Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

KultúrSokk

Elcserélt életek

2020. június 06. - Péntek Tünde

Mondhatnánk, hogy az eltűnt gyerekek utáni nyomozás igencsak sablonos, mégis olyan lebilincselő drámát hozott össze Clint Eastwood egy megtörtént eset perirataiból, amit biztosan nem tudunk kiverni a fejünkből, ha egyszer megnézzük.

04_46.jpg

Tulajdonképpen Clint Eastwood már a harmincas éveiben beírta magát a filmtörténelembe a Sergio Leone által az 1960-as években rendezett spagetti westernekkel. A keményfiú szerepeivel egyhamar világhírűvé vált színész egészen a század végéig aktívan dolgozott a kamerák előtt, és színészként volt része sikerben és bukásban egyaránt. Ám karrierjének viszonylag korai szakaszában, már 1971-ben kipróbálta magát a másik oldalon is, és ezen munkái mindig is nagyobb kritikai elismerést kaptak, már a megjelenésükkor. Clint Eastwood rendezőként a későn érő típusba tartozik: 1992-ben vehette át első Oscar-díját, mégpedig a Nincs bocsánatért, azóta pedig csak egyre jobb lett. Ezután jött a szívszaggató romantikus dráma, A szív hídjai, aztán a közel tökéletes Titokzatos folyó, majd újabb Oscar-díjakat zsebelt be a mesteri Millió dolláros bébiért, 2006-ban pedig az elnyűhetetlen mozilegenda egy epikus méretű háborús filmpárossal jelentkezett, A dicsőség zászlajával és a Levelek Ivo Dzsimáról-lal.

07_39.jpg

Habár ez az időszak nevezhető rendezői tevékenysége fénykorának, a későbbiekben már nem sikerült akkorát robbantania – például a J. Edgarral, az Amerikai mesterlövésszel, a Sully-val, A csempésszel, vagy Richard Jewell balladájával sem. De kétségtelen, hogy Hollywood még talpon levő nagy öregjei közül Clint Eastwood az, aki talán leginkább képes tartalmat adni a klasszikus formanyelvű, makacsul történetközpontú, ugyanakkor morális kérdéseket boncolgató, tipikusan amerikainak nevezhető mozifilmeknek. Rendezői karrierjében pedig kiemelkedő esztendőnek nevezhető a 2008-as, mivel abban az évben két filmdrámát is készített, melyek sikeresek és kiválóak lettek, sőt a Gran Torino a teljes életművének is az egyik legjobbja.

13_52.jpg

Clint Eastwood direktori pályafutásában az utóbbi időkben kiemelt szerepet kapnak a non-fikciós narratívák, ráadásul jelen esetben egy nagyon jól dokumentált kriminalisztikai ügyről van szó. A valós alapokon nyugvó Elcserélt életek forgatókönyve annyira megtetszett neki, hogy már az elolvasás napján eldöntötte, hogy el fogja készíteni a filmet. A forgatókönyv zömében a Los Angeles-i városháza archívumából előbányászott, több 1000 oldalnyi perirat és bírósági tárgyalások jegyzőkönyvei alapján született, és számos esetben szó szerint elhangzott mondatok kerültek a vászonra.

12_63.jpg

Az eset azzal kezdődik, hogy 1928 márciusának egyik szombat reggelén, Los Angelesben Christine Collins elbúcsúzik a kilencéves kisfiától, akit egyedül nevel, azután munkába megy. Este, amikor hazaér, a legszörnyűbb rémálma válik valóra: a kis Walternek nyoma veszett. Öt hónappal később a rendőrség bejelenti, hogy a kisfiú előkerült, és a nyomozást lezárták. Holott csak rábeszélték az asszonyt, hogy vigyen haza egy kisfiút, akiről pedig tudta, hogy nem az ő fia. Az anyának el kell fogadnia a rendszert, mert már így is őrültnek tekintik. Amikor pedig Christine megpróbálja elérni a hatóságoknál, hogy folytassák a nyomozást, valóságos rágalomhadjárat indul ellene. Egyedül Briegleb tiszteletes személyében talál segítségre, és szép lassan az ügy részletei is napvilágot látnak – a megoldás pedig minden képzeletet felülmúl…

05_40.jpg

Az Elcserélt életek súlyos tartalmakkal nehezedik a nézők lelkivilágára. A film témája alapvetően az anyai karakterdrámára fókuszál, szervesen összekapcsolva a baljós eseményeket a korrupt helyi rendőrörs viselt dolgaival és magával a nyomozással, melynek során elfogják a wineville-i sorozatgyilkost, aki teljesen kiszolgáltatott gyermekeket ölt rendszeresen. Kisebb eltérések persze előfordulnak a tényszerű valósághoz képest, ám ezek száma elenyésző, és leginkább olyan változtatásokról van szó, melyekre csupán dramaturgiai szempontból volt szükség.

03_44.jpg

Ebből kifolyóan az Elcserélt életek nem csak megtörtént eseményeken alapuló dráma, hanem a legutolsó kis részletig valósághű korkép is. A századelő Amerikájának társadalmi hangulata, a korabeli rendszer elnyomó jellege (amely legfőképpen a nőkkel szemben manifesztálódott), a Los Angeles-i városvezetés és a rendőrség túlkapásai mind-mind testet öltenek a filmben. Clint Eastwood pedig a maga szokásos módján, szerény, fikarcnyit sem hivalkodó stílusában vitte filmre a szomorú, de rendkívül jelentős történelmi időszakot – úgy, hogy az a zsigereinkig hatoljon. Felismerte, hogy a történet van annyira jó, hogy ne kelljen felcicomázni, mivel szimplán magáért beszél. A helyszín, a ruhák, a beszédformák, a zene vizuális és auditív oldalról egyaránt gyönyörködtetnek, illetve egyfajta támfalaivá válnak az alapból kiváló forgatókönyvnek és színészi gárdának.

09_31.jpg

A fakó, kopott színek a fekete-fehér filmek atmoszféráját hivatottak felidézni bennünk, miközben mindig akad valami a jelenetekben, ami kiugrik a képből (például egy rikító sárga taxi, vagy egy vérvörös ajakrúzs). A nagyrészt jazz stílusú zene, illetve a zongorára és vonósokra, valamint szimfonikus zenekarra komponált számok Eastwood keze munkáját dicsérik, kitűnően követik a cselekmény folyását, drámai szerkezetét. Ahogy az anya helyzete egyre kilátástalanabbá válik, úgy lesz komorabb a dallamvilág is, megjelennek a mélyebb hangszerek, majd a fináléra kiteljesedik a kompozíció. Az Elcserélt életek már-már egy rettentő profin megrendezett színdarabra hasonlít, semmi sem véletlen benne, ám mégsem érezzük egyetlen pillanatát sem túlzásnak vagy erőltetettnek.

01_48.jpg

Christine Collinst Angelina Jolie kelti életre. Részben azért esett rá a választás, mert Eastwood szerint az arca kiválóan illik a korabeli miliőbe – ellentétben Hilary Swankkel és Reese Witherspoonnal, akik szintén esélyesek volt a főszerepre. Nem mellesleg Jolie számára abszolút testhez álló a gyermekéért harcoló anya, a bátor nő szerepe. Ha bárki kételkedett volna benne, hogy csak véletlenségből vagy csupán fizikai adottságai miatt keveredett Hollywoodba, nos, neki jókora meglepetés lesz a film, mivel a színésznő tényleg kiválóan játszik és nem túlzás az Oscar jelölés sem.

08_35.jpg

Jolie annyira meghatározó a vásznon, hogy a többi szereplő alig jut szóhoz mellette. John Malkovich csupán a kötelezőt hozza, igazából nem látszott rajta azt az átélés, amit kolléganője tanúsított. De szó se róla, Malkovich még így is profi és egy igazi kaméleon – bárkit el tud játszani úgy, hogy a nézőt kirázza tőle a hideg. Persze minden idők egyik leghírhedtebb gyerekgyilkosának, Gordon Northcott-nak az ábrázolása is rendkívül hátborzongatóra sikerült Jason Butler Harner jóvoltából, aki igazi mélységet volt képes belecsempészni a szerepbe.

06_39.jpg

Az Elcserélt életek abból a szempontból is kiváló alkotás, mert tökéletesen mutatja be a húszas évek amerikai társadalmának kétszínűségét, gyomorforgató álszenteskedését, és rendkívül nyomasztó hangulatát: az amerikai álom és a valóság teljes összeférhetetlensége megdöbbentően kiütközött benne. Ritkán látni ennyire egyben lévő filmet, melyben tényleg minden apró elem a helyén van. Mértani pontossággal jönnek a jelenetek, mindig húsba markoló hatást váltva ki. A remek korrajzának, profi színészeinek és nem utolsósorban a kiváló rendezésnek köszönhetően egy nagyszerű, megrázó filmélmény. Clint Eastwood keze pedig 70 felett is éppen olyan biztos, amikor színészeit, vagy a jeleneteket kell igazgatnia, mint a hatvanas évek fegyverpárbajainál a Vadnyugaton.
14_47.jpg

Elcserélt életek (Changeling, 2008)

amerikai filmdráma, 140 perc

Rendező: Clint Eastwood

Főszereplők: Angelina Jolie, John Malkovich

10_75.jpg

Ha szívesen olvasnál még Clint Eastwood filmjeiről a blogban, a következőket ajánlom figyelmedbe!

A csempész

Amerikai mesterlövész

Sully - Csoda a Hudson folyón

00_38.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr7315710918

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása