Alkotók, művészek, múzsák. Életük csupa tűz, szenvedély, szerelem. Ők azok a nők, akik megváltoztatták a világot a művészet minden területén. A Kossuth Kiadó méltán népszerű, regényes életrajzi sorozata híres, inspiráló nőkről emlékezik meg, és közel sem csak nőknek szól!

A feminista mozgalmak, melyek célja, hogy a nők számára is biztosítsa azokat az emberi jogokat és lehetőségeket, amelyek egy férfit megilletnek, már a 19. században elindultak. Habár a kezdetekhez képest jelenősen javult napjainkra a helyzet és a modern társadalmakban a nemek közti egyenrangúság nem képezheti jogilag vita tárgyát, mégis gyakori téma az elméletben már nem létező megkülönböztetés kérdésköre és sajnos a világ sok részén a nők legelemibb emberi jogai még ma is hiányoznak. A Kossuth Kiadó az Ikonikus nők sorozatában azoknak az erős és bátor asszonyoknak a történetét meséli el, akiknek példaértékű és motiváló tetteire a mai napig emlékezünk. Illetve megismerhetünk olyan nőket is, akiknek létezéséről eddig keveset tudtunk, de valójában rendkívüli képességű férfiak örök támaszai és múzsái voltak.

Az Ikonikus nők sorozat lelkes olvasójaként saját tapasztalatból állíthatom, hogy a gyűjtemény nem csak külsőségeiben figyelemre méltó és a könyvespolcra helyezve mutatós, hanem a regény műfaj révén élvezetes és olvasmányos stílusban tárja elénk a különleges életutakat, sorsokat. A sorozatból személyes kedvenceim közé tartozik Coco Chanel, Alma Mahler, Édith Piaf, Romy Schneider, Madame Exupéry és Madame Picasso története, de az alábbiakban a teljesség igényével bemutatom, kikről olvashatunk ezekben a csodaszép kivitelű könyvekben!

Maria Callas, korának legnagyobb szopránja tökéleteset alkot a színpadon, e tökéletességért azonban nagy árat fizet. A hangja fokozatosan veszít erejéből, ezért az ünnepelt énekesnő szünetet szeretne tartani – amit sem az operavilág, sem a férje és menedzsere, Meneghini nem fogad el. Ebben az érzelmi és művészi válságban találkozik az asszony Arisztotélisz Onászisszal, a hajómágnással, aki fényűzésével elkápráztatja Callast egy földközi-tengeri jacht-körúton. Csaknem egy évtizedes szerelmi kapcsolatuknak Jackie Kennedy vet véget. Ám a nagy Callas, az isteni díva, a szerelmes asszony, az ünnepelt sztár összetört szívét és lelkét titkolva játssza tovább a végzet asszonyát… (Michelle Marly: Maria Callas, a díva)

A félig magyar, félig indiai Amrita Sher-Gil szerelmei, világhírű rajongói, lázadó házassága a huszadik század első felében óriási botrányt okozott. A törékeny és zseniális fiatal lány mindössze huszonnyolc évet kapott az élettől, de termékeny munkássága ilyen kevés idő alatt is India egyik legnagyobb festőjévé tette. Azokat festette meg, akiket kitaszított a társadalom. Forradalmi látásmódja és embersége úgy mutatta meg a hatalmas India nyomorgóit, mint korábban egyetlen művészé sem. Húszévesen elnyerte a Párizsi Szalon aranyérmét. Képeit kiállították Párizsban, Londonban, Münchenben, műveit kincsként őrzik az Új-Delhi Nemzeti Galériában. Nevét Modiglianival, Chagallal, Frida Kahlóval együtt emlegetik. Jóbarátjaként szerette Karinthy Frigyes, Szőnyi István, Hatvany Lajos, Baktay Ervin. (Szunyogh Szabolcs: Amrita Sher-Gil)

A tizenhét éves Frida Kahlo orvos akar lenni, de egy súlyos buszbaleset meghiúsítja a továbbtanulásról szőtt álmait. A lábadozás keserves hónapjai alatt talál rá a festészetre, és a szárnypróbálgatásai, első festményei teszik elviselhetővé számára a testi korlátok és a fájdalom elfogadását. Beleszeret Diego Rivera festőfejedelembe, akit lenyűgöz a lány vad tehetsége. Összeházasodnak, és a kor ünnepelt párjaként élnek a szabados erkölcsű művészvilágban. Szerelmük azonban nem örökkévaló. A csalódott Frida a válás után számtalan nagyvárosban megfordul, együtt éjszakázik a huszadik század hírességeivel. S miközben élete csúcspontjára, a művészete kiteljesedéséhez ér, a várt boldogság helyett a Diego utáni keserű sóvárgás hatja át. Szerelem és halál, élet és halál kettőssége kíséri végig a különleges szimbólumrendszert teremtő munkásságát. (Caroline Bernard: Frida Kahlo és az élet színei)

Vidékről Párizsba kerülve Eva Gouel minden álma és vágya, hogy sztár legyen. Fiatalon, tapasztalatok híján is sikerül varrónőként elszegődnie a Moulin Rouge-ba. Itt figyel fel rá Pablo Picasso, akinek a neve ekkor már nem ismeretlen a párizsi művészvilágban. A zseniális és különc Picasso szemet vet Evára, a fiatal nő pedig nem tud neki ellenállni, és bár a viszony könnyű kalandnak indul, végül Eva lesz Picasso élete első nagy szerelme. A Madame Picasso sokrétűen és szenvedéllyel mutatja be csodálatos hősnőjét, közben pedig bevezeti az olvasót Gertrude Stein szalonjába, betekintést nyújt a káprázatos Moulin Rouge kulisszái mögé, és feltárja a huszadik század rejtélyes és ikonikus művészének szíve mélyét. (Anne Girard: Madame Picasso)

Miután véget ér Franciaország német megszállása, Édith Piafot kollaborációval vádolják a francia hatóságok, és az énekesnő attól tart, hogy fellépési tilalommal fogják sújtani. Miközben bizonyítani igyekszik, hogy ártatlan, megismerkedik Yves Montand-nal, egy sete-suta, de tehetséges fiatal énekessel. Tanítani kezdi, és a két sanzonénekesből hamar szerelmespár lesz. Az Yves oldalán megélt boldogság Édithet egy dal írására inspriálja. Így születik meg a La vie en rose (Az élet rózsaszínben) – a sanzon, amely legendássá teszi az énekesnőt. Édith Piaf – akihez foghatóan senki sem testesítette meg az élet bátor akarását, és aki sem a művészetében, sem az életében nem ismert korlátokat. (Michelle Marly: Édith Piaf és a szerelem dala)

Anna Schindler a századfordulós, szecessziós Bécs híres szépsége. Kegyeiért a Monarchia minden tájáról érkezett írók, festők, zeneszerzők versengenek. A művészszalonokban hódító Almát először Klimt, majd Gustav Mahler tehetsége nyűgözi le. A zeneszerzői ambíciókat dédelgető fiatal nő nagy árat fizet a Mahlerrel kötött szerelmi házasságáért: le kell mondania a saját zenéjéről, és csak a férje érvényesülését szabad elősegítenie. Az asszony ihlető múzsa, támogató társ, mellette a zseni Mahler szárnyal és karriert épít. Alma Mahler egy idő után azonban ennél többre vágyik… (Caroline Bernard: Alma Mahler)

Coco Chanel, a párizsi divat nagyasszonya szép szakmai sikereket ért már el, mikor a magánélete szörnyű válságba jut. Szerelme autóbalesetben életét veszti, s a boldogtalan nő képtelen a gyásszal megbirkózni. Támogató barátnője segítségével idővel új életcélt talál, amikor a szeretett férfival közös ötletüket, egy Chanel-parfüm megalkotását veszi tervbe. A nagy csoda, a Chanel No 5 megálmodása az első lépés egy olyan úton, amelynek a vége a szerelem illatának felfedezése. A gyötrelmes útra a saját múltjának árnyaival is küzdő Coco szerető lelki társat kap a sorstól, a karizmatikus Dmitrij Romanov herceget. (Michelle Marly: Coco Chanel és a szerelem illata)

A jómódú philadelphiai családból származó Grace Kelly a szülei elvárásai elől menekül New Yorkba. A tizenhét éves fiatal lány nem szeretne korán férjhez menni, ehelyett színészetet akar tanulni. A színiiskolában tehetséges tanítvány, így szinte sorsszerű, hogy Hollywood is felfedezi. Az 1950-es évek elején a világ szórakoztatásra vágyik, és a filmipar ontja a filmeket. A gyönyörű, törékeny, szőke ártatlanság Grace Kelly személyében ellenállhatatlanul vonzza a kamerát. A színésznő idővel komoly karakterszerepekben is kiemelkedőt alkot, szülei elégedettségét mégsem sikerül kivívnia, és a nagy szerelem is várat magára. Ám amikor találkozik Rainier monacói herceggel, az élete mesés fordulatot vesz… (Sophie Benedict: Grace Kelly és a szerelem eleganciája)

Egy férfiruhába öltözött fiatal nő lép be a neves Le Figaro szerkesztőségébe. Arisztokrata származását, báró férjét és boldogtalan házasságát hátrahagyva készen áll az élete újrakezdésére. Első könyvét fiatalabb szeretőjével, a bohém Jules Sandeau-vel írja, ám szakításuk után saját néven kell vállalnia írásait. Ebből a kényszerűségből születik meg George Sand, aki minden leírt szavával bátor és tabudöntő harcot folytat a nők egyenjogúságáért. Szenvedélyes író: nem csupán a függetlensége és a nadrágos megjelenése okoz botrányt városszerte, de romantikus regényei is, melyek egyszerre lelkesítik és taszítják olvasóit. Saját életében is küzd a szerelem szabadságáért, Alfred de Musset íróval folytatott pusztító kapcsolata után tíz éven át tartó békére lel a híres zeneszerző, Frédéric Chopin oldalán. (Beate Rygiert: George ​Sand és a szerelem nyelve)

Josephine Baker, a revü koronázatlan királynője az utolsó fellépésére készül. Bár már idős, és évtizedeket táncolt át, kétórás csillogás és ragyogás várja a francia fővárosban, mely soha nem okozott csalódást neki. Felemelkedik a függöny. Josephine visszapislogja a könnyeit, és még egyszer, lassan sétálva belemerül az életébe. Nyomorúságos gyerekkorát idézi meg, s azt a táncot, mely a világ leghíresebb fekete nőjévé tette 1924-ben New Yorkban. A párizsi szólókarriert, a francia ellenállásban vállalt harcát, a faji egyenlőségért vállalt kitaszítottságát. Az énekesnő, a táncművész, az előadóművész-színésznő hosszú pályafutását. Szerelmeit és szerelmes vágyakozásait. Táncol önfeledten, eltáncolja még egyszer, utoljára az egész életét. (Sherry Jones: Josephine Baker utolsó tánca)

A fiatal Romy Schneider sikeres színésznő. Szerepeiben az az édes, sugárzó szépség, amilyen a valóságban is. Gyorsan jött filmes sikere után a fél világ ismeri és rajong érte, ám a széles nyilvánosság – főként Németországban és Ausztriában – nem akar lemondani a saját Sissi-mítoszáról. A színésznő Romytól elvárják, hogy maradjon meg annak az Erzsébet császárnénak, akit tizenhat és tizennyolc éves korában megformált. Rossz néven veszik, hogy a fiatal lány nem tudja örök időkre megőrizni a tinédzser éveit. De nem is akarja. Karakteres, komoly színészi szerepre vágyik, és szabadulni szeretne a biztonságos és védett életéből. Egy újabb filmforgatás Párizsba csábítja, ahol megismerkedik a sármos Alain Delonnal és a szerelemmel. Romy a szívében máris francia, majd Coco Chanel kemény kritikái és segítő támogatása a megjelenésében is azzá teszi. Romy Schneider felnőtt, és készen áll a művészi útkeresésre. (Michelle Marly: Romy és Párizs fényei)

A fiatal Célestine egy vidéki feleség határok közé szorított élete elől Párizsba menekül. Ott találkozik a divattervező Christian Diorral, aki kevéssel az első saját kollekció bemutatója előtt éppen mély alkotói válságban van. Célestine, akinek természetes nőies kisugárzása inspirálóan hat Diorra, a személyi titkárnője és múzsája lesz. Dior dekoratív New Look stílusa nem sokkal később találkozik a kor igényével: a világháborút követő nélkülözések után a nők újfajta szépségre és éppen arra az eleganciára vágytak, amellyel Dior a nőiességet, a női idomokat hangsúlyozta. Miközben a ruhái világszerte sikert aratnak, Célestine teljesen feloldódik a divattervező számára végzett munkában. A szerelemről egy súlyos csalódás után lemond – nem sejtve, hogy Diornak más tervei vannak vele… (Agnes Gabriel: Köszönöm, monsieur Dior)

„Álmodj szép életet, majd váltsd valóra ezt az álmot.” – Marie Curie. Már gyermekkorában arról álmodozott, hogy egy nap megszökik az oroszok által uralt és szorongatott Lengyelországból. Aztán húsz évvel később ez az álom beteljesül: Marie a Sorbonne-on tanulhat. Keményen kellett harcolnia ezért, mert a tudomány világában nem szívesen láttak nőt. Marie azonban tudja, mit akar. Minden ellenérzés ellenére beleveti magát a kutatásba – és az életbe. Amikor találkozik a sármos fizikussal, Pierre Curie-vel, a boldogsága kiteljesedik. A férfi lesz a nagy szerelme, az a szerelem, amit keres. Pierre-rel úttörő sikereket ér el. Ezért azonban magas árat kell fizetnie, és Marie nem is sejti, milyen tragikus sorscsapásokat tartogat még számára az élet. Egy rendkívüli tudós, lázadó és szerelmes nő története, aki megváltoztatta a világot. (Susanna Leonard: Madame Curie és a teremtő álmok)

Gabriela anyja, Luna a legszebb nő Jeruzsálemben. Híres szépsége és bája mindenki számára elérhető, kivéve a saját lányát. A kislány gyerekkora óta küszködik azzal, hogy ők ketten kötődjenek egymáshoz, de amikor beüt a tragédia, a lány ráébred arra, hogy anyja nem csupán egy kirúzsozott száj és egy csinos arc. Gabriela szeretné megérteni kapcsolatukat, ezért sok apró darabból próbálja összerakni családja történetét dédnagyanyjától, a gyógyítóként ismert Mercadától kezdve az angoloknál takarító Rosa nagymamán át egészen Lunáig, aki a legszebb lábbal büszkélkedhetett egész Jeruzsálemben. A történetfolyam Hollywood aranykorától a második világháború sötét napjain át ível egészen a hetvenes évekig. Több generáció felejthetetlen nőalakja elevenedik meg benne, akik emberfeletti erővel küzdötték át magukat a legnehezebb időszakokon és változásokon is. (Sarit Yishai-Levi: Jeruzsálem ​szépségkirálynője)

A tizenhét éves Diana Spencer egy pólómérkőzésen vesz részt. Mivel a fiatal lány az ország egyik legtiszteletreméltóbb nemesi családjából származik, nem idegen tőle ez a nagyvilági közeg. Otthonosan mozog az előkelő látogatók közt, és hamarosan flörtölni kezd Nagy-Britannia trónörökösével, Károly herceggel. Kevesebb mint három évvel később, 1981 júliusában az ifjú pár és 3500 meghívott már az évszázad esküvőjét ünnepli a Szent Pál-székesegyházban. Diana a királyi család szigorú protokolljának nem tud megfelelni, ezért a beilleszkedés mindennapos kihívást jelent számára. Bár Károly nem viszonozza szerelmét, és Diana magányosnak, kirekesztettnek érzi magát az udvarban, a szívek imádott hercegnője mégis megtalálja a maga útját. A világ hamarosan a lábai előtt hever… (Julie Heiland: Diana, a szívek királynője)

A nő álmai szárnyra keltek a férfival, de túl közel kerültek a csillagokhoz.  Amikor a fiatal festőnő, Consuelo egy partin megismerte Antoine de Saint-Exupéryt, első látásra szerelem bontakozott ki közöttük. A temperamentumos közép-amerikai nő a rejtélyes pilóta múzsájává válik, aki a repülés helyett szívesebben szentelné magát az írásnak és a rajzolásnak. Halhatatlan érzelmeiből születik meg a Kis herceg, amelyben Consuelo a mindennél jobban szeretett rózsa, akit a kis herceg üvegbúrával szeretne megvédeni, és akire szüntelenül gondol, bármely idegen bolygóra vetődik is utazásai során. A könyv világszerte ismertté teszi Exupéry nevét, de a való élet a férfi oldalán nem könnyű Consuelo számára. A nő küzd a férfi hűtlenségével, és azért, hogy festőként végre kiléphessen híres férje árnyékából – amíg Antoine 1944-ben útra nem kel egy sorszerű felderítő repülésre a Földközi-tenger fölött… (Sophie Villard: Madame Exupéry és az égbolt csillagai)

Margaretha Geertruida Zelle a szakadék szélén áll: férj nélkül, pénz nélkül, szeretett gyermekei nélkül. Minden, ami megmaradt, csupán a szépsége – és a csaláshoz való képessége. A párizsi elit szalonjaiban lenge öltözetben táncol, titokzatos és egzotikus nőként tündököl, az embereket erotikából és eleganciából szőtt, különleges hálójával ejti rabul. És a terv működik. Margaretha mítosszá, ikonná válik. A világ leghatalmasabb férfiai a lába előtt hevernek. Hamarosan megszületik Mata Hari, a művész, Párizs felkelő napja. De ahol fény ragyog, ott árnyék is van… (Eva-Maria Bast: Mata ​Hari)

A fiatal Esztinek megengedi a nagybátyja, hogy a kert végében lévő fészerben segítsen neki kenőcsöket keverni. A lány imád illatokkal és olajokkal kísérletezni, hamarosan kifejleszti saját krémjét is. Ezt az első, még lekvárosüvegekbe töltött kreációját Long Island strandján, egy kempingasztalkán árulja, és a vevőit máris elvarázsolja vele. Később Estée-nek hívja magát, Queensből Manhattanbe költözik, és végül megszerzi a Saks luxusáruház egyik legáhítottabb eladói pultját. Úttörő ötleteivel és végtelen sok munkával a queensi lány meghódítja New Yorkot. A sikerért azonban magas árat fizet. Akár élete szerelme is rámehet… „A parfüm olyan, mint a szerelem. A kevés soha nem elég.” – Estée Lauder. (Laura Baldini: Estée ​Lauder és a szépség álma)

Jane Austen, az életvidám papkisasszony csupán egy dologra vágyik: az írásra. Tintafoltos kézzel virrasztja át az éjszakákat, hogy beléphessen hősnői birodalmába. A nővérét, Casst azonban eljegyezték, és Jane gyanítja, hogy az édesanyjuk az ő jövőjével kapcsolatban is hasonló terveket dédelget. Jane közömbös a helybéli fiatalemberek iránt, akik jó esetben épp csak tűrhető táncpartnerei a helyi bálokon – mindaddig, amíg fel nem bukkan a színen egy művelt, ír fiatalember, Tom Lefroy. Míg Jane szívének újra és újra csalódnia kell, a paplány fáradhatatlanul küzd leghőbb álmáért: az egyik regénye kiadásáért. (Catherine Bell: Jane Austen és a szavak művészete)

Norma magányos gyermekkorában az egyedüli menedéket a mozi jelenti. A hollywoodi színésznők a filmekben sokkal magabiztosabbak nála. Ő is filmsztár szeretne lenni, a szülők által elrendezett házassága miatt azonban le kell mondania az álmáról. Jim mégis az első szerelme lesz, és felébreszti benne az érzékiséget. Később egy fotós akarja a modelljeként híressé tenni. A kamera előtt Normából csak úgy árad az életerő, és minden önbizalomhiányának nyoma vész. Egyszeriben biztosan tudja: rivaldafénybe akar kerülni, mert csakis az teheti boldoggá. Előbb azonban meg kell törnie korának álszemérmes szabályait, hogy az legyen, akinek mindmáig ismeri a világ: Marilyn Monroe, a szexszimbólum, a filmtörténet egyik legnagyobb ikonja. (Claudia Beinert, Nadja Beinert: Marilyn ​Monroe és Hollywood csillagai)

Az Ikonikus nők sorozat jelenleg 20 megjelent kötetnél tart, várhatóan 2023 márciusában érkezik a következő regény, amely II. Erzsébet királynő család kötelességgel és elhivatottsággal teli életébe enged majd bepillantást.