Csillag születik - 4 felvonásban

2018. október 04. - Péntek Tünde

A kereskedelmi televíziózás áldásos tevékenységének köszönhetően, ha meghalljuk a „Csillag születik” címet, vélhetően egy tehetségkutató műsor ugrik be legelsőnek – mi több, ha Google keresést indítunk, akkor is Puzsér Róbert arca villan fel elsőként. Azonban ugyanezen a címen közismert egy hollywoodi történet is, amelyet éppen most mutattak be a mozikban, immár a negyedik verzióban.

A Csillag születik kezdeteihez 1937-ig szükséges visszamenni, ekkor debütált William A. Wellman rendezése. A történet egy feltörekvő hollywoodi filmcsillagról (Janet Gaynor) szól, akinek egy korosodó színész (Fredric March) segít elindítani a karrierjét. Mindig is nagy szakmai és közönségsikert aratnak azok a művek, amelyek a hollywoodi filmipar közegében játszódnak (legutóbb például A némafilmes, Ave, Cézár!, Kaliforniai álom). Ráadásul gyakran megtörtént eseteket szőnek bele a sztoriba, vagy saját tapasztalataikból merítenek inspirációt az alkotók, így a nézőnek is az az érzése támad, hogy beláthat a kulisszák mögé. Az 1937-es alkotás is beindította a bulvárlapok pletykarovatait: vélhetően Barbara Stanwyck és Frank Fay házassága szolgáltatta az alapot a történethez, de felmerült a némafilmes John Bowers neve is, aki szintén vízbe fojtotta magát, mint a filmbéli Norman Maine.

Illetve számos szakmabeli utalás is felfedezhető a műben: például, ahogy Janet Gaynor utánozza Greta Garbót, Katharine Hepburnt, Mae Westet vagy a Crawford Maszat, ami Joan Crawford rúzsát idézi meg. Az is valóságos, amikor az Oscar-gálán az ittas Norman félbeszakítja Esther Blodgett köszönőbeszédét: az eset valóban megtörtént Gaynorral, saját húga zavarta meg, amikor A hetedik mennyországban nyújtott alakításáért vette át az elismerést 1929-ben. Nem mellesleg a filmbéli jelenetben ugyanezt az aranyszobrot láthatjuk, a színésznő saját példányával forgattak. És, ha már a díjaknál tartunk, a produkciót nem kevesebb, mint hét Oscarra jelölték, és a Csillag születik volt az első színes alkotás, amit legjobb film kategóriában nomináltak. Végül a legjobb eredeti történet kategóriában sikerült nyernie, és mint a példa is mutatja, annyi fantáziát láttak a későbbi generációk is a kezdő és kiöregedő sztár románcában, hogy sorra jöttek a feldolgozások.

1954-ben érkezett George Cukor első színes filmje, ami egyben az első musicalrendezése is volt. A történeten gyakorlatilag nem eszközöltek változtatásokat az 1937-es verzióhoz képest. Annak ellenére, hogy egy korábbi sikerfilm újradolgozásáról volt szó, igen nehezen állt össze a stáb. Mivel a férfi főszereplő egy kiégett színész, nem volt egyszerű leszerződtetni bárkit is: többek között Humphrey Bogart, Montgomery Clift, Gary Cooper, Henry Fonda, Gregory Peck, Frank Sinatra, Errol Flynn és Cary Grant dobta vissza a lehetőséget. A rendező a Julius Caesar forgatásán ajánlotta fel Marlon Brando-nak a szerepet, aki a legendák szerint a következőket mondta: „Miért engem kerestél meg ezzel? Most éppen nagyon jól mennek a dolgaim. Viszont, ha egy olyan színészt akarsz, aki saját tapasztalatai alapján tudna eljátszani egy alkoholistát, akkor éppen ott ül egy a sarokban” – és James Mason-re mutatott, aki végül meg is kapta a főszerepet.

Esther Blodgett-et Judy Garland alakítja, akivel elég problémásra sikerült az együttműködés. A forgatás első napjain még rendben zajlottak, aztán a köztudottan gyógyszerfüggő színésznő többször is beteget jelentett, 3-4 napokra távol maradt, hátráltatva ezzel a munkát. Amikor mégis megjelent, abban sem volt köszönet, mivel többször otthagyta a helyszínt amiatt, ha nem tetszett neki egy ruha, vagy fáradtnak érezte magát. A pletykalapok pedig fényképes beszámolókat hoztak le arról, hogy Garland a forgatás helyett éjszakai mulatókban tölti az idejét, néha énekel is. A Warner Bros. PR-menedzserit végül úgy magyarázták a dolgot, hogy a színésznő így mélyül el szerepében.

Összességében 41 nappal csúsztak meg a felvételek csak a színésznő miatt, így 10 hónapot vett igénybe a film elkészítése. Ehhez az is hozzáadódott, hogy számtalanszor újra kellett vágni az anyagot. A rendezői változat 181 perc hosszúságú lett, végül a premieren egy 30 perccel rövidebb verziót mutattak be – ami ellen Cukor rendkívül tiltakozott. Aztán 1983-ban digitálisan felújították és kiadták az eredeti hosszúságú filmet, ám ezt a rendező már nem érte meg. Azt viszont igen, hogy 1955-ben 6 Oscar-díjra jelölték művét, illetve a legjobb színész és színésznő kategóriákban Golden Globe-díjat nyertek főszereplői.

Frank Pierson 1976-os Csillag születik-jében már módosult a kontextus: ez a változat egy ismeretlen énekesnő és a hanyatló karrierű rockzenész szerelméről szól. Viszont a férfi főszereplőt ezúttal is igen nehéz volt megtalálni: Marlon Brando-t ismét megkörnyékezték vele, akit ezúttal sem érdekelt a lehetőség, mellette komoly tárgyalásokat folytattak Elvis Presley-vel is. Az nem volt kérdés, hogy a főhősnőt Barbra Streisand alakítja, ő pedig annyira szerette volna Elvist partnerének, hogy ellátogatott az egyik Las Vegas-i koncertjére, majd a színfalak mögött győzködni kezdte, hogy vállalja el a szerepet. Habár Elvist érdekelte a dolog, menedzsere nagyon mérges volt Streisand magánakciója miatt, illetve nem feltétlenül tartotta jó ötletnek a leáldozó csillagú rockzenész figurájának eljátszását sem. Végül azért nem jutottak egyezségre, mivel túl nagy gázsit akartak kialkudni Elvisnek, aki 1969 óta egyáltalán nem is játszott filmben. A szerep végül Kris Kristoffersoné lett.

Összességében a rendező egyik főszereplővel sem jött ki a forgatáson. Mivel ő maga második világháborús veterán volt, rendkívüli ellenszenvvel viseltetett Kristofferson iránt, aki habár belépett a hadseregbe, de nem ment el Vietnámba. Saját bevallása szerint akkoriban egyszerűen nem volt józan ahhoz, hogy bármi értelmeset csináljon. Pierson még a Csillag születik bemutatója előtt a New York és a New West magazinokban is publikáltatta Barbra Streisandról szóló cikkét, amiben a művésznőt egocentrikusnak, manipulatívnak, számítónak nevezte és szörnyű élménynek titulálta közös munkájukat. Nem meglepő módon sosem dolgoztak együtt újra. Egyébként Streisand és Kristofferson jól kijöttek egymással, a színész még azt is mondta egy későbbi interjú során, hogy „hosszú évek után Barbra tudott meggyógyítani.” Ő beszélte rá arra is, hogy a férfi is élőben énekeljen a felvételek közben tátogás helyett, hogy még természetesebbnek tűnjön alakítása.

Az 1976-os Csillag születik is igazi kasszasiker lett, 6 millió dollárból készült és 88 milliót hozott a konyhára világszerte. A film zenéje is hasonló fogadtatásban részesült, az albumon szereplő Evergreen (Love Theme from A Star Is Born) című szerzemény 3 hétig vezetette a slágerlistákat Amerikában, és egy Oscar-díjat is nyert vele Barbra Streisand a legjobb eredeti dal kategóriában. Egyébként magát a filmet 4 Oscarra jelölték, de csak az előbb említett díjat kapta meg.

A 2018-as Csillag születik is nehéz szülés eredménye. Bradley Cooper a 2014-es Amerikai mesterlövész forgatásán kezdett el kacérkodni a gondolattal, hogy megalkossa saját verzióját a történetből. Akkori rendezője, Clint Eastwood bátorította is erre, mivel már őt is foglalkoztatta egy ideje az újabb Csillag születik remake ötlete – végül átengedte fiatalabb kollégájának a lehetőséget, sőt arról is meggyőzte, hogy ne csak a film producere, hanem direktora is legyen. Habár azt hihetnénk, hogy igazán kézen fekvő volt a dolog, mégsem volt előre eldöntött tény, hogy Cooper játssza a főszerepet. A karakter megformálásának lehetőségét felajánlották Leonardo DiCaprio-nak, Will Smith-nek, Johnny Deppnek, Christian Bale-nek és Tom Cruise-nak is, a női főszerepre pedig meghallgatták Beyoncé-t, Jennifer Lopezt, Shakirát, Demi Lovato-t, Selena Gomezt, Kesha-t és Rihanna-t is – de legtöbbjük kapásból visszautasította az ajánlatot, vagy valami miatt nem volt megfelelő a producereknek.

A 2015-ös Oscar-gálán Lady Gaga fellépőként vett részt (A muzsika hangjából adott elő egy részletet), Bradley Cooper pedig az Amerikai mesterlövészben nyújtott alakítása révén a legjobb férfi főszereplő kategória jelöltjeként ült a nézők sorában. Ekkor még nem tudták, hogy hamarosan a mozivásznon is megelevenedik ez a szituáció. Amikor Lady Gaga castingja volt soron a Csillag születik kapcsán, Bradley Cooper ugrott be a tesztfelvételekhez és annyira jól működött köztük a kémia, hogy a producerek ragaszkodtak hozzá, hogy ők szerepeljenek a filmben. Végül a forgatás 2017-ben kezdődött el a Coachella Fesztiválon. A film ősbemutatója pedig a Velencei Karneválon volt, és szó szerint igen viharos fogadtatásban részesült. A vetítés a felénél járt, amikor egy villám csapott a moziba és ennek hatására felrobbant a projektor izzója – de szerencsére 15 perc szünet után viszont folytatódhatott a premier.

Bradley Cooper első rendezése az 1976-os film hagyományait követi, egy alkoholista zenész és egy feltörekvő énekesnő románcát meséli el. Lady Gaga számára nem sok meglepetést hozott az énekes szerep, viszont Cooper sosem énekelt korábban filmvásznon. A színész intenzív hangképző tréningnek vetette alá magát, és közben arra is ráébredt, hogy az énektudás nemcsak egy adottság, hanem igen kemény munka eredménye. Hónapokon át heti 20 órán át foglalkozott vele a tanára, hogy egy oktávval mélyebben is használni tudja a hangját. Ráadásul Lady Gaga meggyőzte arról is, hogy a forgatáson se playback-kel vegyék fel a zenés jeleneteket, így még nagyobb nyomás volt rajta a felkészülés során. Emellett a színész még gitározni is megtanult, egy éven keresztül vett leckéket Lukas Nelsontól, aki egy idő után a fellépéseire is magával vitte, hogy valódi színpadi gyakorlatot is szerezhessen.

Lady Gagának viszont nem kellett színpadi gyakorlat – ellenben ez az első komoly munkája színésznőként. Kár lenne elhallgatni a végeredményt látva, hogy ez a mozifilmes tapasztalatlanság nem látszik rajta – de sajnos igen. Viszont az az érdekes helyzet állt elő, hogy amikor a vásznon dalra fakad, az egyszerűen zseniális. Vannak olyan nagyon tehetséges színészek, akik csak átlagosan tudnak énekelni – vagy olyan énekesek, akik nem különösebben kiemelkedő színészek. Viszont a kulcs az előadásmódban rejlik: ha valaki hiteles, és szívét-lelkét beleadja, teljesen mindegy, hogy hogyan néz ki, vagy mennyire képzett művész. A Csillag születik pedig éppen erről szól.

A filmhez leforgattak egy olyan jelenetet is, amelyben Lady Gaga túllövi magát heroinnal, ám végül kivágták ezt a részt. Viszont az énekesnő korábban már többször is kinyilvánította szociális érzékenységét, előszeretettel beszél saját fájdalmairól, betegségeiről és gyakorta hangsúlyozza a tolerancia fontosságát. A 2016-os Oscar-gálán fellépőként vett részt, a Til It Happens To You című dalt adta elő, ami az amerikai egyetemi campusokon történő szexuális erőszakkal foglalkozó The Hunting Ground című dokumentumfilm betétdala – de összességében olyan egyetemes jelentésű számot írt Lady Gaga, amely bármilyen az életben bekövetkezett veszteségre vonatkoztatható.

A 2018-as Csillag születik-en nemcsak a főszereplők közti kémia érződik, hanem nagyon személyesre és bensőségesre sikerült a karakterek ábrázolása, egyféle terápiaként is szolgált. Bradley Cooperről azt érdemes tudni, hogy huszonéves korában komoly alkoholproblémákkal és gyógyszerfüggőséggel küzdött – így nem kellett nagyon mélyre ásnia az alkoholista énekes megformálásához. Cooper egyébként nagyjából 20 éve nem iszik egy kortyot sem, bevallása szerint nem nehéz ezt betartani, mert emlékszik rá, milyen volt megjárni a poklot. Lady Gaga akárcsak a filmbéli karaktere, nagyon nehezen tört be a zeneiparba, fizikai adottságai miatt hosszú éveken keresztül csak a háttérben tudott működni – amikor pedig végre berobbant, akkor is előszeretettel fedte el arcát és testét. A Csillag születik-ben viszont 100 százalékban önmagát adhatja és végérvényesen leszámolhat démonjaival.

Annak ellenére, hogy a történetet ismerjük, tudjuk, mi lesz a végkifejlet, mégis rendkívül sodró lendületű a mű, és jó gyorsan beszippant magába a cselekmény. Mindez köszönhető Cooper dinamikus rendezésének és annak is, hogy csodálatos zenéket szereztek a filmhez. Kicsit countrys, kicsit modern a hangzásvilág, vannak benne nagyon Lady Gagás dalok is, viszont azok állnak neki a legjobban, amikor csak szimplán kieresztheti a hangját némi zongora vagy gitárzene kíséretében. A Shallow című slágerhez már egy videoklip is érkezett, ami a film egyik legmeghatóbb jelenetében csendül fel:

A film első 10 percét Bradley Cooper szó szerint megálmodta – és mindent elkövetett érte, hogy ez a vízió testet ölthessen. Nyilván logikusnak tűnik az a kérdés, hogy mégis miért volt szükség egy negyedik verzióra is a Csillag születik-ből? A film végén erre is választ kapunk, miszerint minden zene – vagy akár történet – ugyanazokból az ismétlődő hangokból áll, ugyanazt a mesét hallhatjuk újra meg újra. A különbség csak abban áll, hogy a művész hogyan közvetíti felénk gondolatait az alaptörténetről. Így elképzelhető, hogy megérünk majd egy ötödik, hatodik vagy akár századik feldolgozást is a Csillag születik-ből – de az örök klasszikus hollywoodi szerelmi történet ugyanaz marad.