Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

KultúrSokk

Kincsem

2018. május 21. - Péntek Tünde

A valaha készült legdrágább magyar film -  így vonult be a köztudatba a Kincsem, amelyet nemzeti ünnepünk másodnapján, március 16-án mutattak be. Hogy mi köze a filmnek az 1848-as szabadságharchoz? És vajon meglátszik rajta az a hárommilliárd forintos költségvetés? Lássuk csak!

Kincsem, a legyőzhetetlen csodakanca, a magyar csoda. Nem túlzás ilyen jelzőkkel illetni nemzetünk büszkeségét, aki világhírnévre tett szert, hiszen egész életében nem talált legyőzőre, karrierje során 54 futamon indult és mindegyiket meg is nyerte. Kincsem 1874. március 17-én látta meg a napvilágot Blaskovich Ernő tápiószentmártoni birtokán. 2 évesen kezdték el trenírozni és már fiatal korától kezdve rendkívül kényes jószágnak tűnt, válogatós volt étkezésében és érzékeny az ivóvízre. Például legendák szólnak arról, hogy a baden-badeni versenypálya közelében embert próbáló feladat volt számára ivóvizet találni, mivel a futama előtt egy teljes napon át nem volt hajlandó inni az addig felkínált ivóvízből. Kincsemmel kapcsolatban az sem mese, hogy legkedvesebb társa egy fekete-fehér nőstény macska volt. Csalogány nélkül egyetlen versenyén sem volt hajlandó elindulni, így mindenhová az istállóval együtt utazott a doromboló négylábút is, aki például Boulogne-ban nagy fejtörést okozott elcsatangolásával, a teljes személyzet kétségbeesetten kutatta őt a kikötőben, végül szerencsére előkerült a kis kóborló. Kincsem talán legnevezetesebb futása 1878. szeptember 9-én történt Baden-Badenben. Mindenki meglepetésére a futam holtversennyel zárult, azonban Blaskovich Ernő nem fogadta el ezt az eredményt, és az akkori szabályok szerint igényelhette az újrafutást. Ez meg is történt, ahol Kincsem hat hosszt rávert kihívójára. Minden rigolyája ellenére ez a ló valóban egy csoda volt.

k1.jpeg

És hogyan emlékezik meg erről a fantasztikus paripáról minden idők legdrágább magyar filmje? Nos, az előző bekezdésben olvasható tények nagyrészt a mozivászonról is visszaköszönnek. Minden más viszont fikció. Herendi Gábor művének Blaskovich Ernőjével a 48-as szabadságharc leverése után találkozunk, szemtanúi lehetünk, ahogy árulónak minősített édesapját kivégzik, a kisfiút pedig kisemmizik a grófságból. 25 évvel később látjuk újra főhősünket, aki elég léha életet folytat, de minden vágya megbosszulni régi sérelmeit. Lelkesedése a lovak után semmit sem csökkent gyerekkora óta és úgy próbál visszavágni apja gyilkosának, hogy a versenypályán indított jószágokkal szeretné kivívni a győzelmet. Miután Kincsem a birtokába kerül, új távlatok nyílnak meg előtte, azonban szívét egy másik nő is elrabolja ez időben, aki történetesen a megátalkodott báró egyetlen lánya. A romantikus filmek kedvelői biztosan sejtik, micsoda bonyodalmakra lehet itt számítani. Összességében kicsit klisésre sikerült a szerelmi szál, viszont természetesen jelen írásból nem derül ki, hogyan is végződik a történet: dráma lesz avagy happy end.

k2_3.jpg

A Kincsem látványvilágát tekintve is egy sosem volt világot jelenít meg, amelynek a XIX. század második fele adja a hátteret, viszont az eszközkészletét tekintve rendkívül alternatív: félelmetes fémszerkezetek, színpompás bőrcuccok és fekete napszemüvegek mutatják, hogy a „boldog békeidők” fogalom új értelmezést nyert jelen műben. Ráadásul az alkotás kortalanságát aktuális utalásokkal és poénokkal toldották meg: a fogadáson hiphopot táncolnak; a báró kisasszony Fluor Tomi slágerét dúdolja („álljunk össze, mint két kicsi legó”), Blaskovich társa pedig a vasárnapi boltzárral viccelődik. És ha már elszakadtunk a valóságtól, Ferenc Józsefet is olyan gazemberként ábrázolja a film, amit eddig legfeljebb csak magunkban gondoltunk róla: a történet szerint a császár erkölcstelen zsarnok és aljas gyilkos, aki egész életében retteg a magyarok erejétől.

k3_3.jpg

A Kincsem ezek alapján nem mondható történelmi filmnek. Felvillantja a forradalmat, megidézi a dicső lovat, amely minden magyar győzelmi vágyát kielégíti – ám ezentúl egy romantikus kalandfilmet kapunk, amelyben Kincsem nem több, mint háttér. Nem sokat tudunk meg Kincsem és gazdája közti kapcsolatról, nem ismerjük meg a ló egyéniségét, nem látjuk, hogyan élte meg a győzelmet, mi történt vele, miután beért a célba. Amikor Blaskovich megszerezte Kincsemet és „megszelídítette”, úgy látszott, hogy a gróf is afféle suttogó, mint amit Robert Redford filmjében láthattunk – azonban egy idő után eltűnt Kincsem lelke a vászonról, csak a nyerésre kiképzett állatot kaptuk meg.

k4.JPG

A fenti kritikától eltekintve persze a Kincsem még elérheti a célját, nyújthat két óra felhőtlen szórakozást. Hiszen ehhez minden adott: egy következetes forgatókönyv, könnyen befogadható karakterek, lenyűgöző látvány, ízléses humor és szerelem. És fontos megjegyezni, mennyire alapos és minőségi munkát végeztek a készítők: a casting tökéletes és igazán frappánsan stimmel minden apró részlet. A főszerepet játszó Nagy Ervin hiteles és felejthetetlen alakítást nyújt, számomra a legemlékezetesebb az a jelenete, amikor Kincsem célba ér – érdemes figyelni az arcjátékát. Az apróságokkal kapcsolatban pedig elég csak a zenére visszagondolni: amikor a még léha életet élő főhősünket rajta kapják az Operaházban, amint egy menyasszonnyal kokettál, és a vőlegény kihívja párbajra – a háttérben éppen Sasvári Sándor énekli a Rigoletto-ból a Bosszú áriát. Vagy, amikor kilátástalannak tűnő helyzetében Blaskovich gróf belép a bálba, éppen azt a Strauss keringőt játsszák, amivel Szabó István világhírű filmje, a Mephisto is zárult.

k6.jpg

A magyar filmipar egyértelműen felemelkedőben van, hiszen az elmúlt két évben 2 Oscar-díjat és egy Berlini Aranymedvét is megnyertünk, egyre növekszik a nemzetközi elismeréseink száma. A Kincsem azonban nem az a típusú film, ami díjakra tör, hanem a közönséget szeretné megszólítani – méghozzá minél szélesebb körben. Így csodát ne várjunk tőle, viszont rendkívül bíztató, hogy ilyen minőségű magyar szórakoztató filmek készülnek, amikért megéri moziba járni.

 k5.jpg

Kincsem

Magyar romantikus kalandfilm, 121 perc, 2017

Főszereplők: Nagy Ervin, Petrik Andrea

Rendező: Herendi Gábor

Forgalmazó: Fórum Hungary

A cikk eredeti megjelenése: 2017. 03. 18. www.nembulvar.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr2613988780

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása