Amikor az opera főhőse egy udvari bolond, nyilvánvalónak tűnik, hogy vidám darabhoz lesz szerencsénk – a Rigoletto esetében ez fatális tévedés. Több mint két és fél évszáda e napon mutatták be Giuseppe Verdi mesterművét.
Giuseppe Verdi Rigoletto című operájának ősbemutatóját a velencei Fenice Színházban tartották 1851. március 11-én. Az opera Victor Hugo A király mulat című drámája alapján készült, amelyet húsz évvel korábban betiltottak, mivel a bemutató botrányba fulladt. A dráma a koronás főket állította pellengérre, akik könyörtelenül eltipornak minden ellenvéleményt, a nép érdekeit feláldozzák, csakhogy saját bűnös vágyaikat kielégíthessék. A felség Victor Hugo forradalmi erejű írásában finom modorú gavallér, valóságos lovag: táncban, bajvívásban, széptevésben legelső. A király figurája mellett ott áll Triboulet (a megzenésített változatban Rigoletto), az udvari bolond. A szolgát a hajbókolás, hízelgés, alázatoskodás hitvány emberré tesz, aki társaiba, a többi udvaroncba is beleköt. Az udvar embereit egyetlen cél hevíti: minél közelebb kerülni a hatalom dúsan terített asztalához, minél többet markolni az odavetett koncból és eltiporni a versenytársakat, akik veszélyeztetik a rablott zsákmányt.
Francesco Maria Piave, Verdi barátja és librettistája, húsz évvel a bemutató után kapta kézhez a dráma kéziratát. Gyorsan átdolgozta szövegkönyvvé, mert felismerte, hogy Victor Hugo célkitűzései és Giuseppe Verdi drámai programja úgyszólván azonosak. Az osztrák cenzúra a darab előadásához nem járult hozzá, mert nem tartotta elfogadhatónak egy uralkodó (I. Ferenc francia király) frivol ábrázolását. Verdi személyes rendőrségi kapcsolatai révén elérte, hogy megelégedtek a nevek és a helyszín megváltoztatásával, így került a cselekmény a mantuai herceg udvarába. A Rigolettóval Verdi alkotóművészetének csúcsára jutott, ettől kezdve a világ első operaszerzőjének számított. A dalmű első magyar előadása 1852. december 18-án volt a Nemzeti Színházban.
Rigoletto története egyike a legsötétebb, leghátborzongatóbb, legszomorúbb operáknak. A XVI. században játszódik Itáliában, a mantuai herceg udvarában. Az első felvonásban Rigoletto-t, az udvari bolondot megátkozza az egyik általa kifigurázott nemesember. Eközben a csélcsap herceg szemet vet Rigoletto féltve őrzött lányára és magába bolondítja, majd elcsábítja a szerelmes Gildát. Rigoletto bosszút esküszik a herceg ellen és felkér egy bérgyilkost, hogy végezzen vele. A herceget egy városszéli kocsmába csalják, ahol a bérgyilkos húga leitatja a neki megállás nélkül bókoló férfit – ekkor hangzik el az operavilág talán legismertebb áriája, a La donna e mobile (Az asszony ingatag). Eközben Rigoletto kényszeríti Gildát, hogy végignézze mindezt és reménykedik, hogy lánya szerelme elmúlik, amint saját szemével látja a herceg udvarlását. A bérgyilkos és húga titokban megállapodást köt: a nő megsajnálta a herceget, kegyelmet kér számára és meggyőzi bátyját, hogy az első szembejövő idegent öljék meg helyette és adják egy zsákban Rigolettonak. A szerelmes Gilda így feláldozza magát és apja a harmadik felvonás végén szembesül vele, hogy az átok beteljesedett.
A cikk eredeti megjelenése: 2010. 03. 07. www.nembulvar.hu
