Kultúra minden mennyiségben

KultúrSokk

KultúrSokk

Brooklyn

2018. május 25. - Péntek Tünde

Az idei Oscar-szezon egyik kiemelkedő alkotása a Brooklyn, amely egy ír bevándorló lány történetét meséli el az ötvenes évek Amerikájában. A legkülönösebb pedig az, hogy nincsen benne újdonság, semmilyen gondolat, amit ne hallottunk volna már – és mégis kiválóan működik, ritkán látni ennyire megható filmet, a kifejezés legnemesebb értelmében.

Röviden és tömören akár úgyis összegezhetnénk a Brooklyn történetét, hogy egy fiatal ír lány a jobb élet reményében Amerikába költözik, ahol megpróbál gyökeret verni, de közben honvágy is gyötri és megkísérti annak lehetősége, hogy visszatérjen szülőföldjére. Ha alaposabban végiggondoljuk az egészet, rá kell jönnünk, hogy sok mondandót sűrítettek bele ebbe a közel kétórás alkotásba. Kezdjük azzal, hogy egy fejlődéstörténetnek lehetünk szemtanúi, főhősnőnk a szemünk előtt válik felnőtté és élete meghatározó döntését hozza meg. Eilis lelkiállapota teljesen átérezhető, hogy miként lesz egyre boldogabb és felszabadultabb, amint fokozatosan megkap mindent, ami életének beteljesítéséhez szükséges: megbecsülést, tanulási lehetőséget és szerelemet. Rendkívül hiteles az ábrázolás abban a tekintetben is, hogy milyen gyomorszorító érzés elhagyni az otthont és belecsöppeni valami teljesen újba és ijesztőbe, ahol már mindenki csak a maga szerencséjének kovácsa. Másrészt igazán szívbemarkoló a honvágy bemutatása is, hiszen Eilis érzelmileg nagyon kötődik az ír kisvárosban hagyott szeretteihez. Amikor pedig visszatér hozzájuk, nosztalgikus érzések töltik el, és óriási dilemmát okoz számára, hogy szinte tálcán kínálják neki mindazt, amit korábban sosem kapott meg, de nagyon vágyott rá. Adja fel amerikai álmait és váljék azzá, amivé született? Nos, a választ a film végén megkapjuk.

b1_6.jpg

Habár a Brooklyn egyszerre szól a múltról és napjainkról, mégsem akar politizálni: maga a mű bevándorlási témakört is erősen érinti, viszont valójában köze sincs ahhoz, amiről manapság a hírek szólnak. Főhősünk nem háború elől menekül, nincs veszélyben az élete, nem éhezik, nem is magányos, hiszen van családja, ráadásul nem a semmibe utazik, mivel nővére spórolt pénzének illetve a katolikus egyház segítségének köszönhetően munka és lakhatás várja Amerikában. Mindössze jövőképe nem volt Írországban, nem találta meg ott boldogulását, ezért döntött a kivándorlás mellett.

b2_5.jpg
Egy következő érdekes megközelítés, ha a feminizmus szempontjából gondolunk a filmre, aminek tökéletes mintapéldája Eilis és pozitív életképet sugall. Főhősnőnk a saját kezébe veszi a sorsát, egymaga irányítja életét és biztosítja a megélhetéshez szükséges feltételeket, mindemellett mégis sikeresen megőrzi nőiségét. Már csak ezzel is óriási teher nehezedik a vállára, ráadásként nemcsak önmagáért, hanem az óceán túlpartján maradt családjáért is felelősséggel tartozik. Férfiakat megszégyenítő módon menedzseli mindezt, sőt, még egy párkapcsolatra is marad ideje, ami által kiteljesedik az élete.

b4_3.jpg

Brooklyn szempontjából meghatározó jelentősége van annak is, hogy Eilis sikereit Amerikában éri el. Első blikkre áltatásnak tűnhetne az egész história, hiszen tulajdonképpen azt látjuk, hogy az ír lány számára az ideális otthon egy alagsori lakás, a legjobb munkahely egy drogéria és a legjobb parti számára egy vízvezeték-szerelő, aki nem mellesleg egy olasz bevándorló. Viszont másképp szemlélve, ez a gátlásos fiatal lány amerikai léte révén nyeri el önbizalmát, ott válik önálló, felelősségteljes felnőtté. Így, amikor visszatér Írországba, nem a szülőföldje mutatja más arcát, hanem saját maga változott meg: sikeres és magabiztos nőként pedig több ajtó nyílik meg előtte – és mindezt Amerikának köszönheti.

b3_5.jpg

Fontos tényező az is, hogy az ideális főszereplőt sikerült megtalálni a történethez. Saoirse Ronan már ránézésre is jó választás, hiszen jellegzetesen ír külsővel rendelkezik és ő valóban is ír bevándorlóként ért el sikereket az amerikai filmiparban, így nem volt nehéz beleélnie magát a karakter lelkivilágába. Ronan legismertebb szerepei közé tartozik a Vágy és vezeklés álnok kislánya, illetve a Grand Budapest Hotel sebhelyes arcú cukrászlánya. Mostani alakításában kifinomultan és érzékletesen mutatja be a folyamatot, ahogy rút kiskacsából hattyúvá válik – igaz, ehhez kellett egy olyan forgatókönyvíró is, mint Nick Hornby, aki már az Egy lányról és a Vadon című filmekkel is bizonyította, hogy nagyszerű szerepeket ír nőknek, amiket rendszerint Oscar-díjra is jelölnek.

b5_2.jpg

A Brooklyn remek alkotás, szívszorító és megmosolyogtató film, amelynek egyszerűsége és következetessége nevezhető legnagyobb erényének. Érdemes megemlíteni egyedi humorát is, amely néha harsány, máskor elegánsan visszafogott, de mindenképpen kedvesen szórakoztató. Aprólékosan kidolgozott minden mellékszereplő szála is, semmi sem történik benne véletlenül vagy feleslegesen – élettel teli az egész történet. Ritkán látni olyan filmet, amely képes ennyire megérinteni a lelkünket és pozitív üzenete révén szebbé varázsolja a hangulatunkat.

Brooklyn
ír-angol-kanadai romantikus film, 111 perc, 2015 (12)
Főszereplők: Saoirse Ronan
Rendező: John Crowley

A cikk eredeti megjelenése

 

Kulisszatitkok

 „Az a furcsa érzése támadt, mintha két ember lakozna benne: az egyik, aki két kemény telet végigküzdött és sok-sok nehéz napon át harcolt Brooklynban, mígnem rátalált a szerelem; és a másik, az anyja kicsi lánya, Eilis, akit mindenki ismer vagy legalábbis ismerni vél.” Colm Tóibín: Brooklyn

Eilis (Saoirse Ronan) többre vágyik, mint annyi jutott neki. Elhagyja az anyai otthont, és Írországból New Yorkba költözik. 1950-ben ez egy magányos, kíváncsi lány számára ez olyan, mintha egy másik bolygóra került volna. Hamar magával is ragadja a nagyváros forgataga, és a honvágyat gyorsan legyőz egy mindent elsöprő szerelem. Ám nem ilyen egyszerű új életet kezdeni. A lány régi élete nem tűnik el nyomtalanul, és Eilis hamarosan válaszút előtt találja magát: választania kell két világ és két élet között. A Brooklyn egy vágyakkal és reményekkel teli fiatal felnőtté válásának és lassan gyöngyöző szerelmének története, Colm Tóibín 2009-ben megjelent, azonos című könyve alapján.

b4_5.jpg

Az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb regényéből Nick Hornby forgatókönyvíró (Vadon, Egy lányról) és John Crowley rendező (A bűn hálójában) készített filmet. Korábban rengeteg olyan mozgóképes produkciót láthattunk, amelyben férfiak próbálnak szerencsét Amerikában, ezúttal azonban egy csendes, szerény, de ragyogó szellemű fiatal lány maga keresésének és nővé válásának lehetünk szemtanúi, amint vívódások és kétségek közepette elszakad szülőföldjétől, hogy új életet kezdjen az óceán túlpartján. „A lány sorsában két ország rejtett, jobbára elhallgatott történelme jelenik meg – teszi hozzá Tóibín. – Hazámé, Írországé, ahol az elmúlt 150 évben minden család elveszítette egy-két tagját. Embereket, akik elutaztak, azután soha nem tértek vissza. De ez az Egyesült Államok titkos története is, hiszen a filmbéli bevándorlók a mai amerikaiak nagyszülei. Történelmi jelenség ez, melyről ritkán esik szó.”

„Úgy gondolom, hogy aki régi életét felszámolva önként száműzetést vállal, az minden esetben valamely kényszerítő körülmény hatására, de legalábbis alapos okkal indul útnak – folytatja Crowley. – Elhagyod a hazádat egy jobb élet reményében, de az a jobb élet egyelőre nem létezik. Neked kell megteremtened, felépítened, lényegében a semmiből. Nem tartozol többé oda, ahová eddig tartoztál, de nem tartozol még az új otthonodhoz sem. Egy köztes, átmeneti, harmadik közösséghez tartozol: a hozzád hasonló száműzöttekhez. Manapság milliók élnek szülőhazájuktól távol. A Brooklyn hitelesen mutatja be azokat a problémákat és kihívásokat, amikkel ezeknek az embereknek szembe kell nézniük.”

b2_9.jpg

Ám ennek ellenére a Brooklyn elsődleges témája mégsem a bevándorlás, hanem  a modern kori szerelem. „Ebben a történetben a szerelem bonyolult dolog. Nem olyasvalami, ami csak úgy megesik velünk, végzetszerűen hatalmába kerít bennünket, és megváltoztatja az életünket, hogy boldogan éljünk, míg meg nem halunk… Mint minden, a szerelem is hatalmas átalakuláson ment át a huszadik században. Előfordulhat, hogy nem felemel, hanem lehúz. Megesik, hogy szívből szeretünk, de nem csak egy embert. Előfordul, hogy keményen meg kell dolgoznunk, áldozatot kell hoznunk a szerelemért. Amikor Eilisnek döntést kell hoznia valamelyik férfi mellett, akkor egyúttal azt is el kell döntenie, hogy melyik életet választja – mondja a rendező. – Azt, amelyet annyi szenvedés árán már majdnem sikerült maga mögött hagynia, vagy azt, amelyet annyi kemény munkával már majdnem sikerült felépítenie?”

A főhősnőt Saoirse Ronan alakítja, akit már 13 évesen Oscar-díjra jelöltek Joe Wright Vágy és vezeklés című 2007-es filmjében nyújtott alakításáért. Tökéletes választásnak bizonyult Eilis szerepére: a színésznő ír szülők gyermekeként New Yorkban született, és Dublin környékén nevelkedett. Noha alig múlt húszéves, olyan filmekben játszott, mint a Komfortos mennyország, a Hanna – Gyilkos természet vagy Wes Anderson Oscar-díjas Grand Budapest Hotelje. Ronan azonnal rokonszenvet táplált Eilis iránt, és lelkesen vállalta el élete első főszerepét. „Bár Nick Hornby nem ír származású, a forgatókönyvben valahogy sikerült megragadnia Írország szellemét. Gyönyörűen, érzékenyen megírt történetének szereplőit szinte azonnal láttam magam előtt – mondja a színésznő –, és rögtön a szívembe is zártam őket. Útjukat az én szüleim is megtették a 80-as években, amikor New Yorkba költöztek, és habár egy másik korban, de átélték mindazt, amit a film szereplői. Életünk egyik legnagyobb megpróbáltatása, amikor a család nyújtotta biztonságot elhagyva elindulunk egy új, önálló élet felé.”

b3_9.jpg

Ronan számára ismerős volt az a szédítő, egyszerre izgalmas és riasztó érzés, ami Eilist a két különböző világ közé kerülve eltölti. „Bizonyos értelemben nagyon is ír vagyok, ugyanakkor legalább ennyire amerikai, New York-i is – magyarázza a színésznő. – Minden, amin Eilis keresztülmegy, megtörtént, illetve megtörténik velem, így a történet számomra mélyen személyes. Az eddigi szerepeimet a forgatás után, a nap végén mindig letettem, magam mögött hagytam. Hazatérve újra önmagam voltam. Ez a figura azonban annyira közel állt hozzám, hogy a megindultságtól gyakran sírva fakadtam, és Eilis érzéseitől otthon sem szabadulni.”

A film lezárása egyelőre maradjon titok. „Lesznek, akik egyetértenek majd a választásával, és lesznek, akik nem – mondja Amanda Posey producer. – Mi kezdettől fogva tudtuk, hogy miként fog dönteni, de azt szerettük volna, ha a nézők is meghozzák a maguk döntését. Eilis történetében gyönyörű szerelmeknek lehetünk szemtanúi: Eilis Tonyval megtapasztalja az első szerelem elsöprő, örök emlékű élményét, Jimmel pedig egy felnőtt, felelős kötődés felemelő érzését. Felnőni azt jelenti, hogy tisztában vagy vele: amikor döntesz valami mellett, ajtók sokasága záródik be körülötted. Én azt hiszem, hogy a jelentős, életre szóló döntések, mint amilyen Eilisé is, mindig valamilyen súlyos lemondással járnak, amibe egy kicsit bele is szakad a szívünk.”

b1_9.jpg

John Crowleyt és Colm Tóibínt egyaránt lenyűgözte a színésznő alakítása. „Saoirse-nak rendkívüli képessége van rá, hogy minimális eszközökkel maximális hatást érjen el – véli Tóibín. – Alig tesz valamit, alig rándul az arcizma, alig húzódik fel a szemöldöke vagy a szája sarka, de a nüánsznyi változás érzelmekkel tölti el a nézőt. Ez csak a legkiválóbb színészek sajátja.” Saoirse Ronan neve pedig idén is felfedezhető az Oscar-jelöltek listáján, akárcsak a Brooklyn című filmé, a legjobb film kategóriájában, és Nick Hornby-é a legjobb forgatókönyv esetében. Sok szerencsét nekik!

Megható, magával ragadó szép film kiváló színészekkel és egy elmúlt kor látványos, részletekben gazdag felidézésével már a mozikban!

A bejegyzés trackback címe:

https://expertin.blog.hu/api/trackback/id/tr5914001002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása