárokat felvonultató, ’90-es évekbeli amerikai film közé tartozik, melynek nem készült magyar nyelvű, szinkronizált verziója.